2017. július 24.  Hétfő
Szitálás, gyenge eső 22 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. július 24.  Hétfő   Kinga, Kincső
Szitálás, gyenge eső 22 °C Szitálás, gyenge eső

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Akit ha fúj, ha nem, emlegetünk: Celsius című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Akit ha fúj, ha nem, emlegetünk: Celsius

Szerző: / 2016. november 29. kedd / Kultúra, Tudományok   

Anders Celsius (Fotó: Wikipédia) 315 született Anders Celsius, a világszerte leggyakrabban emlegetett fizikus. A svéd tudós azzal tette halhatatlanná nevét, hogy megalkotta a ma használatos – és róla elnevezett – hőmérsékleti skálát.

Anders Celsius a 18. század egyik legkiemelkedőbb tehetségű és rendkívül sokoldalú tudósa volt. Skandinávia egyik legősibb városában, Uppsalában született 1701. november 27-én. Családjában több tudós is volt: nagyapja és apja is matematikus volt, nagybátyja pedig botanikus. Nyomdokaikba lépve az Uppsalai Egyetemen tanult természettudományokat, majd 1730 áprilisában maga is az intézmény csillagászati professzora lett, s ő építtette 1740-42-ben a helyi, korszerű műszerekkel felszerelt obszervatóriumot, miután végiglátogatta a nagy európai városok hasonló intézményeit.

Anders Celsius, svéd fizikus, csillagász (Fotó: Biography.com)Celsius széles körű munkássága a csillagászat, a geodézia és a fizika területére terjedt ki. Rendszeresen figyelte az északi fényt, és mérte a csillagok látszólagos fényességét, azt a fényt, amivel mi tündökölni látunk egy csillagot az égbolton. Ezt “fényrenddel” (latinul: magnitudo) szoktuk megadni: a legfényesebbek az elsőrendűek, a szabad szemmel még éppen láthatók a hatodrendűek.  A sarki fényt tanulmányozva ő hozta először kapcsolatba a jelenséget a föld mágneses mezejével. 1736-ban részt vett abban az expedícióban, amely Lappföldön, a sarkkör közelében megmérte a délkör egy darabját. Ugyanekkor Peruban, az Egyenlítő közelében is végrehajtották ezt a műveletet, és az eredmények összehasonlítása igazolta Isaac Newton elméletét, amely szerint a Föld ellipszoid alakú, és a sarkok tájékán valamivel lapultabb.

A csillagászat fogalmát akkoriban tágabban értelmezték, így Celsius számos geográfiai mérést is végzett, és az elsők között ismerte fel, hogy az északi országok nagyon lassan emelkednek a tenger fölé (más kérdés, hogy ő ezt a víz párolgásának tulajdonította.) Foglalkozott a csillagok fényerősségének mérésével is, és ő volt az első, aki eközben nem csak a szemére hagyatkozott: kormozott üvegen nézte a csillagokat, az erősség attól függött, hány ilyen lapot kellett egymásra fektetnie, hogy a fény eltűnjön.

Legmaradandóbb teljesítménye mégsem a csillagászathoz kapcsolódik: 1737-ben meteorológiai méréseihez szerkesztette meg a ma is általánosan használt, 100 fokos beosztású hőmérsékletskálát. Celsius meg tudta győzni a tudósokat a tizes hőmérsékleti skála fontosságáról, ezt a skálát azután az ő tiszteletére Celsius skálának hívják. 

A korban elterjedt, borszeszt használó hőmérők nemcsak hogy pontosak nem voltak, de a folyadék már 80 foknál fel is forrt. A skálát néhány évvel később egy másik svéd tudós, Stromer módosította. Az első megbízható, higanyos hőmérőt a német Fahrenheit készítette, aki hőmérsékleti skálát is felállított. Az Egyesült Államokban ma is használatos skála 0 pontja a szalmiáksó vizes oldatának fagyáspontja (- 32 C fok), a felső alappont a víz forráspontja, amelyet 212 foknak határozott meg.

Celsius 1742-ben ismertette a hőmérsékletmérést és a kapcsolódó számításokat leegyszerűsítő saját skáláját, amely a víz fagyáspontja és olvadáspontja közti intervallumot osztotta kereken száz egységre. Celsius még a forráspontot jelölte 0-val, és a fagyáspontot 100-zal, a két számot 1750-ben a szintén svéd Stromer fordította meg.

A harmadik elterjedt hőmérsékleti skála Lord Kelvin nevéhez fűződik, ennek fokbeosztása megegyezik a Celsius-skálával, de ennek alappontja az abszolút zéró fok (mínusz 273,15 Celsius-fok), amelyen a molekulák hőrezgése teljesen megszűnik.

Celsius sokat fáradozott a Gergely-naptár svédországi bevezetésén is, de erre csak halála után tíz évvel került sor. A korabeli Európa kiemelkedő tudósa fiatalon, 1744. április 25-én halt meg tüdővész következtében.

Anders Celsius (1701-1744) fizikus termométere (Fotó: wissen.de)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek