2017. október 23.  Hétfő
Szitálás, gyenge eső 9 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. október 23.  Hétfő   Gyöngyi
Szitálás, gyenge eső 9 °C Szitálás, gyenge eső

“A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”

Ahová a király is gyalog jár

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

“A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”  
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki.
Ahová a király is gyalog jár  
Az első nyilvános létesítményeket Európában 1214-re datálja a szemérmes WC-történelem. A ma ismert WC elnevezésére és működési elvére a vén kontinensen 1596-ig kellett várni.
A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Elhordott múltjaink című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Elhordott múltjaink

Szerző: / 2015. november 3. kedd / Kultúra, Irodalom   

Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas író (Fotó: listal.com) Milyen embert hozott létre a „szocialista” társadalom? Milyen emberi tragédiák rejtőznek a „kommunizmus bukása” mögött? Az idei irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics efféle kérdésekre keresi a választ Elhordott múltjaink című könyvében.

Milyen embert hozott létre a “szocialista” társadalom? Milyen, akár pozitív, akár negatív ösztönöket épített belénk a szabadság elementáris hiánya évtizedeken keresztül? Meg tudtunk, meg akartunk-e változni a bukása óta, vagy továbbra is makacsul magunkban hordozzuk az akkor kialakult reflexeinket? És milyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, “a kommunizmus bukása” mögött? Szvetlana Alekszijevics efféle kérdésekre keresi a választ Elhordott múltjaink című könyvében, amely novemberben jelenik meg magyarul. A világhírű belarusz írónőt az irodalmi Nobel-díjjal tűntette ki az Akadémia.

Szvetlana Alekszijevics nem száraz fejtegetésekben kutatja, hogy a kommunizmus alatt milyen pozitív vagy negatív ösztönöket épített az emberben a szabadság elementáris hiánya, magában hordozza-e az akkor kialakult reflexeket. Az írónő évtizedek óta gyűjti a történeteket, hogy ezeken az emberi sorsokon keresztül adjon választ a kérdésekre. Őszinte empátiával dolgozik, ezért az emberek megnyílnak neki. Ez a könyve immár az ötödik darabja Az utópia hangjai című ciklusának: ezekben a „polifonikus regény-vallomásokban” emberek százai mesélnek arról, mit tett velük a kegyetlen huszadik századi történelem vagy épp az azóta eltelt két és fél évtized.

Magyarul két könyve jelent már meg. A háború nem asszonyi dolog című kötetben a második világháborúban a Vörös Hadseregben harcoló nők vallanak arról, hogyan próbálták egyeztetni a hagyományos női szerepeket a háborúban végzett „férfias” feladataikkal. A Fiúk cinkkoporsóban című könyvben az Afganisztánt megjárt katonákkal s az elesett fiaikat gyászoló anyákkal folytatott megrázó beszélgetéseit fűzte dokumentumregénnyé. Ez a könyv sokkoló erővel szembesítette az orosz társadalmat mindazzal, amit a szovjet hadigépezet Afganisztánban elkövetett.

Részlet a könyvből a címre kattintva:

Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink

 Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink

Szvetlana Alekszijevics belarusz újságíró és író könyvei harmincöt nyelven jelentek meg, számtalan díjat kapott: 1999-ben Herder-díjjal tüntették ki. 2013-ban az egyik legrangosabb német civil kulturális díjat, a német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíját vehette át. 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott többszólamú írásaiért, melyekben korunk szenvedésének és bátorságának állít emléket.

Szvetlana Alekszijevics Elhordott múltjaink című könyvét Iván Ildikó fordításában jelenteti meg az Európa Könyvkiadó.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek