2017. július 24.  Hétfő
Szitálás, gyenge eső 22 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. július 24.  Hétfő   Kinga, Kincső
Szitálás, gyenge eső 22 °C Szitálás, gyenge eső

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Az anekdotázó Eötvös Károly című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Az anekdotázó Eötvös Károly

Szerző: / 2017. március 11. szombat / Kultúra, Irodalom   

175 éve született Eötvös Károly, “kávéházi örök csevegő”,  más néven “a Vajda” az 1880-as évektől országos intézménynek, befolyásos politikai tényezőnek számított. 

Százhetvenöt éve, 1842. március 11-én született Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit egy egész ország hívott Vajdának bölcsessége, jogi kérdésekben való jártassága, segítőkészsége okán.

Eötvös Károly (1842-1916) ügyvéd, író, újságíró, politikus (Fotó: Vasárnapi Újság / OSZK)Eötvös Károly 1842. március 11-én született a Veszprém megyei Mezőszentgyörgyön (ma Fejér megye), az enyingi járásban fekvő mezőföldi községben született nemesi családban. Apja 48-as honvédtiszt volt, az Eötvösök bárói ágához csupán névrokonság fűzte őket. Pápán, Kecskeméten tanult jogot, 1864-ben az Almássy-féle Habsburg-ellenes összeesküvésben való részvétel vádjával a komáromi haditörvényszék több hónapos várfogságra ítélte. 1865-ben Pesten tett államvizsgát, a következő évben bírói vizsgát, 1866. áprilistól a pápai jogakadémián bölcseletet tanított. Az év őszén Veszprém vármegye aljegyzője, 1867 áprilisában első alügyésze, 1871-ben a veszprémi királyi törvényszék királyi ügyésze lett.

1872-ben a Deák-párt színeiben választották meg képviselőnek a veszprémi kerületben. Budapesten a képviselőség mellett cikkeket írt a Pesti Naplónak, és ügyvédi irodát nyitott. Ostromolták az ügyfelek, ő viszont a fáma szerint csak olyan ügyeket vállalt, amelyeket igazságosnak tartott. 1875-ben elutasította a Deák-párt és a Tisza Kálmán-féle Balközép fúzióját, birtokára húzódott vissza, és részt vett a vármegyei politikában. 1878-ban újból veszprémi képviselővé választották ezúttal a Függetlenségi és 48-as Párt támogatásával.

1882-ben kezdődött egyik legnagyobb közéleti küzdelme, a tiszaeszlári vérvád per. Mikszáth féltette is Eötvös Károlyt e szerepléstől, ám mindenben támogatta barátját. A per lényegét az író így fogalmazta meg: “Szabad-e nekünk igazságtalanoknak lennünk, akiket csak az igazság tarthat fenn a fészkelődő népek soraiban?” Az ártatlanok védelmét elvállaló és győzedelmeskedő Eötvöst – aki szembekerült egyházzal, állammal és az elvakított tömegekkel – szárnyára kapta a világhír, hiszen a nyíregyházi tárgyalásra a világ valamennyi nagy hírügynöksége elküldte tudósítóját.

1887-ben ismét képviselőházi tag, 1892-ben a Függetlenségi és 48-as Párt elnöke lett. Egyházpolitikai nézeteltérések miatt a következő évben több társával külön pártot alapított, és bár 1895-ben visszatért a Kossuth Ferenc vezette párthoz, 1899-ben végleg szakított vele. Ezt követően függetlenként, a Bánffy Dezső-féle Új Párt, később a Tisza István vezette Nemzeti Munkapárt színeiben politizált.

Eötvös Károly (1842-1916) ügyvéd, író, újságíró, politikus (Fotó: Vasárnapi Újság / OSZK)A századforduló után terebélyesedett ki irodalmi munkássága, Eötvös Károly “kezdő” íróként hatvan évesen életmű-sorozattal jelent meg a Révainál 1900-ban, és amikor 1910-ben visszavonult a politikától, már csak ennek élt. A sorozat nagy siker volt: 1909-ig huszonnégy kötete jelent meg. Cikkei mellett politikai, kultúrtörténeti és szépirodalmi műveket írt. Szalay Károly az Utazás a Balaton körül című könyv utószavában így ír Eötvös Károlyról:

“Kevés magyar író akad, akivel életében oly elismeréssel és oly szenvedélyes gyűlölettel foglalkozott a hazai és a világsajtó, mint Eötvös Károllyal. Följutott a népszerűség csúcsaira, és belesüllyedt a fullasztó magányba, elhagyatottságba. Világraszóló diadalokat vívott ki a tárgyalóteremben, és megérte ügyvédi irodája csődjét. Kezdeti írói sikereit fölcserélte a jogi pályáért, s amikor kikopott az ügyvédkedésből, a politikából, hajlott korban, rendkívüli életművet hozott létre. Más író évtizedekig küzd és kilincsel, amíg akad kiadó, amely vállalja műveinek gyűjteményes kiadását. Eötvös Károly úgyszólván a díszkiadás számára írta meg műveit. S nem is keveset, huszonnégy kötetet. Jó néhány könyve rögtön elfogyott, s több kiadást ért meg, de népszerűségével szinte egy időben, az irodalomtörténeti értékelés szerint, a magyar irodalom perifériájára szorult. És máig is ott rekedt.”

Maradandó és élvezetes könyve az Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című emlékezés- és novellasorozat, kitűnőek életrajzai (Deák Ferenc és családja, A Jókai nemzetség) valamint közéleti arcképei (Magyar alakok). Legfontosabb és legismertebb műve A nagy per, amely ezer éve folyik, és még sincs vége; ebben a tiszaeszlári vérvádper kapcsán tárgyalja az antiszemitizmus társadalmi és lélektani problematikáját.

“Politika, szerelem, pajkosság és dínomdánom: ez volt a régi Balatonfüred fürdőszórakozása. Ez volt Bártfáé és Parádé is. Bártfa nagyobb, Parád kisebb volt Fürednél 1848 előtt. A többi fürdő vagy gyógyulóhely volt, vagy számba se jött akkor. A szilaj nemesség a debreceni, miskolci, győri vásárokon s a megyegyűléseken tombolta ki magát. A kártya is járta, de veszedelmes méretűvé csak az ötvenes években fajult el a kártyajáték. Börzét, lófuttatást, kaszinónak nevezett kártyabarlangot a régi nemesség nem ismert. A nagyúri korhelyeket leginkább Bács-Bodrog, Heves és Szabolcs termesztette. No de Pest megye se maradt el messzire.
Balatonfüreden a legelső nagy politikai társaság 1825-ben jött össze az országgyűlés előtt. A király szeptemberre hívta össze az országgyűlést, s júliusban, augusztusban, mintha összebeszéltek volna, egy csomó követnek való ember jött össze a fürdőn.
Tizenhárom év óta nem volt országgyűlés. Adót szedtek, katonát szedtek, a só árát felemelték törvény nélkül. A vármegyéket katonai karhatalommal zaklatták. Egyébről se volt szó, csak arról: mit csináljon az országgyűlés a király hűtlen tanácsosaival, az alkotmány ellenségeivel, az országrontó „gazemberekkel”.
– Egyet legalább exempli gratia* föl kellene akasztani.
Ezt mondta Vay Ábrahám, a későbbi híres borsodi követ, kemény ellenzéki férfiú, aki később gróffá lett, s elhagyta az ellenzéket.
– Ha már egyet, akkor inkább valamennyit.
Ezt meg Deák Antal mondta, Deák Ferenc testvérbátyja.” (Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül)

A világháború közeledtekor Eötvös Károly visszavonult a közélettől, és az Abbázia kávéházi társaságtól is. 1916. április 13-án halt meg Budapesten. Mellszobra a balatonfüredi Szívkórház előtt látható, nevét viseli a Veszprémi megyei könyvtár, valamint a 2003-ban alapított Közpolitikai Intézet.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek