2017. július 21.  Péntek
Közepesen felhős 31 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 21.  Péntek   Dániel, Daniella
Közepesen felhős 31 °C Közepesen felhős

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Jane Austen világa

Pierre Cardin, a divattervező

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Jane Austen világa  
200 éve, 1817. július 18-án hunyt el Jane Austen angol írónő. "Az egyik ember szokásai éppúgy jók, mint a másikéi, de mind a magunkét szeretjük a legjobban."
Pierre Cardin, a divattervező  
95 éve, 1922. Július 2-án született Pierre Cardin francia divattervező. Híressé vált avantgárd stílusáról, a nők körében gallér és ujj nélküli miniruhákat hozott divatba, amelyeket geometriai mintákkal díszített.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Hetye-fetye-lefetye! című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Hetye-fetye-lefetye!

Szerző: / 2014. szeptember 3. szerda / Kultúra, Irodalom   

Heltai Jenő író, 1959 (Fotó: Escher Károly felvétele/OSZK)Könnyed, szellemes írásai, a pesti nagyvárosi lét jellegzetes alakjait, hangulatát megörökítő romantikus-ironikus versei és regényei még csak nem is sejtetik, mennyi mindent tudott Heltai Jenő az irodalomról…

Tersánszky J. Jenő így emlékezett vissza utolsó találkozásukra:

“Életének utolsó évében ebédre voltam hivatalos Heltai Jenőékhez. Külföldi vendégük volt. Közös barátunknak a fia. Heltai Jenő már nem tudott az asztalhoz ülni. Magas, hátrahajlított támlájú karosszékben, külön tálaltak neki.

Ebéd után, a feketénél a külföldi vendég fölháborodva beszélt egyik fiatal írótársunknak cikkéről.

A cikk az irodalmi propagandával foglalkozott. Mégpedig olyan értelemben, hogy miután az irodalom is éppolyan társadalmi szerv, mint akármelyik másik, tehát szerepe nem egyéb, mint a lelkek átalakítása a jobb jövőnek követelményei szerint.

És itt az ifjú kartárs szó szerint ezt írta: „Helytelen fölfogás az, hogy az irodalmi propagandának ne lássék ki a lólába, mert miért ne lássék ki?”

A külföldi vendég egyszerűen hallatlan ostobaságnak minősítette ezt a nézetet. Az érvek zuhatagát ontotta amellett, hogy a világon minden okos propaganda akkor eredményes, ha nem látszik ki alóla a lóláb, ellenben úgy férkőzik meggyőzően a lelkekbe, hogy észre sem veszik azt, hogy propaganda!

Heltai Jenő egyszerre megszólalt:

– Hetye-fetye-lefetye! – mondta. – Túl sok ez már! A lényeg az, hogy az irodalmat meg lehet nyomorítani, sőt el is lehet hallgattatni, de egyet nem lehet az irodalommal tenni: hivatalosan csinálni az irodalmat. Már azért is, mert az nem irodalom egyáltalán, amit hivatalból csinálnak!

Ezt a néhány mondatot jegyeztem meg Heltai Jenő szájából utolsó együttlétünkkor.”

 

Forrás: Tersánszky J. Jenő: Nagy árnyakról bizalmasan

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.