2017. augusztus 17.  Csütörtök
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 17.  Csütörtök   Jácint
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia

Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia  
Ez a cikk a nosztalgiával, azzal az édes-bússal kezdődik. Meg azzal, hogy mi a jó a sokat kritizált Sziget Fesztiválban. - Hegedüs Barbara beszámolója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Csukás István: Süsü, a sárkány című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Csukás István: Süsü, a sárkány

Szerző: / 2014. április 2. szerda / Kultúra, Irodalom   

Csukás István“Hol volt, hol nem volt, a vad Ürömföldön túl, de a Bogáncsos Réten innen, ott, annál az irdatlan magas hegynél, honnan már a madár is visszafordul, volt a sárkányok birodalma.” Csukás István 78. születésnapját mi mással ünnepelhetnénk, mint a Süsü, a sárkány történetével.

Ó, ha rózsabimbó lehetnék! Rám szállnának szépen a lepkék! Kicsi szívem vélük dobogna! Nem lennék ilyen nagy otromba! Ezt a vágyam senki se érti, se gyerek, se nő és se férfi! Senki, senki itt a világon, mi is az én titkos nagy álmom! “- Megjött Süsü! Megjött Süsü! Itt van Süsü! Itt van Süsü!” – Csukás István Kossuth-díjas író legendává lett mesehőse, Süsü, a sárkány.

A behemót, ám szívében szelíd, híres egyfejű, akit háromfejű apja kitagadott, az emberek közé került. Előbb riadalmat keltve, azután szeretettől övezve. Bár vágya, hogy elnyerje a királylány kezét, nem teljesül, de kárpótlásul a Fő-fő Udvari Sárkány címet azért megkapja. Kalandjainak ártatlan sutasága, kedves humorral ábrázolt figurája révén a gyerekek és a már felnőtt gyerekek kedvence lett.

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában 2013-ban megjelent Süsü, a sárkány c. mesekönyvet László Maya illusztrálta.

Garamvölgyi Katalin Csukás Istvánnal készített interjúját ITT elolvashatod.

Csukás István: Süsü, a sárkány (Illusztrátor: László Maya)

 

Csukás István: Süsü, a sárkány
(Részlet a könyvből)

 

Csukás István: Süsü, a sárkány (Illusztrátor: László Maya)

 

Csukás István: Süsü, a sárkány (Illusztrátor: László Maya)

 

Csukás István: Süsü, a sárkány (Illusztrátor: László Maya)

 

Süsü énekelt, szállt, szállt a hangja a hegy felé:
Ó, ha rózsabimbó
lehetnék!
Rám szállnának szépen
a lepkék!
Kicsi szívem vélük
dobogna!
Nem lennék ilyen nagy
otromba!
Ezt a vágyam senki
se érti,
se gyerek, se nő és
se férfi!
Senki, senki itt a
világon,
mi is az én titkos nagy álmom!

Csukás István: Süsü, a sárkány (Illusztrátor: László Maya)

 

Csukás István: Süsü, a sárkány (Illusztrátor: László Maya)

 

Süsüt kitagadják


Hol volt, hol nem volt, a vad Ürömföldön túl, de a Bogáncsos Réten innen, ott, annál az irdatlan magas hegynél, honnan már a madár is visszafordul, volt a sárkányok birodalma. Pontosabban senki se tudja, hogy hol, hiszen emberfia nem jár a sárkányok között, hogyan is merészkedne a tüzet fújó, lángot okádó szörnyetegek közé! De hogy arrafele van valahol, azt mindenki tudja, ha máshonnan nem, a nagy ordítozásból, bömbölésből, morgásból és tűzfújásból!
A Sárkányok Királya az Irdatlan Hegy belsejében lakott kilenc gyerekével. A királynak három feje volt, a gyereksárkányoknak szintén, kivéve a legkisebbet, annak bizony már csak egy feje volt! Csúfolták is eleget ezt az egyfejű legkisebbet, akit éppen ezért Süsünek hívtak, meg talán azért is hívták Süsünek, mert másban is elütött a testvéreitől. Szelíd volt, mint a bárány, félénk, mint egy kecskegida, jámbor, mint egy kolduló barát. Amúgy persze külsőre pontosan olyan behemót nagy volt ő is, mint a többi sárkány! De csak külsőre! Belül meg, mint egy kisegér.
Morgott is eleget az Apasárkány, meg dirmegett, meg dörmögött a három fejével: – Micsoda szégyen! – Meg: – Hajaj, ilyen gyáva nyulat ki látott!? – Meg: – Mintha nem is az én fiam lenne!
Mikor már eleget mormogott, meg dirmegett, meg dörmögött, meg már a szemét is bántotta legkisebb gyerekének az egy feje, mert hiába hunyt be hat szeme közül hármat, akkor is csak egy fejet látott! Nos, mikor már mindezt nagyon megunta, elküldte Süsüt, régi sárkányszokás szerint, hogy számoljon le az ellenségével. Elmagyarázta neki az irányt: – El sem tévesztheted! Mindig csak előre, és csak egyszer kell jobbra letérned a Huzatos Völgynél! Ott lakik rögtön az ellenségem!
Aztán azt is elmagyarázta a második fejével, hogy mit csináljon vele:
– El se tévesztheted! Addig ütöd meg dögönyözöd, míg van benne szusz!
A harmadik fejével csak mordult egyet:
– Na, lódulj már!
Na, ez éppen három hónapja volt, már kezdték is elfelejteni Süsüt, az Apasárkány is leszokott a szemhunyorgatásról, vidáman nézegette a többi gyereke három fejét, úgy gyönyörködött bennük.
Az ám, de egyszer nagy énekszó hallatszott az országútról! A sárkánygyerekek kitódultak a kapuba, az öreg sárkány meg az Irdatlan Hegy legmélyén hallgatózott mogorván.

A sárkánygyerekek, mikor megpillantották Süsüt, visszatódultak az Irdatlan Hegy belsejébe, s egymás szavába vágva kiáltoztak:
– Megjött Süsü! Megjött Süsü! Itt van Süsü! Itt van Süsü!
– Hallom! – mordult rájuk az Apasárkány. – Nem vagyok süket! A sárkánygyerekek elhallgattak, s kíváncsian nyújtogatták a nyakukat.
Süsü abbahagyta az éneklést, letörölte a lábát a barlang bejáratánál, s vidáman köszöntötte a testvéreit.
– Szervusztok! Hogy vagytok? Itt vagyok, ragyogok!
– Szia! Szia! Szia! – válaszoltak a testvéreik vihogva.
Majd mikor Süsü az Apasárkány elé ért, elhallgattak, s kíváncsian várták, hogy mi is lesz most.
Süsü mosolyogva állt az apja elé, egyetlen feje vidáman ragyogott, meg piroslott, mint egy alma. Majd így szólt:
– Megjöttem!
– Látom! – morgott az Apasárkány első feje.
– Mit csináltál az ellenségemmel?! – dirmegett a második feje.
– He?! – dörmögött a harmadik fej, mivel egy kicsit nagyothallott. De Süsü csak állt és mosolygott.
Az Apasárkányban rettenetes gyanú ébredezett.
– Megnyúztad?! – morgott az első feje.
– Porrá törted a csontját?! – dirmegett a második feje.
– He?! – dörmögött a harmadik feje.
– Mit csináltál vele? – harsogta az Apasárkány mind a három fejével egyszerre.
Süsü a fejét rázta minden kérdésre. Majd összeszedte a bátorságát, és megmondta az igazat.
– Gyógyfüvet szedtem neki! Vizes borogatást raktam rá! Az Apasárkány nem hitt a hat fülének.
– Mi?! Mi?! Mi?! – kérdezte mind a három fejével.
– Beteg volt! – védekezett Süsü. – Influenza! Csak nem hagyhattam ott betegen?! De most már meggyógyult! Az Apasárkány rettenetes dühbe gurult, fújta a tüzet mind a három fejével, mint valami óriási kovácsfújtató.
– Borogatást tettél rá?! Gyógyfüvet szedtél neki?! Tűnj el a szemem elől! Ne is lássalak! – ordította az első feje.
– Te sárkányok szégyene! Te elfajzott, egyfejű korcs! Kitagadlak! – bömbölte a második feje.
– Brr! Brr! – berregte a harmadik feje.
Süsü behúzta a nyakát, fülig piros lett a szégyentől, s lassan hátrált kifelé a barlangból.
A testvérei vihogtak, rötyögtek, vihorásztak és röhögtek, ujjal mutogattak a kifelé hátráló Süsüre, nagyot csíptek a karjába, hatalmasakat ütöttek a hátába.
Haha, haha, bruhaha!
Nézd, hogy lóg a taraja!

Mondta az egyik testvér.
Süsü sóhajtott, s így dünnyögött:
Elbujdosok, de hova?!
A másik testvér így folytatta:
Ilyen gyáva, ilyen rút!
Nézd, hogy iszkol, nézd, hogy fut!

Süsü tovább sóhajtozott:
Majd akad egy gyalogút!
A harmadik testvér így csúfolódott:
Egy fejében, odanézz,
alig pislákol az ész!

Süsü megadóan bólintott:
Sose voltam nagy vitéz!
A negyedik testvér Süsü fülébe susogott gúnyosan:
Hé, te lüke, féleszű,
kelekótya sü-sü-sü!

Süsü erre is sóhajtott egyet:
Haj, nem terem nékem fű!
Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik testvér már csak ezt kiáltotta Süsü után, hogy:
Haha, haha, bruhaha,
ne is lássunk már soha.

Mivel közben Süsü kiért az Irdatlan Hegyből, s bánatosan battyogott az országúton.

 

Csukás István: Süsü, a sárkány, Illusztrátor: László Maya, Kiadó: Könyvmolyképző Könyvkiadó, Kiadás éve: 2013, Oldalszám: 170

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek