2017. március 29.  Szerda
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 29.  Szerda   Auguszta
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős

Janus Pannonius, az első magyar lírikus

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

Janus Pannonius, az első magyar lírikus  
545 éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője és legnagyobb alakja.
Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Találkozás Fifivel című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Találkozás Fifivel

Szerző: / 2014. szeptember 8. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni (Fotó: MTA)Radnóti Miklós 1927-től kezdve 1944 őszén bekövetkezett haláláig egyenletesen ontotta Gyarmati Fannihoz írt verseit, leveleit, ha távol volt tőle, naponta többször is telefonált neki. A fiatal lány nemcsak a költőre volt nagy hatással…

Radnóti Miklós 1926-ban történt megismerkedésük után úgy tervezte, hogy az egyetem elvégzését követően összeházasodnak Gyarmati Fannival. Végül 1935 augusztusában kötöttek házasságot, hiszen Fifi köztudottan szép lány volt, és sok férfi megfordult utána. Vas István így emlékezik vissza egyik találkozásukra:

“Megjelent Gyarmati Fifi is – idézi egyik, 1927 körüli találkozásuk emlékét Vas István -, s egy sovány nyolcadikos ült mellette: Glatter Miklós, akinek a versei ugyancsak a Haladásban jelentek meg először – a legjobbak közé tartoztak, bár nem ütötték el a lap tónusától. Miklós – folytatja visszaemlékezését az író – az idősebb és a költő udvarias fölényével állt velem szóba, pedig az én szememben csak az tette érdekessé, hogy Gyarmati Fifinek udvarolgat… Okos lány volt, őszintén érdekelte nemcsak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt. Mégis, ahogy bájos szemöldökét felvonta, ahogy száját keserédes kifejezéssel csücsöríteni tudta, valahogy úgy, mintha biggyesztené – az embernek mindig az volt az érzése, hogy valamilyen illetlenségért kap tőle megrovást, amit egyébként néha szóban is közölt.”

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek