2017. október 21.  Szombat
Pára 5 °C Pára
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Pára 5 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Helvétius szelleme című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Helvétius szelleme

Szerző: / 2015. január 27. kedd / Kultúra, Irodalom   

Claude-Adrien Helvétius francia író, filozófus (Fotó: Wikipédia) “Elveim egyedüli bírája az ész és a tapasztalat.” Ki ez a férfi, aki könyvelőnek készült, végül költő és gondolkodó lett, és tanai miatt felfüggesztették az Enciklopédia írását? 300 éve született Claude-Adrien Helvétius francia író, filozófus.

Háromszáz éve, 1715. január 26-án született Párizsban Claude-Adrien Helvétius francia író, filozófus. Holland eredetű orvosdinasztiából származott. Apja XV. Lajos felesége, a lengyel Leszczynska Mária királyné orvosa volt, maga Helvétius a királyné jóvoltából 1738-ban nagy jövedelemmel járó főadóbérlő lett. 1751-ben megnősült, lemondott hivataláról és Párizs környékén birtokot vásárolt. A felvilágosodás filozófuscsoportja, az enciklopédisták rendszeresen találkoztak Helvétius voréi kastélyában, a tudóst szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz.

Claude Adrien Helvétius francia író, filozófus ( Fotó: Wikipédia))A voréi kastélyban írta filozofikus tankölteményeit, amelyek La Rochefoucauld és Voltaire hatását tükrözik, de csak halála után jelentek meg. Híres filozófiai műve, A szellemről (1758) is itt született. Helvétius ateista alapokra helyezte John Locke és Condillac szenzualizmusát, de az ókori epikureusok is hatottak rá. Értekezése parázs vitát keltett, mert a valláserkölcs minden formáját támadta, nem csoda, hogy a francia forradalmat megelőlegező kiáltványként tartják számon. A könyv ugyan XV. Lajos mentelmi joga révén jelenhetett meg, de a trónörökös, a Sorbonne, a jezsuiták és a pápa is elítélték, s végül nyilvánosan elégették. Mindez roppant kínos helyzetbe hozta az enciklopédistákat, akiknek színt kellett vallaniuk: Voltaire meg is tagadta barátja művét, amit zavarosnak és tévesnek minősített, míg Rousseau úgy vélekedett, hogy a jó szándékú szerző saját alapelveit cáfolja meg.

Helvétius pápai követelésre visszavonta tételeit, életében nem is jelent meg több műve, az Enciklopédia kiadását pedig felfüggesztették. A reakció támadása elől 1764-ben Angliába utazott, majd II. Frigyes porosz király berlini udvarában vendégeskedett, hazatérte után Voréban töltötte hátralévő éveit. Művének átdolgozott változata Az emberről, szellemi képességeiről és neveltetéséről címmel csak halála után, 1772-ben jelent meg Hollandiában. Helvétius 1771. december 26-án halt meg Collines des Perches-ben.

Alaptétele szerint minden létező alapja az önmozgással rendelkező anyag. A világ térbeli és időbeli végtelenségét hangsúlyozta, a tudatot és az érzékelést is az anyag tulajdonságának tartotta. Kétségbe vonta Isten létezését, a világ teremtését és a lélek halhatatlanságát hirdető eszméket. Úgy tartotta, hogy minden bölcselet, amely önálló szellemi elvet keres az anyag mögött: csalás, a vallás minden formája papi megtévesztés, s a tudomány feladata, hogy ezt a csalást leleplezze. Az ember értelmi képességeit vizsgálva Locke nyomán azt állította, hogy a megismerés, a gondolatok egyedüli forrása az érzékelés és az emlékezet.

Helvétius úgy vélte, hogy a közvélemény kormányozza a világot, ezért a rendszer megváltoztatásához elég az embereket nevelni, illetve átnevelni, ami a brit empiristák hatását mutatja. Amíg a fizika világa a mozgás törvényei szerint működik, addig szerinte a társadalom az érdekek érvényesítésének alávetett. Az embercsoportokat érdekek mozgatják, ezek alapján döntik el, mit tartanak erénynek, mit véteknek. Embereszménye a közjóért munkálkodó hazafias állampolgár, megfelelő kormányformának a felvilágosult abszolutizmust látta, polgári demokratikus tartalmat adva e fogalomnak.

Nem volt iskolateremtő filozófus, mégis a francia forradalom szellemi előfutára volt, nézetei az utópista szocialistákra is erősen hatottak, főként az angol Robert Owenre.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek