2017. április 23.  Vasárnap
Havas eső 1 °C Havas eső
Rovatok
2017. április 23.  Vasárnap   Béla
Havas eső 1 °C Havas eső

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Isaac Asimov, a sci-fi mestere

Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest  
95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője, aki Henry Irving színésszel és Vámbéry Ármin orientalistával történt beszélgetései alapján alkotta meg Drakula énjét.
Isaac Asimov, a sci-fi mestere  
Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író, aki több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Franz Schubert, aki mindent tudott a zenéről című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Franz Schubert, aki mindent tudott a zenéről

Szerző: / 2017. január 31. kedd / Kultúra, Zenevilág   

Franz Schubert zeneszerző (Fotó: Wikipédia)Bár kora nem becsülte, az utolsó igazi klasszikusnak tartjuk, életműve átmenet a klasszika és a romantika között. 220 éve született Franz Schubert osztrák zeneszerző, a XIX. század egyik legnagyobb muzsikusa.

Franz Peter Schubert 1797. január 31-én született Bécsben. Tanító apa és cselédlány anya tizenkettedik gyermeke volt. Otthonukban rendszeres volt a családi zenélés, Schubert brácsázott, s már gyerekkorában komponált. Zenei tanulmányait a helyi templom orgonistájánál kezdte, tízévesen a templomi kórus vezető énekese lett.

Melegh Gábor: Franz Schubert zeneszerző, 1827 (Fotó: Wikipédia)1808-ban került az udvari énekkarba, s felvették a Stadtkonviktba, ahol Antonio Salieri volt a tanára. Salieri azt mondta tanítványáról: “mindent tud, amit a zenéről tudni lehet”.

Közben elvégezte a tanítóképzőt és komponált: 1813-16 között öt kvartettet és három misét, három szimfóniát, egy teljes operát és 350 dalt írt. 1814-ben keletkezett első Goethe-dala, a Margit a rokkánál, ezzel megteremtette a német lied műfaját. Barátai közt jeles költők voltak, Körner és Grillparzer, nősülésre azonban nem gondolhatott nyomorúságos anyagi helyzete és előnytelen külseje miatt.

Egy ideig barátjánál, Josef Spaunnál lakott, majd Franz von Schober tehetős családja vette pártfogásába. Náluk ismerte meg Michael Voglt, a híres baritont, aki rajongott dalaiért, s sok koncertjén népszerűsítette Schubert dalait, köztük A pisztráng, A muzsikához, A halál és a leányka címűeket.

1818-ban felhagyott a tanítóskodással, s megpályázott egy zeneigazgatói állást, de egykori mentora és tanítója, Salieri nem őt ajánlotta, s Schubertet elutasították. A komponista nyáron zenetanár lett Esterházy János gróf lányai mellett a felvidéki, Garam menti Zselizen.

1819-ben bejárta Felső-Ausztriát és Stájerországot, itt komponálta a Pisztrángötöst, Bécsbe viszatérve egy félreértés miatt letartóztatták, de később szabadon engedték. Hírneve egyre nőtt, de állást hosszabb ideig nem töltött be összeférhetetlen és megbízhatatlan természete miatt. Jövedelme főként szalonokban való fellépéseiből származott, de mert kerülte a társasági érintkezést, kapcsolatokat nem tudott kiépíteni. Legtöbb művét szűk baráti körben adta elő, ezeket a találkozókat Schubertiádáknak hívták.

Franz Schubert koncertet ad (Fotó: WDR)

Első nyomtatásban megjelent műve az Erlkönig (Rémkirály) volt 1821-ben, a dalt Goethe híres versére írta. Nappal dolgozott, este ivott, s a bécsi szokással ellentétben nem hígította a bort, ezért sokszor elázva vitték haza. 1822-ben vérbajt szedett össze egy bordélyházban, sokáig feküdt kórházban. Befejezetlen szimfóniáját 1822 végén, nyomorúsága mélypontján, depressziós állapotban komponálta. Mégis, hihetetlenül termékeny alkotó volt, sorra születtek operái, szimfóniái, vonósnégyesei, de a bécsi színházaknak egyik sem kellett. 1824-ben ismét egy nyarat töltött Zselizen, ahol Esterházy Karolina iránt érzett szerelme inspirálta, itt keletkezett a Magyar divertimento.

1826-ban barátai ismét állást kerestek számára, de nem ő lett a bécsi udvar alkarnagya. Téli utazás című dalciklusából keserűség és kétségbeesés árad, a dalok még optimista barátait is mélabúba ejtették. Utolsó éveiben jogdíjaiból és alkalmi tanításból élt, első és egyben utolsó nyilvános hangversenyét 1828-ban rendezték. Még ebben is balszerencséje volt: a közönség figyelme a hegedűn játszó Paganini felé fordult, az ő zenéjéről szinte semmit sem írtak a kritikákban. 1828-ban Händel hatására az ellenpont tanulmányozásába akart fogni, amikor beteg lett. Még volt annyi ereje, hogy meglátogassa Haydn sírját Kismartonban, de néhány héttel később ismét ágynak esett és egy hónap betegeskedés után, 31 évesen ideglázban elhunyt. A Währing temetőben, Beethoven közelében temették el.

Schubert 600 dalával újrateremtette a műfajt, szimfóniái és négykezes zongoraművei is jelentősek. Bár kora nem becsülte, az utolsó igazi klasszikusnak tartjuk, életműve átmenet a klasszika és a romantika között.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek