2017. január 23.  Hétfő
Pára -6 °C Pára
Rovatok
2017. január 23.  Hétfő   Rajmund, Zelma
Pára -6 °C Pára
Kölcsey Ferenc emlékezete (Fotó: Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. / OSZK)

“Magyar nép zivataros századaiból”

A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

“Magyar nép zivataros századaiból”  
"Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk..." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – A jégcsap című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – A jégcsap

Szerző: / 2017. január 9. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Grassalkovich Antal (1694-1771) koronaőr (Fotó: Wikipédia) A nagy Grassalkovich Antal uradalmai Pesttől Hatvanig terjedtek. Csupa jó, kövér, magyar föld, a termése áldás…

A jövedelem mégis gyéren csordult-cseppent belőle, sőt volt esztendő, mikor Mária Terézia legbelsőbb tanácsosa még rá is fizetett az ő isten tudja hány ezer holdas birtokára.

A kegyelmes úr hiába tűnődött ezen a dolgon, sehogyan sem tudta megmagyarázni. Mert könnyű belátni egy ország minden dolgába, de nehéz ésszel fölérni egy uradalom minden csínját-bínját.

A XVIII. század közepén, egy újév napján tehát, tanácskozásra hívta össze a gróf gazdatisztjeit Hatvanba. Majd csak kisül, miért nincsen jövedelme a roppant latifundiumnak. A kegyelmes úr a nagy szálában ültette le, hosszú, zöld asztal mellé a tiszt urakat, rang szerint. ő maga az asztalfőn foglalt helyet, jobbján a bonorum director (jószágigazgató), balján az exactor (főszámvevő) és így tovább a többi tisztviselő; legalul az asztal másik végén, egész az ablaknál, a legifjabb ispán.

A kegyelmes gróf fölveti a nagy kérdést: miért nem lát ő jövedelmet ebből az óriás birtokból?

Az urak tanakodni kezdenek magukban, és hallgatnak erősen; a legfiatalabb ispán azonban feláll, kinyitja az ablakot, letöri a párkányra fagyott nagy jégcsapot, s hangosan így szól a szomszédjához.

– Ugyan kedves ispán úr, nyújtsa csak át ezt a jégcsapot a szomszédjának, a másik ispánnak, aztán az összes ispánok egymásnak, majd az intézőnek, ki ismét adja tovább a főintézőnek, a főintéző a felügyelőnek, a felügyelő a főfelügyelőnek, a főfelügyelő a számvevőnek, a számvevő a főszámvevőnek, a főszámvevő pedig a jószágigazgató úrnak, ki majd végül tegye a kegyelmes úr kezébe.

Mindenek elbámultak: mit akar az a kis ispán azzal a jégcsappal? De Grassalkovich intett, hogy csak járjon kézrül kézre az a jégcsap. Úgy is lett; s mire a jégcsap a grófhoz került, őexcellenciája már csak azt érezte, hogy egy hideg vízcsepp van a tenyerében.

Grassalkovich megértette a jelképes választ; és azt mondják, soha többé nem faggatta tisztjeit: hová lesz a birtok jövedelme.

 

Hatvány Lajos közlése

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek