2017. október 21.  Szombat
Szitálás, gyenge eső 15 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Szitálás, gyenge eső 15 °C Szitálás, gyenge eső

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A rejtélyes hermelines hölgy című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A rejtélyes hermelines hölgy

Szerző: / 2014. október 1. szerda / Kultúra, Képzőművészet   

Leonardo da Vinci: Önarckép, 1512 (Fotó: Wikimédia)Leonardo da Vinci három változatban festette meg a világ egyik legismertebb és legértékesebb festményét, a híres Hölgy hermelinnel címet viselő portrét.

Harmadik nekifutásra nyerte el végső formáját Leonardo da Vinci egyik leghíresebb munkája, a Hölgy hermelinnel című festmény – állapította meg egy francia szakember, aki az alkotás festékrétegei közt vizsgálódva fedte fel a kép megszületésének folyamatát, új megvilágításba helyezve az itáliai mester munkamódszerét.

Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel, 1483-1490 (Fotó: Czartoryski Múzeum, Krakkó)A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a Hölgy hermelinnel című festményt, amelyről egészen mostanáig úgy hitték, hogy mindig is szerepelt rajta a prémes állat. Cotte azonban bebizonyította, hogy Leonardo (1452-1519) először egyszerű portrét festett, majd a képre rákerült egy apró hermelin, amelyet később nagyobbá alakított.

A Leonardo-szakértők szenzációsnak nevezték a felfedezést, hangsúlyozva, hogy az új kérdéseket vet fel a festmény történetével kapcsolatban.

Valószínű, hogy a mester modelljei olykor udvari előkelőségek voltak. A ránk maradt portrékban felismerni vélik némelyiket. Így például az 1489 és 1490 között készült olaj- és temperafestmény Cecilia Galleranit, Ludovico Sforza milánói herceg egyik szeretőjét ábrázolja. A herceg – becenevén a “fehér hermelin” – volt Leonardo legfőbb pártfogója a művész 18 évnyi milánói tartózkodása során. Cecilia Gallerani jó családból való lány volt, az udvari költők tanúsága szerint folyékonyan beszélt latinul, verselt, énekelt, és elszántan, de óvatosan lépkedett az udvari élet tekervényes, nehéz útján. A portré, amely majdnem bizonyosan Leonardo alkotása, valamit kifejez: a fejtartás kemény, a szigorú száj éppen hogy árnyékát sejteti a mosolynak: visszafogottságát kontrollálja. És érdekes ironikus ötlet a menyét a hölgy karján: Leonardo egy középkori természetrajzból, a Bestiariumból jegyezte le ezt a mondatot: “A menyét inkább a vadász kezére adja magát, semhogy bemeneküljön egy mocskos lyukba és foltot ejtsen szépségén.”

Cotte, aki a fénytechnikával foglalkozó, Lumiere Technology nevű párizsi laboratórium egyik társalapítója, kifejlesztett egy fényvisszaverődésre épülő új technikát (Layer Amplification Method, LAM), amelynek segítségével elemezni és rekonstruálni lehet, hogy “mik történtek” a festékrétegek között egy kép születésekor.

A felfedezés nyomán új elméletek kaptak szárnyra a Leonardo-portréval kapcsolatban. Az egyik feltételezés szerint a művész azért festette rá a hermelint, hogy így szimbolizálja Gallerani kedvesét, és később a hercegnek való hízelgésből hangsúlyozta ki jobban az állatot. Egy másik teória szerint Gallerani kérte meg Leonardót, hogy fesse rá a képre az állatot, hogy a milánói udvarban mindenki előtt egyértelművé váljon a herceggel való kapcsolata – adta hírül a BBC News.

“A LAM-technológia révén lehetőségünk van arra, hogy meghámozzuk a festményt, akárcsak egy hagymát: a felszínt eltávolítva megnézzük, hogy mi történik odabent, a különböző festékrétegek mögött” – magyarázta Cotte. Hozzátette: “Felfedtük, hogy Leonardo mindig változtatta az elképzeléseit. Olyasvalakiről van szó, aki folyton hezitál: kitöröl és hozzáad dolgokat, újra és újra változtat az elgondolásain”.

A Hölgy hermelinnel című portré a krakkói Czartoryski Alapítvány tulajdonát képezi, és általában a krakkói nemzeti múzeumban van kiállítva. Az intézményben zajló helyreállítási munkálatok miatt azonban jelenleg a szomszédos királyi palotában vendégeskedik. Az 55-ször 40 centiméteres alkotás volt az egyik sztárja a londoni National Gallery Leonardo da Vinci: Festő a milánói udvarban című 2011-es kiállításának. A festményt korábban számos vizsgálatnak, köztük röntgensugaras és infravörös elemzésnek is alávetették.

Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel - 3 változata (Fotó: BBC)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek