2017. március 26.  Vasárnap
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 26.  Vasárnap   Emánuel
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

…mondják még egyszer, hogy sátántangó…

Ovidius átváltozásai

Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
…mondják még egyszer, hogy sátántangó…  
Az Aegon Művészeti Díjat elnyerő Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című gigantikus regényt a kritikusok az életmű összegzésének.
Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Történet Pufi kalapjáról című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Történet Pufi kalapjáról

Szerző: / 2017. március 16. csütörtök / Kultúra, Irodalom   

Ami megtörtént Victor Hugóval, megtörténhetett Huszár Károllyal, a Pufi néven ismert komikussal is…

Bródy Miksa: Történet Pufi kalapjáról

Rettenetes szél kerekedett, amikor Huszár Károly, a Pufi néven népszerű kövér komikus, éppen az Andrássy-úton ballagott a kabaré felé. A porfelhős szélroham hirtelen megingatta fején a kalapot. Pufi odakapott, leemelte a gömbölyű fejfödőt és lekanyarította a szélvédő gummizsinórt, óvatosan lekötözte kabátja legfelső gombjához a magát repülőgépnek képzelő jószágot.

De hiába volt minden óvatosság. Egy újabb szélroham, a kalap meginog. Pufi odakap, de már késő. Érzi, hogy a kalap leröpül és a következő pillanatban már ott látja karikázni maga előtt az úton. És elkezdődött a mulatságos hajsza. Pufi rohant a kalap után, a gyalázatos jószág pedig megpihent, bevárta Pufit, de amikor lihegve fölébe hajolt, kisiklott előle és röpült tovább, lefelé az Andrássy-úton. Pufi futott, az Oktogon-tértől egészen a Köröndig és itt végre, izzadva, lihegve és fújva, sikerült elfognia az átkozott kalapot. A kalap persze tele volt porral, piszokkal, Pufi tehát nekiállt és egy tiszta zsebkendő teljes feláldozásával, nemkülönben kabátujja igénybevételével ötpercnyi munka árán végre egészen használható állapotban volt a kalap. Pufi körülvizsgálta éppen a legnagyobb megelégedettséggel akarta a fejére tenni, amikor lihegve érkezett oda egy őszes ur, hajadonfővel, kalap nélkül és megragadta a kalapot.

– Köszönöm uram – lihegte elfulladva – igazán köszönöm, hogy ennyi fáradságot vett magának a kalapomért.

– Bocsánat – tiltakozott Pufi – ez az én saját kalapom.

– Nem uram – felelte az öreg úr – ez az én kalapom, amelyet a fejemről lefújt a szél. Az ön kalapja itt lóg le az ön hátán a kalapzsinórra kötve.

 

Forrás: Karinthy – Bródy – Tábori: Csak semmi háború

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.