2017. október 21.  Szombat
Szitálás, gyenge eső 15 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Szitálás, gyenge eső 15 °C Szitálás, gyenge eső

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A szenvedélyes Gombaszögi Frida című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A szenvedélyes Gombaszögi Frida

Szerző: / 2016. szeptember 7. szerda / Kultúra, Teátrum   

Gombaszögi Frida színésznő (1890-1961), 1931 (Fotó: OSZK) Nagy intelligenciájával, mozgásának és arcjátékának kifejezőerejével, imponáló megjelenésével differenciált lelkű nőket ábrázolt. Ötvenöt éve, 1961. szeptember 6-án halt meg Gombaszögi Frida színésznő.

Gombaszögi Frida 1890. december 9-én született Budapesten Grün Frida néven, korán elhalt apja boltossegéd volt. A négy Grün-leány mindegyike megpróbálkozott a színi pályával, de igazán híres csak kettő lett közülük: Frida és húga, Ella, aki aztán közös nevük kitalálója lett.

Gombaszögi Frida színésznő (1890-1961), 1931 (Fotó: OSZK)Frida Rákosi Szidi színiiskolájába járt, innen szerződtette 1909-ben Beöthy László a Magyar Színházhoz. Mindjárt igazi nagy szerepet kapott: Vivie-t játszotta G.B. Shaw Warrenné mestersége című drámájában. Olyan nagy sikere volt, hogy szerepet kapott egy másik Shaw-darabban is (Az orvos dilemmája), azután pedig Törzs Jenő partnere lett Bíró Lajos Sárga liliomában.

Ekkoriban egy egészen másfajta eset miatt is a figyelem középpontjába került: egy beleszerelmesedett kereskedősegéd a nyílt utcán rálőtt, és amikor meglátta, hogy a színésznő arcát elönti a vér, maga ellen fordította a fegyvert, és végzett magával. A színésznőnek szerencséje volt: a golyó ugyan álla alatt hatolt be, de komolyabb baja nem történt. Egy apróbb, de maradandó károsodás azonban emlékeztette a továbbiakban az esetre: hangszálai megsérültek és a műtét után kissé torokhangon ejtette az r-eket.

Gombaszögi Frida még az első világháború kitörése előtt férjhez ment Rajnai Gáborhoz, akitől ugyan hamar elvált, de barátságuk életük végéig megmaradt. A zsidóüldözések idején, 1944-ben, amikor Frida bujdosni volt kénytelen, Rajnai mindenben segítette.

A háború után a Vígszínházhoz szerződött, ahol megint csak szép feladatokat kapott. Fellépett a színház Csehov-sorozatában, játszotta egyebek közt a Három nővér egyikét, és Szását az Ivanovban. 1933-ig maradt a Szent István körúti társulat tagja, ebben az évben halt meg második férje, Miklós Andor, az Est főszerkesztője, és az Athenaeum kiadó tulajdonosa. Miklós végrendelete értelmében hosszú évekre abba kellett hagynia sikeres pályáját, mert ő lett az Est-lapok elnöknője, a vállalatot egészen 1939-ig vezette, amikor a kormány elvette tőle.

1945-ben Gombaszögi a Nemzeti Színház tagja lett, első szerepe a Bánk bán Gertrudisa volt, majd Vaszilisszát játszotta Gorkij Éjjeli menedékhely című drámájában.

Az ötvenes évek elején azonban kiderült, hogy nem tartozik a nagyhatalmú kultúrpolitikusok kedveltjei közé. Méltatlan helyzetbe került, még Budapestet is el kellett hagynia, a győri színházhoz szerződött. 1956-ban Major rögtön visszavette a Nemzetihez, Gombaszögi azonban ekkorra belefáradt a megaláztatásokba. Említésre méltó alakításai nem voltak, néhány mondatos szerepeket vállalt. Budapesten halt meg 1961. szeptember 6-án.

A huszadik század elejének Budapestjén a jól értesültek tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy Heltai Jenő a Tündérlaki leányok című elbeszélését a Gombaszögiekről mintázta. Heltai így kezdi a novellát: “A Tündérlaki lányok hárman voltak, kettő közülük tisztességes, a harmadik nem.” A Gombaszögi lányokból ugyan négy volt: Margit, Ella, Frida és Irén, az azonban tény, hogy Margit, a legidősebb, szépségének áruba bocsátásából fedezte húgai színi tanulmányait. Amit persze áldozatnak is lehet tekinteni….

Anton Pavlovics Csehov: A három nővér - Varsányi Irén (Olga), Gombaszögi Frida (Masa) és Makay Margit (Irina), 1922 (Fotó: Labory/OSZK)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek