2017. szeptember 22.  Péntek
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 22.  Péntek   Móric
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A vadromantika jegyében című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

A vadromantika jegyében

Szerző: / 2014. július 9. szerda / Kultúra, Irodalom   

Ann Radcliffe (Fotó: Wikipédia)Magyarul nem olvashatjuk, noha összesen hat regényt írt, egy verses kötete is megjelent, prózaírói tehetsége azonban messze felülmúlta költői képességeit. Ann Radcliffe angol írónő, a vadromantikus és gótikus rémregény megteremtője 250 éve született.

Kétszázötven éve, 1764. július 9-én született Ann Radcliffe, korának legnépszerűbb angol írónője, korabeli kritikusai szerint igazi varázslónő, akinek életéről nagyon keveset tudni, híres íróként is alig-alig jelent meg a nyilvánosság előtt, nem kedvelte a társasági életet, természeténél fogva befelé forduló volt. Eddig bárki próbálta megírni életrajzát, adatok és feljegyzések hiányában csak részleges bepillantást nyert az írónő sorsába. Külsejéről azonban azt tartják, különösen szép volt, alacsony, de arányos termetű, szemei igézőek.

Ann Radcliffe (Fotó: Wikipédia)Ann Ward néven látta meg a napvilágot Londonban. Apja rövidáru kereskedő volt, majd amikor Ann nyolc éves lett, Bathba költöztek, ahol a család átvette az egyik híres Wedgewood-porcelánbolt vezetését. 1787-ben, 22 évesen, feleségül ment William Radcliffe-hez, egy Oxfordban végzett jogászhoz, aki feladta ügyvédi karrierjét, és inkább újságírónak állt. Az English Chronicle-t szerkesztette, majd résztulajdonosa is lett a lapnak. Újságírói munkája rendkívül lefoglalta, gyakran késő éjszakáig dolgozott, ezért Ann magányában írogatni kezdett, és amivel elkészült, a közös vacsorák alatt felolvasta férjének. Úgy tűnik, házasságuk, gyermektelenségük ellenére, kiegyensúlyozott és boldog volt. Ann egyre ismertebb lett, írói sikereiből szép summát gyűjtött össze, ami lehetővé tette, hogy párjával utazgasson. Amikor 1823. február 7-én meghalt, többen azt állították, valójában őrült volt. Férje szerint azonban asztmás roham végzett vele.

Az utókor Ann Radcliffe-et tartja a gótikus irodalom megalapítójának, Horace Walpole-t pedig a műfaj előfutárának, ugyanis Az otrantói kastély című regénye viselte először a gótikus regény alcímet. Míg Walpole kísértetregényt írt, Radcliffe a természetfeletti jelenségeket tette vizsgálata tárgyává, amelyekre végül racionális magyarázatot adott.

Történeteiben a romantikus szálat védelemre szoruló ártatlan hősnői képviselik, akiknek életét kegyetlen ellenfelek keserítik meg. Túlzóan romantikus tájképei – francia és olasz tájak leírásai – a szereplők sorsának hajmeresztő fordulatait erősítik fel. Bár írásai a hagyományos értékrendet képviselik, kihangsúlyozta a nők jogainak fontosságát.

Első regénye a középkori Skóciában játszódik. 1789-ben jelent meg The Castles of Athlin and Dunbayne: A Highland Story címmel. Egy évvel később került az olvasók kezébe a Sicilian Romance, melyben két ártatlan lány azzal szembesül, hogy mihaszna apjuk a család egyik szicíliai várába zárta tulajdon anyjukat, miközben a férfi szeretőjével Nápolyban boldogan múlatja az időt.

Radcliffe első komoly anyagi sikere 1791-ben The Romance of the Forest című regénye volt, amelyben már bőven válogatott a gótikus regény elemeinek tárházából. Szerepelt benne védelemre szoruló fiatal nő, titkos kamra, rettenetes családi titkok, igazságtalanságok, romantikus félreértések. Az első igazi bestsellere (sokak szerint az irodalomtörténet első bestsellere) az Udolpho rejtelmei volt. A regény hősnője egy kísértetekkel benépesített várban, rabságban él. Fogva tartója nem más, mint saját nagynénje, aki a lány szüleinek halála után fondorlattal akar a fiatal nő vagyonához jutni. A regény népszerűségét mutatja, hogy 1794-ben színpadra állították a londoni Covent Garden Theaterben. Walter Scott, Radcliffe egyik nagy tisztelője a következőket írta róla: “Ez a fiatal nő, iskolát teremtett”, s valóban, számtalan követője akadt, akik ugyan nem tudták elérni Radcliffe írásainak színvonalát, csak kifogyhatatlan ötleteiből merítettek.

Összesen hat regényt írt, egy verses kötete is megjelent, prózaírói tehetsége azonban messze felülmúlta költői képességeit.

Egy idő után megelégelte, hogy utánozzák. Utolsó regénye, Az olasz afféle válasz volt Matthew Gregory Lewis szinte olvashatatlanul dagályos A szerzetes című művére. Férje csak Radcliffe halála után publikálta A természetfeletti szerepe a költészetben című befejezetlen esszéjét. Ebben Radcliffe kifejtette, mi a különbség a saját műveiben megjelenő rettegést kiváltó elemek és a Lewis-féle horror között, ráadásul szerinte Lewis műve túl sok erotikus utalást is tartalmaz.

Ann Radcliffe nagy hatással volt kortársaira, így de Sade márkira, Mary Shelleyre, Sir Walter Scottra, s Jane Austen az ő műveihez nyúlt vissza A klastrom titka című regényében, sőt a főszereplőnő, Catherine kedvenc írónője Radcliffe. Walter Scott szerint “Radcliffe prózája költészet és költészete próza, a legjobb prózaköltő, a szó legnemesebb és legrosszabb értelmében”.

Ann Radcliffe: Udolpho, 1806 illusztrált kiadás (Fotó: Wikipédia)Ann Radcliffe: Udolpho, 1806 illusztrált kiadás (Fotó: Wikipédia)

 

 

 

 

 

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.