2017. május 26.  Péntek
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. május 26.  Péntek   Evelin, Fülöp
Közepesen felhős 15 °C Közepesen felhős

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”

Ancsel Éva a szabadság mentén

Ég és föld között

Baross Gábor, a vasminiszter

Robert Ludlum, Jason Bourne “atyja”  
90 éve, 1927. május 25-én született New Yorkban Robert Ludlum amerikai író, több mint húsz világsikerű bestseller szerzője, Jason Bourne titkos ügynök "atyja".
Ancsel Éva a szabadság mentén  
90 éve, 1927. május 23-án született Ancsel Éva Állami Díjas filozófus, esszéista, aki tanítványok ezreinek adott életre szóló emléket, példát emberségből, szeretetből, etikus gondolkodásmódból.
Ég és föld között  
A kortárs ifjúsági irodalomban igen kedvelt műfajjá nőtték ki magukat a gimis regények, vagy szebben megfogalmazva a Young adult. Szigeti Kovács Viktor interjúja Hajdú-Antal Zsuzsannával, a Léggömbök című ifjúsági regény írójával
Baross Gábor, a vasminiszter  
Százhuszonöt éve, 1892. május 9-én halt meg Baross Gábor, a magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Szerző: / 2017. április 20. csütörtök / Kultúra, Irodalom   

Bram Stoker (1912-1847) író (Fotó: babelio.com)“Hisz az élet nem egyéb, minthogy várjuk, hogy másképp legyen, s a halál a punktum.” 95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője.

“Úgy veszem észre, minél keletebbre jutok, annál pontatlanabbak a vonatok. Hogy közlekedhetnek Kínában?”

Abraham „Bram” Stoker 1847. november 8-án született Dublin külvárosában, hét gyermek közül harmadikként. Születésétől fogva ágyhoz kötötte egy rejtélyes betegség, így napjait gondolataiba merülve töltötte. Nyolcévesen váratlanul meggyógyult, sőt sportolni kezdett, főiskolásként a legkiválóbb ír atléták közé küzdötte föl magát.

Tanulmányait kitüntetéssel (matematikából külön elismeréssel) fejezte be, s köztisztviselőként helyezkedett el. A következő tíz évben a dublini lapokba írt kritikákat (fizetség nélkül), a színház iránti érdeklődése révén kötött életre szóló barátságot a kor híres színészével, Henry Irvinggel.

Bram Stoker (1912-1847) író (Fotó: babelio.com)1878-ban feleségül vette Oscar Wilde korábbi szeretőjét, Londonba költözött és Irving színházának menedzsere lett. Barátja révén a leggazdagabb és legbefolyásosabb brit személyiségekkel került kapcsolatba (egyebek között Si Arthur Conan Doyle-lal és a rémregényíró Sheridan Le Fanu-val) és beutazta a világot.

Viszonylag későn kezdett publikálni, első regénye, A kígyó útja 1890-ben jelent meg. Nevét az 1897-ben kiadott Drakula című regény, a vámpírtörténetek klasszikusa tette halhatatlanná. Bár művének több előzménye volt, Stoker messze túlszárnyalta mestereit. Nyolc évig tanulmányozta a népmeséket és a vámpírtörténeteket, estéket beszélgetett át a világhírű magyar orientalistával, Vámbéry Árminnal. Ugyanakkor a Drakula valódi ihletője az arisztokratikus viselkedésű, színházát zsarnoki kegyetlenséggel irányító, a cselszövő gonosz szerepekben felülmúlhatatlan színész Henry Irving volt. Stoker két címet is adott a regénynek, de A visszajárót és A vámpír grófot is elvetette, amikor elé bukkant az izgalmas hangzású román Dracul (ördög, sárkány). Még jobban lenyűgözték a nevet viselő Vlad Tepes havasalföldi fejedelem rémtetteinek leírásai, az uralkodót kortársai a Karóba húzó melléknévvel “tisztelték” meg. Stokerre hatással volt Báthory Erzsébet alakja is, akiről az a hír járta, hogy fiatalsága megőrzése érdekében szolgálólányai vérében fürdött – Drakula is megfiatalodott minden támadása után.

“Drakula ​vagyok; legyen üdvözölve házamban, Mr. Harker!” Ezekkel a szavakkal mutatkozik be Bram Stoker klasszikus történetében a gróf Jonathan Harkernek, az egyik főhősnek. 

A regényirodalom egyik leghíresebb bemutatkozását nemcsak az olvasók fújják bő évszázada – 1897-es angliai megjelenése óta a Drakulát nem győzik újranyomni –, de színpadi és filmszínészek is tucatszám. Lehetetlen úgy olvasni a semmi jót nem ígérő invitálást, hogy ne lássuk közben Lugosi Bélát, Christopher Lee-t vagy Gary Oldmant, vagy ne halljuk gondolatban egy súlyos várkapu nyikorgását. Drakula, aki beinvitál, rögtön felismerhető vékony sasorráról, “fennhéjázón öblös” homlokáról, főleg pedig “sajátságosan hegyes” fogairól, amik “kiálltak az ajkak közül, amelyeknek feltűnő pirossága ily élemedett korhoz képest megdöbbentő életerőt mutatott”. Ekkor még nem tudja szegény Harker, hogy házigazdája nem szimpla baljós mágnás, hanem igazából egy négyszáz éves vámpír.

“Azt hiszem, ez az emberi természet sajátja, hogy bár tudjuk, mi az igazság, azt hitetjük el magunkkal, amit szeretnénk.”

Harker, a fiatal angol ügyvéd azért utazik a Kárpátok közé, a hátborzongató várkastélyba, hogy nyélbe üsse Drakula London melletti ingatlanvásárlását. Nem is sejti, miféle szörnyűséget szabadít ezzel a világra: a vámpír gróf ebben a nyugati metropolisban akar újabb áldozatokat szedni, újabb – élőhalott – segítőtársakat toborozni. Miközben Harker a romos várban senyvedve tervezi reménytelennek tűnő menekülését, Drakula kísértethajója máris Anglia felé közeleg, ahol két ártatlan fiatal nő készül a boldog házaséletre. Az egyik éppen Mina, Harker menyasszonya… Barátaiknak, egy ifjú angol és egy idős holland orvosdoktornak, egy angol főnemesnek és egy amerikai kalandornak minden bátorságukra és leleményességükre szükségük lesz, hogy elháríthassák ezt a pokoli támadást.

Sir Henry Irving színész (elől) és Bram Stoker író (Fotó: babelio.com)

A fantasztikus, okkult és természetfölötti elemekből szőtt történet a titokzatos erdélyi (transsylvaniai) tájakon játszódik a vérszomjas Drakula gróf kastélyában. A titokzatos és hátborzongató fordulatokkal teli történetet a regény szereplőinek naplóiból, távirataiból, leveleiből, valamint londoni lapok újságkivágataiból ismerjük meg, így hitelesként mutatja be az egyes szám első személyben elmesélt történetet.

A könyv igazi bestseller lett, milliós példányszámban adták és adják ki, filmváltozatai közül máig az 1931-es a legjobb, amelyben Lugosi Béla játszotta a főszerepet. (Érdekesség, hogy a mára szintén klasszikussá érett Nosferatu készítőit Stoker özvegye beperelte, s az ítélet szerint a kópiákat meg kellett volna semmisíteni – szerencsére néhány fennmaradt közülük.) Összességében 160 film készült a vámpír grófról, aki ezzel megelőzi Sherlock Holmest, emellett mellékszereplőként további 650 film tesz róla említést. A Drakula-reneszánszt 1992-ben Francis Ford Coppola Drakula filmje indította el. Magyarul Sóvágó Katalin és Tar Ferencz fordításában is olvashatjuk a regényt.

Stoker megpróbálkozott a történet folytatásával, s maradtak fent az első regényében fel nem használt kézirattöredékek, ezekből állították össze a posztumusz kiadású folytatást a Drakula vendége címmel, ez azonban – miként egyéb horror és természetfeletti témákkal foglalkozó művei – a nyomába sem ért az első munkának.

Tod Browning: Dracula - Lugosi Béla és Helen Chandler, 1931 (Fotó: TCM)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek