2017. július 27.  Csütörtök
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 27.  Csütörtök   Olga, Liliána
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős

Kassák Lajos útja

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Kassák Lajos útja  
Ötven éve, 1967. július 22-én halt meg Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, az avantgárd mozgalmak egyik alapító mestere.
Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A Nyolcak vezéralakja című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A Nyolcak vezéralakja

Szerző: / 2015. június 15. hétfő / Kultúra, Képzőművészet   

Kernstok Károly festő és grafikus, a Nyolcak vezéralakja (MTI Fotó) A Nyolcak egyik vezetőjeként az új festői törekvések élharcosai közé tartozott. Ady Endre barátja, a radikális értelmiség jellegzetes képviselője volt. Kernstok Károly festő és grafikus 75 éve halt meg.

“A mi kis életünkön túl érlelődött a mi kis tapsaink és lelkesedéseink szerény hozzájárulásával is az a művészeti felvonulás, amely a múlt század nagy művészeinek meghozta a nagy népszerűséget, a nagy sikert s művészi stílusuknak teljes elismerését. Jómagámban lassan-lassan elhomályosodtak a színcsodák emlékei s kialakult a feladat elképzelésénél a rajz priusának érzése. Oh Istenem, mi minden volt szép, mi mindennek volt lesújtó és felemelő hatása! A század fordulatának idején felfedezték az elmúlt század igazi lelkét, a képzőművészetekben csak úgy, mint az irodalomban és mint a szociális igazságok terén. Fordulat előtt az egész világ, egy volt ordre d’idée helyett a szabadságjogok új ordre d’idée-je jött s talán a világháborúnak nevezett szörnyű polgárháború is a halálon és pusztításon át az európai ember tesvériesülését szolgálta.” (1930. március 30., Egy művész vallomásai – Kernstock Károly a saját művészéletéről)

Kernstok Károly: Üvegablakterv a Schiffer villa számára, 1911 (Fotó: OSZK)Kernstok Károly festő és grafikus, a Nyolcak vezéralakja 75 éve, 1940. június 10-én halt meg. 1873. december 23-án született Budapesten. A festésre nagybátyjától, Kernstok József festőtől kapott kedvet, aki megtanította a mesterség alapjaira. Hivatalos stúdiumait az Iparművészeti Iskolában kezdte el Feichtinger József tanítványaként, 1892-től Hollósy Simonnál tanult Münchenben, 1893-95-ben pedig a párizsi Julian Akadémiára járt. Amikor 1896-ban hazatért, még három évig látogatta a Benczúr Mesteriskolát, amelynek szellemisége távol állt ugyan tőle, de elsajátította és korszerű műveiben is hasznosítani tudta az akadémikus tudást.

“Az iskolában olyan közepes tanuló voltam. Inkább rajzolgattam. Egyszer Várady Antal osztályfőnököm kitüntetett s megbízott, hogy virágos helyjelző névjegyet rajzoljak egy estélyéhöz. Jól emlékszem, Fenyő Sándor szerkesztő és Kordin Mariska énekesnő nevét kellett rózsákkal és nefelejtsekkel szépen ki cifrázni. Iskolán kívül olvasgattam, mindent, csak az iskolait nem, s bár még csak 15 éves voltam, Anyeginért és Baradlay Richárdért lelkesedtem s Szonyába, a Rostov Szonyába szerelmes voltam.” Önéletrajz (1930 körül)

A Műcsarnokban kiállított arcképeivel 1898-ban Ráth György-díjjal, 1900-ban Műbarátok köre ösztöndíjjal és 1908-ban Három modell című képét Rudits-ösztöndíjjal jutalmazták. Festészetére először Courbet, Millet és Meunier nyomán a realista és naturalista stílus hatott, erőteljes, egyéni felfogásban. Később az impresszionizmus hatására napfénytől áttüzesített plein air képeket alkotott, majd hirtelen szakított a kolorizmussal.

1905-ben Nyergesújfaluba költözött családjával. Egyre inkább érdeklődni kezdett a társadalmi, szociális problémák iránt (1901-től szabadkőműves páholyok tagja volt), barátai közé tartoztak a polgári radikális eszmevilág neves képviselői: Jászi Oszkár, Bölöni György, Vészi József, Vámbéry Rusztem és Ady Endre. Művészi kísérletezései során eleven és új szellemű alkotásokat, arc- és tájképeket, monumentális kompozíciókat, épületdekorációkat alkotott, s ezeket rendre bemutatta az 1907 októberében alakult Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) kiállításain.

ADY ENDRE: SÍPJA RÉGI BABONÁNAK
(részlet)
(Bujdosó magyar énekli)
Kernstok Károlynak, baráti szeretettel

Csak magamban sírom sorsod,
 Vérem népe, magyar népem,
 Sátor-sarkon bort nyakalva
 Koldus-vásár közepében,
 Már menőben bús világgá,
 Fáradt lábbal útrakészen.
 
 Körös-körül kavarognak
 Béna árnyak, rongyos árnyak,
 Nótát sipol a fülembe
 Sípja régi babonának,
 Édes népem, szól a sípszó,
 Sohse lesz jól, sohse látlak.

1906-1908-ban több ízben is Párizsban tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig, s csatlakozott a Vadak (Fauves) csoportjához. Más magyar művészekkel együtt hazahozta az ottani tapasztalatokat, irányzatokat. Műveiben egyre gyakrabban jelentek meg az erőteljes vonalak, a kemény formák, a szinte plakátszerű ábrázolási mód. 1909 decemberében alapító vezetője lett az első magyar avantgárd művészcsoportnak, a Nyolcaknak. A nyolc művész képei a szecessziónak, Cézanne művészetének, a “fauve”, a kubista és az expresszionista irányzatoknak a jegyeit viselték magukon, s heves ellenállásba ütköztek a korabeli hivatalos művészet, kritika és a hozzájuk szokott közönség részéről.

1910-től rendszeresen publikált művészetpolitikai-pedagógiai és általános esztétikai kérdésekkel foglalkozó cikkeket a Nyugatban, Huszadik Században és más folyóiratokban.

Életművének legfontosabb alkotása a Lovas kompozíció, háttérben az esztergomi bazilikával és a budapesti Schiffer-villa üvegfestményei (1911), a debreceni vármegyeháza üvegablakai a hét honfoglaló vezér alakjával (1912), valamint a budapesti Dugonics utcai (ma: Vas utcai) fiúiskola tornatermét díszítő Ősvadászok című falfestmény (1912).

Az első világháború idején visszatért a líraibb képekhez, közeledett az expresszionista stílushoz. 1918-ban részt vett az őszirózsás forradalomban, kinevezték a művészeti ügyek kormánybiztosává, majd rábízták a nyergesújfalui képzőművészeti szabadiskola vezetését. 1919-ben a Tanácsköztársaság egyik művészeti vezetője volt, ezért annak bukása után bebörtönözték. Szabadulása után Berlinbe emigrált.

1926-ban tért haza, és ismét Nyergesújfalu lett az otthona. Gyakori vendég volt a Szolnoki Művésztelepen, elnöke volt a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) művésztanácsának. 1940. június 10-én, 67 éves korában hunyt el Budapesten agyvérzés következtében. 2001-ben Párizsban a MAGYart – Magyar fények kiállításon, majd 2006-ban a Nemzeti Galéria magyar VADAK kiállításán szerepeltek képei. 2012-ben közel 80 millió forintért kelt el egyik festménye egy aukción.
Nyergesújfaluban általános iskola és utca, Budapest XII. kerületében tér viseli a nevét.

Kernstok Károly: Lovasok a víz partján, 1910 (Fotó: Wikiart)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek