2017. szeptember 25.  Hétfő
Pára 9 °C Pára
Rovatok
2017. szeptember 25.  Hétfő   Eufrozina, Kende
Pára 9 °C Pára

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Állandóan szépül című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Állandóan szépül

Szerző: / 2016. november 10. csütörtök / Kultúra, Képzőművészet   

A Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállítása, Budapest (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt) Harminc év után újult meg a Nemzeti Galéria mások mellett Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós és Barabás Miklós munkáit felvonultató 19. századi állandó kiállítása.

19. századi festészet –  A reformok korától a századfordulóig

Megint megújult egy állandó kiállítás a Nemzeti Galériában: ezúttal a 19. század művészetét bemutató tárlatot rendezték újra a múzeum munkatársai. Az MNG A reformok korától a századfordulóig című állandó kiállítása csaknem 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat vonultat fel új válogatásban.

De vajon miért kell időről időre felfrissíteni az „állandó” kiállításokat is, illetve milyen szempontok vezették a kurátorokat, hol és milyen hangsúlyokat helyeztek át, amikor az elmúlt hónapokban hozzányúltak a klasszikus magyar mesterek munkáit bemutató anyaghoz?

A Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállítása, Budapest (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A 19. század a magyar képzőművészet legismertebb korszaka, melynek főműveit minden magyar jól ismeri – mondta a Krasznai Réka és Hessky Orsolya által rendezett tárlat sajtóbemutatóján az MNG főigazgatója.

Baán László emlékeztetett arra, hogy a mások mellett Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós és Barabás Miklós munkáit felvonultató kiállítás harminc év után újult meg, miután az elmúlt időszakban a múzeum állandó kiállításának számos gyűjteményi egységét gondolták újra.

A főigazgató hangsúlyozta: az új kiállítás mind tartalmában, mind elrendezésében sokkal jobban szól a mához. Ennek érdekében a festmények és szobrok mellett korabeli enteriőrök, iparművészeti remekek mutatják be a kort a maga teljességében.

Krasznai Réka és Hessky Orsolya kurátorok elmondták, hogy az 1810 és 1900 közötti időszakot 14 egységben tekinti át a kiállítás, amelyben egyaránt találni kronológiai, stílustörténeti, műfaji és tematikus blokkokat.

A 19. század elejének magyar képzőművészetét a kurátorok elmondása szerint a régi és új művészeti törekvések egymás mellett élése jellemezte, miközben teret hódítottak a klasszicizmus és a romantika törekvései. Erről tanúskodnak a tárlatban mások mellett Ferenczy István szobrai – így a híres Pásztorlányka – és Kisfaludy Károly festményei.

A lassan megerősödő polgárság – amelynek tárgyi kultúráját biedermeier enteriőr is megidézi – a művészek számára is egyre stabilabb gyűjtői hátteret jelentett, a korszak két vezető művészegyénisége, Borsos József és Barabás Miklós pedig az olasz és bécsi hatásokat közvetítették Magyarországra. A reformkor kibontakozásával mind nagyobb igény mutatkozott a nemzeti művészetre, ekkor nyílt meg az első magyarországi festőakadémia a velencei származású Marastoni Jakab jóvoltából.

Ferenczy István: Viczay grófné c. szobra, Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállítása, Budapest (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Fontos műfajnak számított az itáliai minták nyomán meghonosodott tájképfestészet, amelynek vezető alakja idősebb Markó Károly volt. Az újragondolt kiállítás egyik legizgalmasabb képe az ő fia, Markó Ferenc alkotása, a Visegrád című olajfestmény ugyanis csak idén került Magyarországra.

A tárlat egyik legfontosabb újdonsága azonban a Kultúra színterei címet viselő terem, amelyben kronologikus fal segít a látogatónak áttekinteni a 19. század művészeti irányzatait és intézményeit, idővonallal, festményekkel, szobrokkal és korabeli fotókkal.

A terem másik részét egy úgynevezett szalonfal foglalja el, felidézve a kor uralkodó kiállításrendezési stílusát: a 19. századi szalonokban a fő rendezési elv a minél jobb helykihasználás volt, a festményeket így mozaikszerűen rendezték egymás mellé, hogy lehetőleg az egész falfelületet bemutatandó képekkel boríthassák.

Külön egység vizsgálja a művész és műterme viszonyát, de bőséges anyag mutatja be a plein air festészet kibontakozását is, más munkák mellett Szinyei Merse Pál főműveivel, a Majálissal és a Lila ruhás nővel.

A Biblia és a görög-római mitológia mellett Shakespeare, Dante, Goethe, sőt egyre inkább a korabeli írók, költők művei is témát szolgáltattak a képzőművészetnek, a korszak portréművészetét pedig olyan mesterek alkotásai képviselik, mint Lotz Károly vagy Stróbl Alajos.

A tárlat felvillantja a születendő naturalizmus hazai vonatkozásait, egyelőre azonban ideiglenes elrendezésben, mert jelenleg több főmű kölcsönben szerepel. A záró egység a tematikában radikálisan újat hozó, a kétes egzisztenciák, a nyomor, a külvárosok és a szegényparasztság világát is megörökítő realizmus magyarországi képviselőit, mások mellett Thorma Jánost vagy a fiatalon elhunyt Tóth Lászlót mutatja be a Nemzeti Galériában.

A most megújult 19. századi egységet jól kiegészítik az MNG Munkácsy Mihályt, a nagybányai iskolát és előzményeit, illetve a század historikus festészetét áttekintő állandó tárlatai – mondta el Krasznai Réka és Hessky Orsolya.

 Tóth László Szépség, pénz és szellem c. festménye és Gárdos Aladár Hajléktalanok c. szobra, Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállítása, Budapest (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek