2017. március 29.  Szerda
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 29.  Szerda   Auguszta
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős

Janus Pannonius, az első magyar lírikus

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

Janus Pannonius, az első magyar lírikus  
545 éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője és legnagyobb alakja.
Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – “Születésnap otthon” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – “Születésnap otthon”

Szerző: / 2015. szeptember 8. kedd / Kultúra, Irodalom   

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni, 1943 (Fotó: Beck Judit)Egy szerelem, évek, születésnapok, emlékek. Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni úgy gondolta, hogy a születésnapokon “jobb túlesni”, azonban Naplójában szinte mindig megemlítette.

Gyarmati Fanni 1926-ban, tizennégy éves korában ismerkedett meg Radnóti Miklóssal, aki akkor tizenhét éves volt. Gyarmati Fanni elbeszélése szerint kezdetben nem volt elég érett egy komoly kapcsolatra (ahogyan Radnóti sem), de az évek során kitartottak egymás mellett.

1939. SZEPTEMBER 8.
Születésnap otthon. Jaj, jobb túlesni rajta észrevétlen. Miklóska csokit és papucsot vesz. Anyuskának vittünk apróságokat. Pénzt kapok, és bizony jól jön ebben a hónapban. Még annyira az elején vagyunk, és semmink sincs, ha mindent kifizetünk.

1940. SZEPTEMBER 8.
Ez a reggel még a miénk volt. Nem számít semmi jónak ez a születésnap, csak utálatos emlékeztető, hogy a „legszebb éveknek” már oda. Igazán kár már számon tartani, csak fájdalom, és most ebből éppen elég van. Reggel azt a gyermeki édes tejízű alvását nézem még egyszer Miklósnak, aztán megölelem az Édest, és próbálom közben körülvarázsolni, hogy semmi baj ne érhesse, és legyen erős és győzelmes ebben a harcban. Aztán még alszunk egy kicsit. Felkészülünk a hegyre, mert hát süt a nap már egy hét óta, mindig melegebben, most jön vissza az elmaradt nyár. Hiába, a naptár már egészen használhatatlanul eltolódott. (…)

1942. SZEPTEMBER 8.
Hát érdemes felébredni még erre a napra így egyedül? Harmincéves vagyok ma. Ilyenkor jó volt lesni Mik első ébredését. Sokszor még álomban is tudta, hogy mi van ma. Kinyúlt felém, és magához ölelt. Az édes megnyugovásnak ilyen boldogságát, mint mikor hozzábújhattam, milyen régen nem éreztem, milyen soká is bír az ember dédelgetés nélkül élni, csak úgy sorvadni, száradni lassan belülről, mint ahogy én most. (…) Mik édes Szívem, Mindenem, éreztem nagyon, hogy velem voltál. Köszönöm, amit írtál, drága, meleg szavaidat.

 

Forrás: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló I., Jaffa Kiadó

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek