2017. szeptember 26.  Kedd
Közepesen felhős 21 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 26.  Kedd   Jusztina
Közepesen felhős 21 °C Közepesen felhős

A West Side Story sikere

William Faulkner világa

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

A West Side Story sikere  
60 éve, 1957. szeptember 26-án mutatták be a West Side Storyt a New York-i Broadway-n.
William Faulkner világa  
120 éve született William Faulkner, akinek művészete a Dél világában gyökeredzik. Nosztalgiával nézi a hagyományos, ültetvényes világ pusztulását, nem tudja elfogadni az iparosodó társadalmat.
Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Dali, dalidó, dáridó című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Dali, dalidó, dáridó

Szerző: / 2017. augusztus 10. csütörtök / Kultúra, Irodalom   

Ráth-Végh István szerint Jókai Mór a székely és csángó tájszólások között talált egy kedvesen zengő szót a táncra…

A szabadságharc után Jókai Mór fiatalos hévvel akarta kigyomlálni a magyar nyelvből az idegen dudvát. Székely és csángó tájszólások hajtásai között kertészkedve, talált egy kedvesen zengő szót a táncra. Legyen a neve „dali” – indítványozta. A bál pedig legyen „dalidó”. De a friss hajtás nem fogant meg. A dalidó „dáridó”-vá torzult, és duhaj mellékzöngéje miatt a báltermen kívül rekedt.

Egy lelkes nyelvkertészünk a magyar ősidőkbe rándult ki, s ott ráakadt a tánc eredeti nevére. A régi magyar nyelv „tobor” néven ismerte, innen eredt a férfias vitézi tánc, a hadi szolgálatra csábító „toborzó”.

Felfedezője átmerészkedett a nyelvújítás sikamlós talajára, s ott bizony úgy elcsúszott, mintha a bálterem simára kefélt padlójára tévedt volna. Szerkesztett egy kis báb tudósítást; ezzel azt akarta bizonyítani, milyen szépen hajlítható az új szó, akár a „toborló” táncosné dereka.

Így csengett az újszerű javallat:

„Tegnap az Európa szállodában fényes tobor-estély volt. A tobor-rendet valódi szakértők szerkesztették. A tőborda víg volt, jókedvünkben kivilágos-kivirradtig toborlottunk.”

Sajnos, a tőborda megmaradt bálnak. Hiába fűzte tovább nyelvészünk indítványait, senki sem mondta utána: „toborjunk egyet!” A táncmester is megmaradt táncmesternek, holott a javaslat szerint indokolt lett volna a „szobrász” mintájára átkeresztelni „tobrász” névre.

 

Forrás: Ráth-Végh István: Anekdoták, furcsaságok

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.