2017. október 21.  Szombat
Szitálás, gyenge eső 15 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Szitálás, gyenge eső 15 °C Szitálás, gyenge eső

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Egy német utazó a magyar nyelvről című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Egy német utazó a magyar nyelvről

Szerző: / 2017. július 13. csütörtök / Kultúra, Irodalom   

Ráth-Végh István anekdotájában egy német író szerint a magyar férfi ismérve a bajusz…

Ráth-Végh István: Egy német utazó a magyar nyelvről

1833-ban egy Normann Hans álnevű író (valódi nevén Gross-Hoffinger) megírta, mi mindent tapasztalt Magyarországon utaztában. A könyv címe: Ungarn, das Reich und Volk, wie es ist.

Rendkívüli szellemességet vélt felsziporkáztatni, amikor az egész magyar nemzet jellemzésére a bajuszt pécézte ki, így:

“A magyar férfi arcát rettentően elcsúfítja a hatalmas bajusz, mely nemcsak az egyéntől elválaszthatatlan, de magyar felfogás szerint a magyar nemzet szimbóluma is. Ha valaha megszűnik a bajusz-viselet, vége Magyarországnak. A bécsi udvarnál egyedül magyar embernek van joga bajuszosan megjelenni, s a szerző maga hallotta előkelő magyaroktól, ha véletlenül mégis bajuszos osztrákkal találkoztak: „Hogy mer ez bajuszt viselni, mikor nem magyar ember?” Magyar hölgy bajusztalan embert nem szerethet.

Pedig a magyar nő igen szép, azonban hamar virít és gyorsan hervad. Könnyen elhízik, de ezzel csak a férfiak ízlését szolgálja, mert minél kövérebb, annál több imádóra számíthat.”

Ezekhez hasonló kövér butaságokat még bőséggel sorakoztat fel a szerző magyar asszonyokról, betyárvilágról, bagózásról és egyebekről – ide csak az tartozik, amit a magyar nyelv növekvő terjedéséről ír.

 

Forrás: Ráth-Végh István: Anekdoták furcsaságok

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.