2017. október 17.  Kedd
Pára 7 °C Pára
Rovatok
2017. október 17.  Kedd   Hedvig
Pára 7 °C Pára

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

Ég és föld között

Fábri Zoltán filmes világa

Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Ég és föld között  
Ég és Föld között címmel a Biblia és a magyar képzőművészet kapcsolatát körüljáró nagyszabású kiállítás nyílt a Várkert Bazárban, Budapesten.
Fábri Zoltán filmes világa  
100 éve, 1917. október 15-én született Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, a magyar filmművészet kimagasló alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Hányadika lenne a Gergely-naptár nélkül? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Hányadika lenne a Gergely-naptár nélkül?

Szerző: / 2012. október 4. csütörtök / Kultúra, Tudományok   

XIII. Gergely pápa Inter gravissimas kezdetű bullájában rendelkezett a ma is használatos, gregorián névvel illetett naptár bevezetéséről. A naptárreform, azaz a Gergely-naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe.

1582. február 24-én adta ki XIII. Gergely pápa Inter gravissimas kezdetű bulláját, melyben rendelkezett a ma is használatos, gregorián névvel illetett naptár bevezetéséről.

A Julius Caesar – Szoszigenész egyiptomi csillagász számításaira hivatkozott – által Kr.e. 46-ban bevezetett Julián-naptár 365 és 1/4 napos évvel számolt, a Föld ugyanakkor 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc alatt teszi meg útját a Nap körül. Gergely pápa – vagyis Christopher Clavius csillagász – annyiban módosított Szoszigenész rendszerén, hogy a kerek százas évek közül csupán a négyszázzal oszthatókat hagyta meg szökőévnek, így mindig sikerült behozni azt a késést, ami egy évszázad alatt felhalmozódott. A bulla másik fontos rendelkezése a naptár korrekciója volt: XIII. Gergely kalendáriumában 1582. október 4-ét rögtön 15-e követte, így „eltűntek” a Caesar kora óta felhalmozódott felesleges napok.
Így a hiányzó 11 perc 14 másodpercek aztán az évszázadok során – a beiktatott szökőévek ellenére is – összeadódtak, így a különbség az idő múltával a 16. század végére már 14 napra szaporodott fel. Mivel a tavaszi napéjegyenlőség már nem március 21-re esett, egyre nehezebbé vált a húsvét kiszámítása, az ünnep egyre korábbra, már a téli egyházi ünnepekbe készült csúszni.

Gergely-naptár, november„Így eltávolítjuk és eltöröljük a régi kalendáriumot, és azt kívánjuk, hogy az Egyház összes pátriárkája, prímása, érseke, püspöke, apátja és más vezetője a napi liturgiához és az ünnepek megtartásához a martirológiához igazított új naptárt léptesse hatályba templomában, monostorában, konventjében, parancsnokságában, seregében vagy egyházmegyéjében, és minden más paphoz, klerikushoz, mindkét nemből származó világihoz, egyházihoz és az összes keresztény katonához hasonlóan ezt az egy kalendáriumot használja, mely tíz nap eltávolítása után, 1582 októberében lép életbe.”  (Részlet az Inter gravissimas kezdetű bullából)

A régen szükséges naptárreformot a 26. római pápa, az 1572-85 között Szent Péter trónján ülő XIII. Gergely valósította meg. A reform kidolgozására az egyházfő 1572-ben állított fel bizottságot, ebben a legnagyobb szerepet Luigi Lillo Ghiraldi nápolyi csillagász és Christophorus Clavius német jezsuita szerzetes, matematikus játszotta.

XIII. Gergely 1582. február 4-én tette közzé Inter gravissimas kezdetű bulláját a naptár reformjáról: az évből elvettek tíz napot, így 1582. október 4. (csütörtök) után másnap már október 15-ét (pénteket) írtak, s ezzel a napéjegyenlőség is visszakerült március 21-ére, arra a napra, amelyre esett 325-ben, az első egyetemes (niceai) zsinat évében is.

Szökőév lett minden néggyel osztható év, kivéve a százzal oszthatókat, de szökőévek maradtak a 400-zal osztható évek. A naptár és az év valós hossza közti különbség ezzel 3000 évenként egy napra csökkent, így legközelebb 4782-ben lesz szükség egy nap kihagyására.
Ugyanekkor határozták meg az egyetemesnek tekintett évkezdetet is, hiszen akkoriban Róma március 25-én, a spanyolok karácsonykor, a dánok augusztus táján, az írek február 1-jével kezdték az új évet. A reformer pápa ekkor január 1-jét, Krisztus körülmetélésének vélt napját jelölte ki évkezdő napnak.

A naptárreformot először csak a katolikus országokban vezették be, Magyarországon 1588-ban, Németországban párhuzamosan volt a XVII. század közepéig használatban a régi és az új rendszer, így Németországban, Dániában, Svédországban végül 1700 körül fogadták el végleg. Míg Skócia már 1600-ban áttért a Gergely-naptár használatára, a protestáns országok “pápista ármányt” gyanítottak, így Nagy-Britannia csak 1752-ben tért át erre az időszámításra. Oroszország, illetve a Szovjetunió 1918. január 31-én vette át a Gergely-naptárt, amikor 13 nap eltérés mutatkozott a Julián-naptár és a Föld mozgása között, ezért került az 1917. évi nagy októberi szocialista forradalom évfordulója november 7-re. Japán 1873-ban, Kína 1912-ben tért át a Gergely-naptárra, utolsó európai országként 1923-ban Görögország vette át a Gergely-naptárt.
 

Felhasznált irodalom:
Rubicon folyóirat

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek