2017. április 30.  Vasárnap
Gyengén felhős 12 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. április 30.  Vasárnap   Katalin, Kitti
Gyengén felhős 12 °C Gyengén felhős

Struensee, a felnégyelt tudós

Zsivago doktor eltitkolt szerelme

“Il Magnifico” Lorenzo Medici élete

Az őrültek a legnagyobb rajongók

Struensee, a felnégyelt tudós  
245 éve, 1772. április 28-án fejezték le Johann Friedrich Struensee grófot, Dánia "titkos kabinetminiszterét", aki a világon elsőnek írta le a száj- és körömfájás kórisméjét.
Zsivago doktor eltitkolt szerelme  
Olga Ivinszkaja, egy irodalmi újság szerkesztője 1946-ban ismerkedett meg Borisz Paszternakkal, akit akkor már jó ideje foglalkoztatott a Zsivago doktor. A találkozásból hamar szerelem lett.
“Il Magnifico” Lorenzo Medici élete  
525 éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja és mecénása, Firenze uralkodója.
Az őrültek a legnagyobb rajongók  
Stephen King 1987-es Tortúra című regényének filmadaptációjánál is bátrabb lett a Karinthy Színházban bemutatott mű.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Amikor Ibsen Budapesten járt című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Amikor Ibsen Budapesten járt

Szerző: / 2015. március 20. péntek / Kultúra, Irodalom   

Henrik Ibsen (Fotó: Wikimédia) Valóságos rajongással tért vissza eredményes északi útjáról Herman Ottó. Könyvben és tárcákban hirdette, hogy az Észak-Európában élő emberek őszintébbek, hűségesek, a politika mezején nem kontárkodnak stréberek, a kereskedő becsületes, a hivatalnok lelkiismeretes. Még Henrik Ibsent is bevonták a diskurzusba.

Lambrecht Károly Herman Ottóról írt kötetében így emlékezett vissza az esetre:

Senki se mondott neki ellent. Talán azért, mert nem volt, aki Norvégiában járt volna, vagy mert az öreg úr amúgy sem hallotta volna meg, lévén nagyothalló. Ebben osztályosa volt neki a nagy Ibsen Henrik is. Mégis neki kellett meghallania a Herman Ottó tirádáira a választ.

Amikor Ibsen Budapesten járt, – jegyzi fel az “Arcok és álarcok”, Fráter Aladár kérészéletű hetilapjának krónikása (1917. ápr. 27.) – vacsoránál odafordult hozzá Rákosi Jenő:

– Tudja-e, hogy maga nekünk vigasztalónk?! Engem legalább tökéletesen megvigasztalnak írásai.

– Nem értem!

– Herman Ottó mindig azt beszéli, hogy Norvégiában mások, jobbak, tökéletesebbek az emberek. A maga írásaiból azonban azt látom, hogy éppen olyanok, mint nálunk. A feleség megcsalja az urát, a kereskedő becsapja a másikat, a politikában a nagyszájúaké a szó, egyszóval ott is olyan világ van, mint nálunk.

Ibsen nem válaszolt. Fanyaran mosolygott.

 

Forrás: Lambrecht Károly: Herman Ottó

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek