2017. szeptember 20.  Szerda
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. szeptember 20.  Szerda   Friderika
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Egyenes beszéd

Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Egyenes beszéd  
Spirót olvasni jó, Spirót olvasni kötelező, ha nem kisebb eltökéltség, mint a Magyarország iránti felfokozott kiváncsiság és úgymond az önmagában is boldogító vegytiszta világmegismerés vágya érdeklődésünk mozgatórugója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Hetye-fetye-lefetye! című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Hetye-fetye-lefetye!

Szerző: / 2014. szeptember 3. szerda / Kultúra, Irodalom   

Heltai Jenő író, 1959 (Fotó: Escher Károly felvétele/OSZK)Könnyed, szellemes írásai, a pesti nagyvárosi lét jellegzetes alakjait, hangulatát megörökítő romantikus-ironikus versei és regényei még csak nem is sejtetik, mennyi mindent tudott Heltai Jenő az irodalomról…

Tersánszky J. Jenő így emlékezett vissza utolsó találkozásukra:

“Életének utolsó évében ebédre voltam hivatalos Heltai Jenőékhez. Külföldi vendégük volt. Közös barátunknak a fia. Heltai Jenő már nem tudott az asztalhoz ülni. Magas, hátrahajlított támlájú karosszékben, külön tálaltak neki.

Ebéd után, a feketénél a külföldi vendég fölháborodva beszélt egyik fiatal írótársunknak cikkéről.

A cikk az irodalmi propagandával foglalkozott. Mégpedig olyan értelemben, hogy miután az irodalom is éppolyan társadalmi szerv, mint akármelyik másik, tehát szerepe nem egyéb, mint a lelkek átalakítása a jobb jövőnek követelményei szerint.

És itt az ifjú kartárs szó szerint ezt írta: „Helytelen fölfogás az, hogy az irodalmi propagandának ne lássék ki a lólába, mert miért ne lássék ki?”

A külföldi vendég egyszerűen hallatlan ostobaságnak minősítette ezt a nézetet. Az érvek zuhatagát ontotta amellett, hogy a világon minden okos propaganda akkor eredményes, ha nem látszik ki alóla a lóláb, ellenben úgy férkőzik meggyőzően a lelkekbe, hogy észre sem veszik azt, hogy propaganda!

Heltai Jenő egyszerre megszólalt:

– Hetye-fetye-lefetye! – mondta. – Túl sok ez már! A lényeg az, hogy az irodalmat meg lehet nyomorítani, sőt el is lehet hallgattatni, de egyet nem lehet az irodalommal tenni: hivatalosan csinálni az irodalmat. Már azért is, mert az nem irodalom egyáltalán, amit hivatalból csinálnak!

Ezt a néhány mondatot jegyeztem meg Heltai Jenő szájából utolsó együttlétünkkor.”

 

Forrás: Tersánszky J. Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek