2017. október 21.  Szombat
Pára 7 °C Pára
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Pára 7 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Csajkovszkij romantikája című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Csajkovszkij romantikája

Szerző: / 2015. május 7. csütörtök / Kultúra, Zenevilág   

Pjotr Iljics Csajkovszkij (fotó: Wikipédia)Napjainkban Csajkovszkijt egyértelműen az egyik legkiemelkedőbb orosz géniusznak tartják. Pjotr Iljics Csajkovszkij, az orosz romantikus zene kiemelkedő alakja 175 éve született.

“Csajkovszkij zenei nyelve egyfajta eszperantót jelent a zenében – írta Rimszkij-Korszakov Az orosz zene című munkájában –, amely annyira egyszerű, formájában pedig annyira letisztult, hogy bárki képes megérteni: szépséget és kimértséget áraszt, képet adva az orosz lélekről mindenki számára.”

1840. május 7-én az udmurtföldi Votkinszkban született zenekedvelő családban. Első zenei élményeit francia származású édesanyjától kapta, aki időnként maga is a zongora mögé ült. Otthonukban a szalonban álló zenegép a kor népszerű operaslágereit játszotta, amelyeket a kisfiú öt-hatévesen hallás után hiba nélkül előadott a zongorán. Hatévesen már jobban olvasta a kottát, mint a betűt. 23 évesen beiratkozott a szentpétervári konzervatóriumba, ahol Anton Rubinstejntől tanult zeneszerzést. A következő évben végleg feladta hivatali állását. 1865-ben a moszkvai konzervatórium összhangzattan tanárának hívták meg, 12 éven át tanított ott.

Pjotr Iljics Csajkovszkij zeneszerző (Fotó: Wikipédia)A földrésznyi ország egyik legnagyobb büszkeségével, a komolyzene egyik legjátszottabb zeneszerzőjének, Pjotr Iljics Csajkovszkij egy ellentmondásokkal teli korszakban élt, miközben ő maga a művészi álarc mögött rejtőző ember volt, akinek élete tele volt szenvedéllyel és szenvedéssel. Európa a XIX. században a sokféleség kontinense volt, s ez a komolyzenére is rányomta bélyegét. Franciaországban erősödött a polgári ízlés, Németországban a nacionalizmus, Itáliában egyre nagyobb teret hódított magának az opera, Bécs pedig a zene fővárosává lépett elő. Keletebbre, Oroszországban is izgalmas változások indultak el, egyre fontosabbá vált a romantika, a nacionalizmus, és a sok ellentétes véleményt és kritikát kiváltó nyugati mintakövetés. Az ellentétek és kritikák mintegy meghatványozódva érték Csajkovszkijt, aki művészetével és alkotásaival a klasszikus zene nagy kívülállójává vált. Kivált kortársai közül, elkülönült tőlük, és sok támadás célpontjává vált.

Művészetében azért ítéltek el, mert sokak szerint nem követte eléggé az orosz nacionalizmust, és túlzott módon majmolta a nyugati komolyzenét, magánéletében pedig alkoholizmussal vádolták, és egész élete során támadások érték homoszexualitása miatt is. Életét csalódások, öngyilkossági kísérletek, beteljesületlen szerelmek és kudarcok követik végig. A könyvben olvasható életrajz önmagában is egy kaland és egy korkép. Az „orosz lélek” romantikus fogalma megszületésének fontos tényezőivé váltak Csajkovszkij ritmusai, melódiái és zenei témái.

Az 1860-as évek második felében kapcsolatba került az Ötök zenei csoporttal, e korszakában született művei az ő hatásukat tükrözték. Egy sikertelen románca után idegösszeomlást kapott, majd hisztérikus munkalázban megkomponálta első szimfóniáját és első operáját. A komponálás mellett zenei kritikákat írt, 1875-ben bemutatták b-moll zongoraversenyét és a Hattyúk tava című balettjét, s hozzákezdett az Anyegin című operája komponálásához.

Pjotr Iljics Csajkovszkij és Nyikolaj és Medeya Figner operaénekes házaspárral 1890-ben. (Fotó: Wikipédia)A homoszexualitását titkolni kénytelen, magányos zeneszerző 1877-ben elvette egy fiatal rajongóját, de az alig néhány hónapig tartó házasság mindkettejük számára végzetesnek bizonyult, a titkának kiderülésétől rettegő Csajkovszkij öngyilkosságot kísérelt meg.

Élete 1878-tól rendeződött, hogy pártfogásába vette Nagyezsda von Meck, akivel csak levélben érintkeztek. A gazdag özvegy anyagi támogatása lehetővé tette, hogy teljesen a zenének szentelje magát, ekkor írta D-dúr hegedűversenyét, Vonósszerenádját, az Olasz capricciót és az 1812 nyitányt. Anyegin című operája a moszkvai bemutatón csak mérsékelt sikert aratott, de a szentpétervári előadás elnyerte III. Sándor cár tetszését, s népszerű lett.

Csajkovszkij néhány évig utazgatott, sikeres európai hangversenykörutat tett, amelyen megismerkedett több kortárs zeneszerzővel, Brahmssal, Grieggel, Mahlerrel. Hazatérve megírta Pikk dáma című operáját, a Csipkerózsika és a Diótörő baletteket. 1891-es hangversenykörútján világszerte a legnagyobb élő zeneszerzőként ünnepelték, élvezte a cári udvar kegyeit, élete utolsó éveit mégis feszültség és depresszió jellemezte. Idegállapota tovább súlyosbodott, amikor Meck asszony magyarázat nélkül megvonta tőle támogatását. Utolsó művét, a 6., h-moll (Patetikus) szimfóniát 1893 októberében vezényelte el, néhány nappal később, 1893. november 6-án meghalt Szentpéterváron. Halálát vélhetően kolera okozta, mindössze 53 éves volt.

Csajkovszkij az orosz zeneszerzők világszerte máig egyik legnépszerűbb képviselője. Művészetében a nyugati romantika vívmányait az orosz nemzeti hagyományokkal ötvözte. Zenéje népszerűségét mindenek előtt az érzelem gazdag, sokszor fájdalmas melódiáknak köszönheti. Tíz operája közül a Puskin műve alapján született Anyegin és a Pikk dáma a leghíresebb, hét szimfóniát, nyitányokat, több mint száz zongoraművet, s több hangszeres versenyművet komponált, balettjei, amelyek témájául meséket választott (Hattyúk tava, Diótörő, Csipkerózsika) ma is kedvelt repertoárdarabok. Írt dalokat, kórusműveket, kamarazenét, sőt egyházi zenét is. Szimfóniáit többek közt Doráti Antal, Ormándy Jenő és Herbert von Karajan vezényletével rögzítették lemezre.

Operái, balettjei a XXI. században is Európa és Amerika neves operaházainak állandó műsordarabjai.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek