2017. január 20.  Péntek
Pára -13 °C Pára
Rovatok
2017. január 20.  Péntek   Fábián, Sebestyén
Pára -13 °C Pára
A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

Molière, Jean-Baptiste Poquelin francia drámaíró, színész, rendező (1622-1673) (Fotó: Wikipédia)

Harpagon “atyja”, Molière

A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Harpagon “atyja”, Molière  
"Az ember csak beszél, de nem mindig cselekszik, / Gyakran hosszú az út a szándéktól a tettig." 395 éve született Jean-Baptiste Poquelin francia drámaíró, színész és rendező, akit Molière néven ismert meg a világ.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Akit ha fúj, ha nem, emlegetünk: Celsius című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Akit ha fúj, ha nem, emlegetünk: Celsius

Szerző: / 2016. november 29. kedd / Kultúra, Tudományok   

Anders Celsius (Fotó: Wikipédia) 315 született Anders Celsius, a világszerte leggyakrabban emlegetett fizikus. A svéd tudós azzal tette halhatatlanná nevét, hogy megalkotta a ma használatos – és róla elnevezett – hőmérsékleti skálát.

Anders Celsius a 18. század egyik legkiemelkedőbb tehetségű és rendkívül sokoldalú tudósa volt. Skandinávia egyik legősibb városában, Uppsalában született 1701. november 27-én. Családjában több tudós is volt: nagyapja és apja is matematikus volt, nagybátyja pedig botanikus. Nyomdokaikba lépve az Uppsalai Egyetemen tanult természettudományokat, majd 1730 áprilisában maga is az intézmény csillagászati professzora lett, s ő építtette 1740-42-ben a helyi, korszerű műszerekkel felszerelt obszervatóriumot, miután végiglátogatta a nagy európai városok hasonló intézményeit.

Anders Celsius, svéd fizikus, csillagász (Fotó: Biography.com)Celsius széles körű munkássága a csillagászat, a geodézia és a fizika területére terjedt ki. Rendszeresen figyelte az északi fényt, és mérte a csillagok látszólagos fényességét, azt a fényt, amivel mi tündökölni látunk egy csillagot az égbolton. Ezt “fényrenddel” (latinul: magnitudo) szoktuk megadni: a legfényesebbek az elsőrendűek, a szabad szemmel még éppen láthatók a hatodrendűek.  A sarki fényt tanulmányozva ő hozta először kapcsolatba a jelenséget a föld mágneses mezejével. 1736-ban részt vett abban az expedícióban, amely Lappföldön, a sarkkör közelében megmérte a délkör egy darabját. Ugyanekkor Peruban, az Egyenlítő közelében is végrehajtották ezt a műveletet, és az eredmények összehasonlítása igazolta Isaac Newton elméletét, amely szerint a Föld ellipszoid alakú, és a sarkok tájékán valamivel lapultabb.

A csillagászat fogalmát akkoriban tágabban értelmezték, így Celsius számos geográfiai mérést is végzett, és az elsők között ismerte fel, hogy az északi országok nagyon lassan emelkednek a tenger fölé (más kérdés, hogy ő ezt a víz párolgásának tulajdonította.) Foglalkozott a csillagok fényerősségének mérésével is, és ő volt az első, aki eközben nem csak a szemére hagyatkozott: kormozott üvegen nézte a csillagokat, az erősség attól függött, hány ilyen lapot kellett egymásra fektetnie, hogy a fény eltűnjön.

Legmaradandóbb teljesítménye mégsem a csillagászathoz kapcsolódik: 1737-ben meteorológiai méréseihez szerkesztette meg a ma is általánosan használt, 100 fokos beosztású hőmérsékletskálát. Celsius meg tudta győzni a tudósokat a tizes hőmérsékleti skála fontosságáról, ezt a skálát azután az ő tiszteletére Celsius skálának hívják. 

A korban elterjedt, borszeszt használó hőmérők nemcsak hogy pontosak nem voltak, de a folyadék már 80 foknál fel is forrt. A skálát néhány évvel később egy másik svéd tudós, Stromer módosította. Az első megbízható, higanyos hőmérőt a német Fahrenheit készítette, aki hőmérsékleti skálát is felállított. Az Egyesült Államokban ma is használatos skála 0 pontja a szalmiáksó vizes oldatának fagyáspontja (- 32 C fok), a felső alappont a víz forráspontja, amelyet 212 foknak határozott meg.

Celsius 1742-ben ismertette a hőmérsékletmérést és a kapcsolódó számításokat leegyszerűsítő saját skáláját, amely a víz fagyáspontja és olvadáspontja közti intervallumot osztotta kereken száz egységre. Celsius még a forráspontot jelölte 0-val, és a fagyáspontot 100-zal, a két számot 1750-ben a szintén svéd Stromer fordította meg.

A harmadik elterjedt hőmérsékleti skála Lord Kelvin nevéhez fűződik, ennek fokbeosztása megegyezik a Celsius-skálával, de ennek alappontja az abszolút zéró fok (mínusz 273,15 Celsius-fok), amelyen a molekulák hőrezgése teljesen megszűnik.

Celsius sokat fáradozott a Gergely-naptár svédországi bevezetésén is, de erre csak halála után tíz évvel került sor. A korabeli Európa kiemelkedő tudósa fiatalon, 1744. április 25-én halt meg tüdővész következtében.

Anders Celsius (1701-1744) fizikus termométere (Fotó: wissen.de)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek