2017. március 26.  Vasárnap
Közepesen felhős 12 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 26.  Vasárnap   Emánuel
Közepesen felhős 12 °C Közepesen felhős

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

…mondják még egyszer, hogy sátántangó…

Ovidius átváltozásai

Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
…mondják még egyszer, hogy sátántangó…  
Az Aegon Művészeti Díjat elnyerő Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című gigantikus regényt a kritikusok az életmű összegzésének.
Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) George Eastman, a Kodak cég alapítója című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

George Eastman, a Kodak cég alapítója

Szerző: / 2017. március 14. kedd / Kultúra, Tudományok   

George Eastman (1854-1932) a celluloid film feltalálója, a Kodak megalapítója, 1890 (Fotó: eastman.org) 85 éve, 1932. március 14-én halt meg George Eastman feltaláló, a Kodak konszern megalapítója. Élete maga az amerikai álom: mélyről indult és saját erejéből jutott fel a siker és gazdagság csúcsaira.

George Eastman amerikai feltaláló a 19. század végén feltalálta és Kodak névre keresztelt vállalata révén forgalmazni kezdte a 35 milliméteres, perforált celluloidszalagot, a mai értelemben vett negatív filmet, lehetővé téve az amatőrfényképezés elterjedését, és amellyel lehetővé tette a filmgyártás megindulását.

George Eastman (1854-1932) a celluloid film feltalálója, a Kodak megalapítója (Fotó: eastman.org)Eastman 1854. július 12-én született. Az Ontario-tó partján fekvő Rochesterben nőtt fel, itt tanult számvitelt és szépírást, nem túl jó eredménnyel. Apját hétévesen vesztette el, így már egészen fiatalon minden munkát el kellett vállalnia, hogy segíthessen családján. Kezdetben újságot hordott ki, később egy biztosítónál volt kifutófiú, esténként könyvelést tanult. Fáradozása meghozta gyümölcsét: húszévesen a helyi bank könyvelője lett és ekkor már heti 15 dollárt keresett.

Amikor élete kissé nyugodtabbá vált, fotózni kezdett. Akkoriban a gyermekcipőben járó fényképezést erkölcsileg is hasznos dolognak tekintették, mert úgy vélték, erősíti a modernizáció miatt fellazuló családi kötelékeket. Nagy tételszámban gyártották a kartonpapírra kasírozott portrékat, az új masina által munkájuktól megfosztott festőket pedig a fotók retusálására és színezésére alkalmazták – így történhetett meg, hogy csak Párizsban mintegy harmincezer ember dolgozott a fényképészeti iparban.

Eastman egy vakációját akarta fényképen megörökíteni, de mire minden szükséges felszerelést – a nehéz kamerát, sátrat, sötétkamerát, lemezeket – beszerzett, ezek akkora halmot alkottak, hogy inkább lemondott tervéről. Ettől kezdve egy egyszerűbb megoldáson törte fejét, ami megkönnyítheti a fotósok életét. Fáradhatatlanul kísérletezett, mígnem rábukkant a megoldásra: a nehéz üveglemezek kiváltására feltalálta a zselés alapú hordozóanyagot, az úgynevezett szárazlapot, amely akár húszszor kevesebb megvilágítási időt igényelt. Eastman arra is rájött, hogy felgyorsíthatja a képkészítést, ha az anyagot felcsévélhető filmtekercsre viszi fel.

Találmányát 1880-ban szabadalmaztatta, a sikerben annyira bízott, hogy még banki állását is otthagyta. Vállalkozásának a Kodak nevet adta, mert erősnek és kifejezőnek találta a K hangot, ráadásul úgy vélte, ez a sajátos anagramma mindenkiben ugyanazt a gondolatot ébreszti majd.

A Kodak cég 1885-ben dobta piacra a brómezüst anyagú papírnegatív tekercset, a hozzá tartozó kazettával, 1888-ban pedig a Kodak-kamerát, amely minden vetélytársánál kisebb és olcsóbb volt. A 25 dollárba kerülő masinát így hirdették: “Csak nyomja le a gombot, mi elvégezzük a többit”. A használati utasítás mindössze három pontból állt: 1. Húzza meg a zsinórt. 2. Fordítsa el a kart. 3. Nyomja meg a gombot. (A zsineg húzta fel a zárat, a kar továbbította a filmet, a gombbal pedig exponálni lehetett.) A betelt filmet géppel együtt kellett beküldeni a vállalatnak, s postafordultával, 10 dollár ellenében érkeztek a kidolgozott képek és az új tekerccsel ellátott gép.

Eastman találmánya révén a fényképezés úri hobbiból mindenki számára elérhetővé vált. A Kodak gyorsan kinőtte a rochesteri irodaépületet, így 1890-ben elkezdték építeni a Kodak Parkot, ahol egy helyen folyt a gépek és filmek gyártása. A cég 1900-ban rukkolt elő az egy dollárba kerülő Brownie kamerával, ehhez már csak 15 centet kóstált a film; a röntgensugarak felfedezése után egy évvel már gyártottak röntgenképek készítésére alkalmas filmet is. A Kodak a 19. század végére Franciaországban, Németországban, Angliában is nyitott kirendeltségeket, értékesítése mutatói töretlenül íveltek felfelé.

Eastman Amerika egyik legtehetősebb embere lett, de nem feledkezett meg dolgozóiról. Ő volt a legjobban fizető munkaadó, aki nem csak rendszeres orvosi ellenőrzést biztosított munkásai számára, hanem az általa alapított takarék- és hitelbank kedvező feltételű kölcsönöket is nyújtott nekik. Az üzletember sokat jótékonykodott, nem egyszer álnéven tett adományokat.

1925-ben visszavonult a vállalatvezetéstől és Afrikába utazott, útinaplójából és itt készített fényképeiből két könyv is készült. Idős korára súlyos betegség támadta meg, gerinccsatornája összeszűkült, idegei fokozatosan lebénultak. Mivel képtelen volt elviselni a mozgásképtelenség gondolatát, 78 évesen, 1932. március 14-én önkezével vetett véget életének. Búcsúlevelében ezt írta: “Elvégeztem munkámat, miért várjak?” Mivel soha nem alapított családot, teljes vagyonát a Rochester Egyetemre hagyta.

2012-ben lezárva egy korszakot az Eastman Kodak leállt a digitális fényképezőgépek, a zsebkamerák és a digitális képkeretek gyártásával. A fotózásról a cég a nyomdaiparra állt át.

George Eastman, a celluloid film feltalálója, a Kodak megalapítója és Thomas Edison feltaláló, 1928 (Fotó: eastman.org)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek