2017. augusztus 17.  Csütörtök
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 17.  Csütörtök   Jácint
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia

Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia  
Ez a cikk a nosztalgiával, azzal az édes-bússal kezdődik. Meg azzal, hogy mi a jó a sokat kritizált Sziget Fesztiválban. - Hegedüs Barbara beszámolója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Amikor Ibsen Budapesten járt című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Amikor Ibsen Budapesten járt

Szerző: / 2015. március 20. péntek / Kultúra, Irodalom   

Henrik Ibsen (Fotó: Wikimédia) Valóságos rajongással tért vissza eredményes északi útjáról Herman Ottó. Könyvben és tárcákban hirdette, hogy az Észak-Európában élő emberek őszintébbek, hűségesek, a politika mezején nem kontárkodnak stréberek, a kereskedő becsületes, a hivatalnok lelkiismeretes. Még Henrik Ibsent is bevonták a diskurzusba.

Lambrecht Károly Herman Ottóról írt kötetében így emlékezett vissza az esetre:

Senki se mondott neki ellent. Talán azért, mert nem volt, aki Norvégiában járt volna, vagy mert az öreg úr amúgy sem hallotta volna meg, lévén nagyothalló. Ebben osztályosa volt neki a nagy Ibsen Henrik is. Mégis neki kellett meghallania a Herman Ottó tirádáira a választ.

Amikor Ibsen Budapesten járt, – jegyzi fel az “Arcok és álarcok”, Fráter Aladár kérészéletű hetilapjának krónikása (1917. ápr. 27.) – vacsoránál odafordult hozzá Rákosi Jenő:

– Tudja-e, hogy maga nekünk vigasztalónk?! Engem legalább tökéletesen megvigasztalnak írásai.

– Nem értem!

– Herman Ottó mindig azt beszéli, hogy Norvégiában mások, jobbak, tökéletesebbek az emberek. A maga írásaiból azonban azt látom, hogy éppen olyanok, mint nálunk. A feleség megcsalja az urát, a kereskedő becsapja a másikat, a politikában a nagyszájúaké a szó, egyszóval ott is olyan világ van, mint nálunk.

Ibsen nem válaszolt. Fanyaran mosolygott.

 

Forrás: Lambrecht Károly: Herman Ottó

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek