2017. május 30.  Kedd
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. május 30.  Kedd   Janka, Zsanett
Közepesen felhős 11 °C Közepesen felhős

John Fitzgerald Kennedy 100

A kiegyezés napja

Palásthy Ágnes: Arabella sportol

Lechner összes

John Fitzgerald Kennedy 100  
100 éve, 1917. május 29-én született Brookline-ban John F. Kennedy, az Egyesült Államok harmincötödik elnöke.
A kiegyezés napja  
150 éve, a kiegyezés évére Ausztriának szüksége volt Magyarországra, hogy birodalmi státusát fenntarthassa.
Palásthy Ágnes: Arabella sportol  
Palásthy Ágnes meséje hatalmas kaland gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Lechner összes  
Lechner Ödön a nemzeti építészet apostola volt, aki alkotásaival ma is hat. Aki kinyitja ezt a szép albumot, megtapasztalja művészi erejét.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Az anekdotázó Eötvös Károly című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Az anekdotázó Eötvös Károly

Szerző: / 2017. március 11. szombat / Kultúra, Irodalom   

175 éve született Eötvös Károly, “kávéházi örök csevegő”,  más néven “a Vajda” az 1880-as évektől országos intézménynek, befolyásos politikai tényezőnek számított. 

Százhetvenöt éve, 1842. március 11-én született Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit egy egész ország hívott Vajdának bölcsessége, jogi kérdésekben való jártassága, segítőkészsége okán.

Eötvös Károly (1842-1916) ügyvéd, író, újságíró, politikus (Fotó: Vasárnapi Újság / OSZK)Eötvös Károly 1842. március 11-én született a Veszprém megyei Mezőszentgyörgyön (ma Fejér megye), az enyingi járásban fekvő mezőföldi községben született nemesi családban. Apja 48-as honvédtiszt volt, az Eötvösök bárói ágához csupán névrokonság fűzte őket. Pápán, Kecskeméten tanult jogot, 1864-ben az Almássy-féle Habsburg-ellenes összeesküvésben való részvétel vádjával a komáromi haditörvényszék több hónapos várfogságra ítélte. 1865-ben Pesten tett államvizsgát, a következő évben bírói vizsgát, 1866. áprilistól a pápai jogakadémián bölcseletet tanított. Az év őszén Veszprém vármegye aljegyzője, 1867 áprilisában első alügyésze, 1871-ben a veszprémi királyi törvényszék királyi ügyésze lett.

1872-ben a Deák-párt színeiben választották meg képviselőnek a veszprémi kerületben. Budapesten a képviselőség mellett cikkeket írt a Pesti Naplónak, és ügyvédi irodát nyitott. Ostromolták az ügyfelek, ő viszont a fáma szerint csak olyan ügyeket vállalt, amelyeket igazságosnak tartott. 1875-ben elutasította a Deák-párt és a Tisza Kálmán-féle Balközép fúzióját, birtokára húzódott vissza, és részt vett a vármegyei politikában. 1878-ban újból veszprémi képviselővé választották ezúttal a Függetlenségi és 48-as Párt támogatásával.

1882-ben kezdődött egyik legnagyobb közéleti küzdelme, a tiszaeszlári vérvád per. Mikszáth féltette is Eötvös Károlyt e szerepléstől, ám mindenben támogatta barátját. A per lényegét az író így fogalmazta meg: “Szabad-e nekünk igazságtalanoknak lennünk, akiket csak az igazság tarthat fenn a fészkelődő népek soraiban?” Az ártatlanok védelmét elvállaló és győzedelmeskedő Eötvöst – aki szembekerült egyházzal, állammal és az elvakított tömegekkel – szárnyára kapta a világhír, hiszen a nyíregyházi tárgyalásra a világ valamennyi nagy hírügynöksége elküldte tudósítóját.

1887-ben ismét képviselőházi tag, 1892-ben a Függetlenségi és 48-as Párt elnöke lett. Egyházpolitikai nézeteltérések miatt a következő évben több társával külön pártot alapított, és bár 1895-ben visszatért a Kossuth Ferenc vezette párthoz, 1899-ben végleg szakított vele. Ezt követően függetlenként, a Bánffy Dezső-féle Új Párt, később a Tisza István vezette Nemzeti Munkapárt színeiben politizált.

Eötvös Károly (1842-1916) ügyvéd, író, újságíró, politikus (Fotó: Vasárnapi Újság / OSZK)A századforduló után terebélyesedett ki irodalmi munkássága, Eötvös Károly “kezdő” íróként hatvan évesen életmű-sorozattal jelent meg a Révainál 1900-ban, és amikor 1910-ben visszavonult a politikától, már csak ennek élt. A sorozat nagy siker volt: 1909-ig huszonnégy kötete jelent meg. Cikkei mellett politikai, kultúrtörténeti és szépirodalmi műveket írt. Szalay Károly az Utazás a Balaton körül című könyv utószavában így ír Eötvös Károlyról:

“Kevés magyar író akad, akivel életében oly elismeréssel és oly szenvedélyes gyűlölettel foglalkozott a hazai és a világsajtó, mint Eötvös Károllyal. Följutott a népszerűség csúcsaira, és belesüllyedt a fullasztó magányba, elhagyatottságba. Világraszóló diadalokat vívott ki a tárgyalóteremben, és megérte ügyvédi irodája csődjét. Kezdeti írói sikereit fölcserélte a jogi pályáért, s amikor kikopott az ügyvédkedésből, a politikából, hajlott korban, rendkívüli életművet hozott létre. Más író évtizedekig küzd és kilincsel, amíg akad kiadó, amely vállalja műveinek gyűjteményes kiadását. Eötvös Károly úgyszólván a díszkiadás számára írta meg műveit. S nem is keveset, huszonnégy kötetet. Jó néhány könyve rögtön elfogyott, s több kiadást ért meg, de népszerűségével szinte egy időben, az irodalomtörténeti értékelés szerint, a magyar irodalom perifériájára szorult. És máig is ott rekedt.”

Maradandó és élvezetes könyve az Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című emlékezés- és novellasorozat, kitűnőek életrajzai (Deák Ferenc és családja, A Jókai nemzetség) valamint közéleti arcképei (Magyar alakok). Legfontosabb és legismertebb műve A nagy per, amely ezer éve folyik, és még sincs vége; ebben a tiszaeszlári vérvádper kapcsán tárgyalja az antiszemitizmus társadalmi és lélektani problematikáját.

“Politika, szerelem, pajkosság és dínomdánom: ez volt a régi Balatonfüred fürdőszórakozása. Ez volt Bártfáé és Parádé is. Bártfa nagyobb, Parád kisebb volt Fürednél 1848 előtt. A többi fürdő vagy gyógyulóhely volt, vagy számba se jött akkor. A szilaj nemesség a debreceni, miskolci, győri vásárokon s a megyegyűléseken tombolta ki magát. A kártya is járta, de veszedelmes méretűvé csak az ötvenes években fajult el a kártyajáték. Börzét, lófuttatást, kaszinónak nevezett kártyabarlangot a régi nemesség nem ismert. A nagyúri korhelyeket leginkább Bács-Bodrog, Heves és Szabolcs termesztette. No de Pest megye se maradt el messzire.
Balatonfüreden a legelső nagy politikai társaság 1825-ben jött össze az országgyűlés előtt. A király szeptemberre hívta össze az országgyűlést, s júliusban, augusztusban, mintha összebeszéltek volna, egy csomó követnek való ember jött össze a fürdőn.
Tizenhárom év óta nem volt országgyűlés. Adót szedtek, katonát szedtek, a só árát felemelték törvény nélkül. A vármegyéket katonai karhatalommal zaklatták. Egyébről se volt szó, csak arról: mit csináljon az országgyűlés a király hűtlen tanácsosaival, az alkotmány ellenségeivel, az országrontó „gazemberekkel”.
– Egyet legalább exempli gratia* föl kellene akasztani.
Ezt mondta Vay Ábrahám, a későbbi híres borsodi követ, kemény ellenzéki férfiú, aki később gróffá lett, s elhagyta az ellenzéket.
– Ha már egyet, akkor inkább valamennyit.
Ezt meg Deák Antal mondta, Deák Ferenc testvérbátyja.” (Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül)

A világháború közeledtekor Eötvös Károly visszavonult a közélettől, és az Abbázia kávéházi társaságtól is. 1916. április 13-án halt meg Budapesten. Mellszobra a balatonfüredi Szívkórház előtt látható, nevét viseli a Veszprémi megyei könyvtár, valamint a 2003-ban alapított Közpolitikai Intézet.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek