2017. február 23.  Csütörtök
Közepesen felhős 6 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. február 23.  Csütörtök   Alfréd
Közepesen felhős 6 °C Közepesen felhős

És legyenek jelek..

Velkei Zoltán: Nagyon óvatosan kell új címeket vásárolnunk

Enyedi Ildikó filmje lett a legjobb Berlinben

Sanzonest Péterfy módra

És legyenek jelek..  
Erdős Virág töredékei, hosszabb költeményei és a fényképek egymást kiegészítve, egymással beszélgetve jelenítik meg a nagyvárosi nyomort és fejezik ki mondatlanul, mégis intenzíven a segítés, a változtatás mohó vágyát.
Velkei Zoltán: Nagyon óvatosan kell új címeket vásárolnunk  
Az Agave Könyvek kiadóvezetőjével, Velkei Zoltánnal a könyvpiacról, olvasási szokásokról és az idén megjelenő könyvekről is beszélgetett Kibelbeck Mara.
Enyedi Ildikó filmje lett a legjobb Berlinben  
Ismét egy fantasztikus filmes sikernek örülhetünk. Enyedi Ildikó alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medvét a a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
Sanzonest Péterfy módra  
Péterfy Borinak mára kétségtelenül olyan sajátos színészi-zenei ouvre-je van, amiért sok kortársa habozás nélkül felkínálná a jobb karját.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Ferenczy Béni és Noémi története című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Ferenczy Béni és Noémi története

Szerző: / 2015. június 18. csütörtök / Kultúra, Képzőművészet   

Ferenczy Noémi és Béni a nagybányai kertben, 1910 k. (Fotó: MNG) Ferenczy Béni író és a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakja és ikertestvére, Ferenczy Noémi festőművész, a modern magyar kárpitművészet megteremtője 125 éve, 1890. június 18-án született.

A két ikergyermek, Ferenczy Noémi és Béni a szentendrei művészcsaládban jöttek a világra, Ferenczy Károly, a 20. századi magyar festészet egyik meghatározó alakja és Fialka Olga festőművész gyermekeiként, bátyjuk, az elsőszülött fiú, Ferenczy Valér apja hivatását követve ugyancsak festőművész lett, ám őt inkább nagyszerű művészeti írásai és sokszorosított grafikai munkássága révén tartjuk számon. Olga maga is tehetséges festőnő volt, Krakkóban és Bécsben tanult festeni, és főképp könyveket illusztrált. Rendkívüli műveltségével (hét nyelven beszélt), olvasottságával a vezető múzsa szerepét töltötte be Ferenczy Károly életében, és egy egészen új világot nyitott meg a fiatal és ekkor még vizuális szempontból kevésbé művelt huszonéves vidéki rokon előtt.

Ferenczy Károly az 1900 körüli évtizedeknek, a modern magyar festészet első fénykorának kimagasló művészegyénisége lett. Rendhagyó alkat, aki semmiképp sem illett bele korának a bohém festőről alkotott elképzelésébe. Szabályos, botrányoktól mentes, már-már eseménytelen életet élt. A festészetet megszállottan hivatásnak tekintette, és életvitelének középpontjában az alkotás, a művek teremtése állt. Hitelesen új stílusra törekedett anélkül, hogy megtagadta volna az európai festészet több száz éves hagyományait. Nem modern lázadásra, hanem modern szintézisre tört. Nem volt született vezéregyéniség, és mégis – mint primus inter pares – Hollósy Simon távozása után, pusztán hallatlan művészi tekintélye és csendességében is nagy hatású személyisége révén ő lett Nagybánya, azaz a nagybányai szabadiskola vezető mestere.

Ferenczy Béni kétszeres Kossuth-díjas szobrász- és éremművész, grafikus, a 20. századi magyar plasztika egyik legnagyobb mestere, Ferenczy Noémi Kossuth-díjas gobelinművész, a hazai kárpitművészet megújítója lett.

Ferenczy Károly és gyermekei

Ferenczy Károly: Ferenczy Béni portréja, 1912 (Fotó: Wikiart)“Régi görög terrakották, japán bronzok tanulságait közvetítik legtisztultabb harmóniával a szobrai, míg azok a szobrok, melyek észrevehető módon a reneszánsz és barokk mesterek eredményeire utalnak, kevésbé sikerültek. A duzzadó formák üresek és a robusztus, vaskos tömegek indokolatlanok, nem fűti át azokat belülről kifelé sugárzó, a méreteket, arányokat felfokozó, feszítő erő. Ferenczy Béni művészete a maga egészében absztrakt természetű és ha a szobraiból kiütköző, zavaró idegen elemeket tudatos munkával eltünteti, eredményei igen értékesek lehetnek.” (Bálint Aladár: Ferenczy család kiállítása, nyugat, 1916)

A kétszeres Kossuth-díjas szobrászt, Ferenczy Bénit 1907-től Iványi-Grünwald Béla és Réti István tanította a nagybányai festőiskolában. 1908-1909-ben a firenzei Scuola Libera, 1910-1911-ben a müncheni Akadémia növendéke volt. 1912-1913-ban Párizsban folytatta tanulmányait, 1914-ben tért haza. 1919-ben részt vett a Tanácsköztársaság kulturális életében, tagja volt a Múzeumi és Művészeti Direktóriumnak.

A bukás után emigrálnia kellett, Nagybányán, Pozsonyban és Rózsahegyen lakott. 1921-ben érkezett Bécsbe, itt nősült meg először, majd Berlinben és Potsdamban élt. 1932-ben Moszkvába költözött, ahol másodszor is megnősült, (itthon csak Erzsikének ismert felesége orosz volt). Rövid bécsi kitérővel 1938-ban, az Anschluss után tért haza Budapestre. A második világháború alatt feleségével zsidókat mentett, amiért 1990-ben a Jad Vasem posztumusz a Világ Igaza címmel tüntette ki őket. 1945 és 1950 között a Képzőművészeti Főiskola tanáraként dolgozott, 1948-ban kapta meg első Kossuth-díját, de egy évvel később a dogmatikus kultúrpolitika kényszernyugdíjazta. 1956-ban jobb oldala megbénult, de megtanult ballal festeni és mintázni. 1956-ban érdemes, 1958-ban kiváló művész lett, 1965-ben másodszor is megkapta a Kossuth-díjat.

Pályája kezdetén közel állt hozzá a kubizmus és a szecesszió, szobrászatában később a letisztult, klasszicista stílus volt a meghatározó. Fekete-fehér és színes grafikái a hazai rajzművészet élvonalába emelik, de szobrászi tevékenysége a legjelentősebb. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erőteljesek, az archaikus görög szobrok világát idézik. Alkotásai az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épülnek, portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak.

Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek. Fiatal férfi című 1919-es lírai faszobra kontraposztos beállítású, portréin (Wilde János, Noémi) a személyiség jellegzetességeit hangsúlyozta. 1923-as Térdelő férfi című plasztikáján a törzsi művészet és az expresszionista irányzatok hatása érződik. 1928-ban Egon Schiele síremlékét formázta meg Bécsben. Moszkvában akvarelleket és plaketteket készített, köztük a konstruktivista Pjatiletkát (Ötéves terv).

A nagybeteg Ady című érme után számos művészről mintázott plakettet. Ady halálos ágyánál Ferenczy Béni is jelen volt, három közreműködővel készített maszkot a halott költőről. A végleges szobrot azonban nem öntötte, hanem maga formázta. Éremművészeti munkássága előtti tisztelgésül róla nevezték el az Országos Érembiennále nagydíját.

Írás és kép címmel 1961-ben jelentek meg összegyűjtött írásai. 1967. június 2-án Budapesten halt meg, a Kerepesi temetőben nyugszik.

Ferenczy Béni: Danae, 1934 (Fotó: MNG)

“Ime egy másik álomlátó! Szintén a javából, sőt a legislegjavából való. De mennyire más! Nem eleven, nem izgatott, inkább fáradt, magábahullott, szintén jóságos, de sohasem mosolygós. Nagyon nyugodt, már nem is csodálkozó, akár a papnő, aki mindennap láthatja istenségeit. Ünnepélyes ő is, de ünnepeit nem rendezi, bennük él, mert nincs is egyéb világa, mint látományaié. Álmélkodását már alig érezzük, mozdulatai lassúk, kissé vének, fáradtak, lemondók: Ferenczy Noémi képzelete nem történésekben, hanem helyzetekben él.” (Farkas Zoltán: Ferenczy Noémi, Nyugat, 1931)

A Kossuth-díjas gobelinművész, Noémi is gyakran megfordult a nagybányai művésztelepen, a művészettel apja itteni műtermében kezdett ismerkedni. 1911-ben Párizsba ment, a Manufacture des Gobelins-ben tanulta ki a falikárpitszövés technikáját, de jórészt autodidakta volt. Alkotásait az általános gyakorlattal ellentétben nem csupán megtervezte, hanem saját maga készítette. Kartonra tervezett festményeit növényi festékkel saját maga által színezett gyapjúfonalakból szőtte.

Ferenczy Noémi: Felvonulók - gobelin, 1949-1950  (Fotó: MEK/OSZK)Első alkotásai Nagybányán tervezte és szőtte, ezeket 1916-ban az Ernst Múzeumban édesapja Ferenczy Károly, és testvére Béni műveinek társaságában állította ki először a Ferenczy Károly és gyermekei című tárlaton.

A modern magyar gobelinművészet megteremtőjének kárpitjai erősen dekoratív hatásúak, síkszerűek, képein egyformán fontos a figura és a természet. Első nagyméretű munkája és korai, részletező stílusának fő alkotása a Nagybányán 1913-ban készült Teremtés. Hasonló műve a Menekülés Egyiptomba (1917) is. Első kiállítása 1916-ban az Ernst Múzeumban volt apjával és testvéreivel, hét gobelinje mellett rajzait és festményeit is bemutatta.

 A Tanácsköztársaság idején ő is aktív volt, ezért a bukás után Bécsbe kellett emigrálnia.  Az 1920-as évektől szerkesztési módja és részformái egyszerűbbekké és a felülethez viszonyítva nagyobbakká váltak. Művészetinek egyedisége volt, hogy a munkafolyamat minden fázisát ő végezte. Eltávolodott a gobelin klasszikus hagyományaitól, Raffaello és Rubens kartonjainak stílusától, a dolgozó ember került művészete központjába: Ásó ember, Fahordó nő, Gereblyéző, Zsindelyező. Ezek a művei egyalakosak, egyszerű színek, világos formák jellemzik őket. Később fejeket is készített (Parasztfej kaszával, Szövő nő), majd lírai tájakat jelenített meg: Tavasz, Erdő.

1924-ben egyedüli magyarként őt hívták meg a bécsi Nemzetközi Kiállításra. Nemzetközi sikerei révén művei Európa számos múzeumába eljutottak. Munkásmozgalmi kötődése egész pályáján érződött, más iparművészeti ágakkal, kerámiával, üvegfestéssel, hímzéssel is kísérletezett. Kései alkotásain szakított a teljes felület kitöltésével, szűkebb képteret, semleges hátteret alkalmazott, és dekoratív elrendezéssel hangsúlyozta kárpitjai műfaji tisztaságát. 1926-tól volt a KUT tagja és kiállítója. 1932-ben, a Nagybányán és Brassóban töltött idő után Budapestre költözött.

“Ferenczy Noémi egyetemes történelmi jelentősége éppen az, hogy a történelem mai sorsfordulóján rátalált a gobelin személytelen művészetére” – jellemzi Farkas Zoltán, s valóban, Felvonulás című műve reliefhatásra épül, azonos jellegű figurái szabályos rendben sorakoznak egymás mellett és fölött. Stílusa Bernáth Aurélhoz és Szőnyi Istvánhoz áll közel.

1932-ben Budapesten telepedett le. 1945-től tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán. 1948-ban Kossuth-díjat, 1952-ben érdemes művész címet kapott. 1957. december 20-án halt meg Budapesten, ő is a Kerepesi temetőben nyugszik.

Ferenczy Károly: Béni és ikertestvére, Noémi (Fotó: Wikiart)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek