2017. február 27.  Hétfő
Erősen felhős 12 °C Erősen felhős
Rovatok
2017. február 27.  Hétfő   Edina
Erősen felhős 12 °C Erősen felhős

Oscar-díjat nyert Deák Kristóf filmje!

Ő Hubert de Givenchy

Andy Warhol önarcképe

Eldöntöttem, hogy diktátor leszek

Oscar-díjat nyert Deák Kristóf filmje!  
Megtörtént a csoda; Deák Kristóf Mindenki című alkotása az első magyar kisfilm, amely elnyerte az amerikai filmakadémia díját. Gratulálunk!
Ő Hubert de Givenchy  
90 éve, 1927. február 20-án született Hubert de Givenchy világírű divattervező, a Givenchy divatház alapítója. Audrey Hepburn divattervezője az elsők között emelte divatbemutatóit különleges "színházi" eseménnyé.
Andy Warhol önarcképe  
30 éve, 1987. február 22-én halt meg Andy Warhol, a múlt század legismertebb amerikai képzőművésze, a pop-art irányzat központi figurája.
Eldöntöttem, hogy diktátor leszek  
Szálinger Balázs díjnyertes drámájában Gaiust és felszabadított rabszolga-cimboráját, Cirrust egy kábé tíz ember kisközösségét felölelő, mégis globális állammodell szerint élő kalózcsapat ejti fogságba.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Benczúr Gyula, a mester című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Benczúr Gyula, a mester

Szerző: / 2014. február 1. szombat / Kultúra, Képzőművészet   

Benczúr Gyula: ÖnarcképKivételes ábrázolókészséggel és a kiváló rajztudással bírt, a XIX. századi magyar történeti, akadémikus festészet jelentős alakja, a millennium időszakának legünnepeltebb művésze volt. Benczúr Gyula 170 éve született.

“Tanuljanak csak a fiatalok a régi mesterektől, az nem nyomja el az egyéniséget. Aki pusztulásra való, az úgyis elpusztul. S ha az ember tud és nincs is egyénisége, legalább jó középszerű dolgokat csinál, s az is valami.”

Benczúr Gyula festőművész 1844. január 28-án született Nyíregyházán. Evangélikus családban nőtt fel, ahol vallásos és hazafias nevelést kapott. Kassán végezte a középiskolát, s először e felvidéki városban, a Klimkovits testvérek magániskolájában tanult festeni és rajzolni. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián fejlesztette tudását, 1864-1868 között H. Anschütz, majd Karl von Piloty növendéke volt. Egy ideig együtt dolgozott Szinyei Merse Pállal is. Korai alkotásai romantikus életképek (Balatoni halásztragédia) és biedermeier arcképek (Etelka, Gizella) voltak, de Szinyei és Paál László hatására plein air képeket is festett (Erdei tájkép, Pihenés az erdőben).

Történelmi romantika ecsetvonásokkal

Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja 1866Első nagy sikerét 1866-ban aratta Pesten Hunyadi László búcsúja című történeti képével. A nemzeti romantika nálunk Székely Bertalan és Madarász Viktor műveiben jelentkezett először, Benczúr művészete hozzájuk kapcsolódott, bár az ő piktúrájuk tartalmi mélységeit nem érte el.

Már az olyan korai, a nemzeti érzések inspirálta művein fellelhető a kivételes ábrázolókészség és a kiváló rajztudás, mint a II. Rákóczi Ferenc elfogatása (1869) és a Vajk megkeresztelése (1876), melyeken a clair-obscure, a fény és árnyék kontrasztja érvényesül. Szent István felajánlja a koronát Máriának című vászna a Bazilika egyik oltárképe. Mestere, Piloty historizmusával szemben témái aktualitást is tartalmaztak, a nemzet elnyomása elleni tiltakozásból fakadtak.

Olasz- és franciaországi tanulmányútján főleg a barokk mesterei, Tiziano, Tiepolo, Tintoretto és Rubens hatottak rá. II. Lajos bajor király rokokó témákat rendelt nála: a XV. Lajos és Dubarry 1874-ben készült el, ezt követte a XVI. Lajos és családja a Versailles-i palota megostromlásakor. A bajor uralkodó kineveztette a müncheni akadémia tanárává, s 1876-tól 1883-ig itt dolgozott. Ekkor hazahívták az első magyar művészképző, a Mesteriskola igazgatójának.

Portrék a legnagyobbakról

Benczúr munkássága nyomán a XIX-XX. század fordulójának kedvelt műfajává vált a reprezentatív portré. Az arisztokrácia és a politikai élet alakjairól készült művei közül nevezetesek a gróf Károlyi Lászlóné, I. Ferenc József, Erzsébet királyné, Rudolf, Tisza Kálmán, gróf Tisza István, Trefort Ágoston, Mikszáth Kálmán, I. Ferdinánd bolgár cár arcmását megörökítő képei.

Utolsó alkotói korszakában készült a Habsburgok szerepét kiemelő Budavár visszavétele (1896) című képe. Hasonló hangulatú volt az 1944-ben elpusztult Millenniumi hódolat is. Késői történelmi tablóin világosabb kolorit érvényesül, mint pl. a királyi vár Hunyadi-termébe tervezett nyolc monumentális kompozíció két elkészült darabján: a Mátyás fogadja a pápa követeit (1915) és a Diadalmas Mátyás (1919) című alkotásain.

Számos önarcképet, valamint mitológiai tárgyú képeket is készített: Bacchánsnő, Perseus és Andromeda. Virágokat és puttókat festett a Mályvák között és a Vénus galambjai című vásznain. Kései korszakában is alkotott néhány realista, plein-airhoz közelítő képet (Nő erdőben, Olvasó nő), és számos bibliai tárgyú képet is (Házasságtörő nő, Bűnbánó Magdolna, Jézus az Olajfák hegyén).

Benczúr Gyula: Budavár visszavétele, 1896, MNG

Benczúr a XIX. századi magyar történeti, akadémikus festészet jelentős alakja, a millennium időszakának legünnepeltebb művésze volt. 1906-ban kinevezték a főrendiház örökös tagjává, s 1910-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1876 óta szabadkőműves is volt. A kor hivatalos festőjeként elhalmozták megrendelésekkel és kitüntetésekkel. Műveit kiváló rajztudás, teátrális, barokkos kompozíció, látványos, pompázatos ruházat és tartozékok, olykor naturalista megoldások jellemzik. Stílusát a dualizmus korának jellegzetes irányzata, a historizmus szabta meg, amely a történelmet illusztráló, olykor kiigazító, tendenciózus piktúraként akkoriban meghatározó volt a hazai képzőművészetben.

Benczúr Gyula 1920. július 16-án halt meg birtokán, a Nógrád-megyei Dolányban, amelyet később Benczúrfalvának neveztek el.

Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint számos vidéki és külföldi múzeum őrzi. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Telepy Katalin írt róla monográfiát, mely 1960-ban, majd 1970-ben jelent meg.

Benczúr Gyula: Olvasó nő, 1875., MNG

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek