2017. október 21.  Szombat
Pára 5 °C Pára
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Pára 5 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Aradszky László emlékére című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Aradszky László emlékére

Szerző: / 2017. október 10. kedd / Kultúra, Zenevilág   

Aradszky László (1935-2017) tándalénekes (MTI Fotó: Zih Zsolt) “A szövegíróim annyira tudták, hogy mit kell nekem írni, hiszen a dalokból visszaköszön a gyerekkorom, a szülői ház, a csajozásaim, az egész életem.” Aradszky László táncdalénekesre emlékezünk.

“Kedves Rajongók, Pályatársak, Barátok, Ferencváros szurkolók és a foci egyéb szerelmesei!
Mély megrendüléssel tudatjuk a fájdalmas hírt, hogy Aradszky László táncdalénekes vasárnap este óta már nincs köztünk, életének 83. évében elhunyt. Temetéséről később intézkedünk, a részletekről a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk.
Kérem figyeljék a jelen Facebook oldalt, minden releváns információt itt teszünk közzé. 
Tisztelettel: A Gyászoló Család” – írta hétfő reggel a hivatalos Facebook oldalán a gyászoló család.

Aradszky László (1935-2017) tándalénekes (MTI Fotó: Vigovszky Ferenc)Aradszky László (eredetileg Aradszki, csak a jobb “hangzás” végett y-ra változtatta az i-t) 1935. szeptember 20-án született Budapesten. 1960-től egy éven át a Rádióstúdió és OSZK stúdiójának növendéke volt. Első nagy sikerét 1962-bén érte el, amikor a Rádió Tánczenei Hangversenyén a Dobos – S. Nagy szerzőpáros Még ide-oda húz a szív című dalával megosztott első helyezést ért el. 1963-ban lett országosan ismert, amikor megnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című könnyűzenei versenyét Még ide-oda húz a szív című dalával. Három évvel később a Made in Hungary című versenyben győzött az Isten véled, édes Piroskám!-mal. Ez a szám, Dobos Attila és Szenes Iván szerzeménye lett Magyarország első aranylemeze – az énekes korongjából aztán mintegy 300 ezer példány fogyott.

A hetvenes években alig szerepelt a nyilvánosság előtt, 1986-ban tért vissza Újra itt vagyok című albumával. Pályafutása során számos európai országban lépett fel, de koncertezett Amerikában és Ausztráliában is. Legnagyobb slágerei közé tartozott még az Annál az első ügyetlen csóknál, a Nem születtem grófnak, a Szomszédasszony, fütyülök a lányára, a Nemcsak a húszéveseké a világ vagy a Pókháló van már az ablakon.

Aradszky egész életében igen hálás volt a zeneszerzőknek és szövegíróknak, akikkel hosszú pályafutása során “jó sorsa összehozta”. Gyakran említette Lovas Róbertet és Dobos Attilát, S. Nagy Istvánt és Szenes Ivánt, Havasi Viktortl és Payer Andrást, de G.Dénes Györgyről, a felejthetetlen Zsütiről és Vándor Kálmánról, s persze Kaszás Péterről sem feledkezett meg.

“A szövegíróim annyira tudták, hogy mit kell nekem írni, hiszen a dalokból visszaköszön a gyerekkorom, a szülői ház, a csajozásaim, az egész életem” – nyilatkozta 2005-ben, jubileumi koncertje idején.

Aradszky László slágerei jelentős részét Szenes Iván írta, akinek mintegy huszonöt dalt köszönhet. “Büszke vagyok arra, hogy az +istállójához+ tartozhattam és hogy a barátjának tekintett” – hangsúlyozta Aradszky László Szenes Iván halálakor az MTI-nek, hozzátéve: minden előadásán legalább három Szenes Iván-dalt énekel, az Annál az első ügyetlen csóknált, az Isten véled édes Piroskámat, a Nemcsak a húszéveseké a világot. Aradszky László pályafutását alapvetően meghatározták Szenes Iván szövegei, 1967-ben például második lett és előadói díjat kapott a Táncdalfesztiválon az Annál az első ügyetlen csóknál című szerzeménnyel (társszerző Dobos Attila). 

Számtalanszor vendégszerepelt külföldön: járt Angliában, Csehszlovákiában, Görögországban, Lengyelországban, Németországban, Jugoszláviában és a Szovjetunióban, megfordult Ausztráliában, s óriási siker kísérte fellépéseit Kanadában és az Egyesült Államokban. Haláláig fáradhatatlanul járta az országot, minden évben teljesen betelt a naptára.

Színészek-Újságírók Rangadó (SZÚR), Koncz Zsuzsa és Aradszky László, 1969 (Fotó: Fortepan)

Nyilatkozataiból kiderül, hogy boldog és elégedetlen embernek tartotta magát, mert bár pályafutása során előfordultak kudarcok, és tizenhat évig nem jelenhetett meg hanglemeze, mégis a sikerből és az emberek szeretetéből jutott ki több. Koncertjein egyaránt megtalálható volt idős és fiatal, s az új nemzedék képviselői is – elég csak a Sziget-fellépéseire gondolni – hibátlanul fújják az Aradszky-slágerek szövegeit. Aradszky többször fellépett a Sziget Fesztiválon, vagyis bemerészkedett az “oroszlánbarlangba”, de nemcsak hogy élve megúszta a kalandot, még sikere is volt.

Nagyon jó viszonyban volt szintén sikeres pályatársával, Koós Jánossal.

“A hatvanas évek elején, több mint ötven évvel ezelőtt ismerkedtünk meg. Mindketten indultunk az első Táncdalfesztiválon 1966-ban, aztán a következő ötön is, egészen 1972-ig. Nyugodtan mondhatom, hogy az énekesek közül ő volt a legjobb barátom. Néha csipkelődtünk, cukkoltuk egymást, de ez inkább a külvilágnak szólt, mert nagyon szerettük egymást” – fogalmazott Koós János hétfőn az MTI-nek. Mint felidézte, ő vitte el a szintén fradista Aradszkyt a SZÚR-ra, a színészek és az újságírók közötti népszerű futballmeccsre, amelyet 1963-tól a Népstadionban tartottak minden évben.

“Hasonló stílust képviseltünk, a közönség nagyon szerette Lacit. Aranyos ember volt, mindig jókedvű, mosolygós, és dalai sem voltak szomorúak. Nem véletlen, hogy több mint ötven éven át nagyon sikeres tudott lenni ebben a szakmában. Biztos vagyok abban, hogy Magyarországon évtizedek múlva is mindenki tudni fogja az Isten véled, édes Piroskám!-at” – mondta Koós János.

Hangsúlyozta, hogy bár a táncdalfesztiválokon versenyeztek egymással, nem voltak egymás vetélytársai. “Húsz-huszonöt énekes ült együtt egy fesztivál öltözőjében, és röhögve beszélgettünk, és nagyon tudtunk örülni mások sikereinek is”.

Aradszky László (1935-2017) tándalénekes koncerten énekel, 2017 (Fotó: Balázs András)

Az énekes kitért arra, hogy éppen vasárnap, Aradszky László halála előtt volt a televízióban, ahol a táncdalfesztiválra emlékező műsort vettek fel. “Későbbre várták Lacit is, de valószínűleg már nem tudott elmenni”.
Aradszky László előadói karrierje előtt a Töltőtolljavító Ktsz. dolgozója volt. 1958 és 1960 között az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában Vécsey Ernő, 1960-tól 1962-ig a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában Balassa P. Tamás növendéke volt. Ezt követően magánúton tanult Gyulai Erzsébetnél.

Valamennyi nagy fesztivál döntőse volt – az 1967-es Táncdalfesztiválon előadói díjat nyert -, gyakran szerepelt a beatelőadók között is a slágerlistákon. 1969-ben jelent meg első nagylemeze, amelyet további tizenkettő követett, a legutóbbi, a Ha megszólal a telefon idén készült el. Pályáját 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el, 2014-ben Szenes Iván-díjat kapott, 2015-ben Miniszteri Elismerő Oklevelet, tavaly Arany Hangjegy Életműdíjat.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek