2017. szeptember 26.  Kedd
Közepesen felhős 18 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. szeptember 26.  Kedd   Jusztina
Közepesen felhős 18 °C Közepesen felhős

A West Side Story sikere

William Faulkner világa

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

A West Side Story sikere  
60 éve, 1957. szeptember 26-án mutatták be a West Side Storyt a New York-i Broadway-n.
William Faulkner világa  
120 éve született William Faulkner, akinek művészete a Dél világában gyökeredzik. Nosztalgiával nézi a hagyományos, ültetvényes világ pusztulását, nem tudja elfogadni az iparosodó társadalmat.
Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Hermann Hesse, az üveggyöngyjátékos című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Hermann Hesse, az üveggyöngyjátékos

Szerző: / 2012. július 2. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Hermann Hessét olvasni olyan, mint egy folyó partján feküdni a fűben, minden sietség, minden késztetés nélkül csak az eget bámulni és számolni a felhőket, majd néhány mély lélegzetet véve hagyni, hogy átjárjon a természet zsongása, megborzongani a széltől, felhevülni a napsugárzástól és fájdalmasan összerezzenni egy állat csípésére. Gyönyörű a nyelvezete.

“Lefekvés előtt egy pillantás a csillagos égre s a füledben a muzsika: ez minden altatódalnál többet ér.” (Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték)

Százharmincöt évvel ezelőtt, 1877. július 2-án született Hermann Hesse Nobel-díjas német író.

Hermann Hesse regényeiben nem a pörgésre, a sok esetben felesleges feszültségkeltésre, kalandokban dúskáló eseményekre kell számítani, Hesse ennél sokkal didaktikusabb, és sokkal koncentráltabb: nála a szereplők kapják a főszerepet – maga a történet és az események sora csak hatással bír. Hesse érzékenyen ráérzett arra, hogy nem mindig az a fontos, mi történik az emberrel, hanem az, milyen hatással van rá. Milyen érzéseket vált ki belőle, milyen tettekre sarkalja.

Hesse a XX. század egyik legjelentősebb regényírója, a polgári hagyományok letéteményese. Művészete nem csak az írásban teljesedett ki, mellette rajzolt, festett. Erős kritikai érzékkel tekintette azt a kort, amelyben élt. Hosszan levelezett Thomas Mann íróval, akiEgész életében az individualizmusra helyezte a hangsúlyt: az egyén a középpont, körülötte forog a világ.

“…a boldogságot, barátom, mindenütt megtalálod, hegyen-völgyön, virágok közt, kristályok közt.” (Hermann Hesse: A varázsló gyermekkora)

Kultúrák befogadása

Hesse sokoldalú művészetében a különböző kultúrák és vallások elemei keveredtek, ami részben a családi háttérből is eredeztethető. Sváb protestáns lelkész szülei misszionáriusként Indiában töltöttek hosszabb időt, nagyapja neves orientalista volt. Szülői nyomásra a maulbronni evangélikus teológiai szemináriumba került, ahonnan – az intézmény szigora miatt – rövid idő múlva megszökött.
Kisebb idegösszeroppanást kapott, öngyilkosságot kísérelt meg, majd egy ideig kezelés alatt is állt. A gimnáziumot 1893-ban végezte el, ezután toronyóragyárban, majd egy tübingeni könyvkereskedésben dolgozott segédként.

A munka mellett az önművelés töltötte ki minden idejét, nagyapja igen gazdag könyvtára vetette meg műveltsége alapjait, a bölcseleti írások mellett Turgenyevért és a német romantikusokért lelkesedett. Költőként 1896-ban debütált, Madonna című versét egy bécsi folyóirat közölte, első versesköteteiről később Rilke nyilatkozott elismerően. 1904-ben jelent meg a Peter Camenzind című fejlődésregény, amelynek főhőse, Hesse, más regényhőseihez hasonlóan az önmagára találás, az egyéni lét értelmének felkutatást tekinti céljául.

Hesse nem sokkal később megnősült, s Gaienhofenben telepedett le. Több újságnak is cikkeket írt, majd részt vett a haladó szellemű Ma:rz folyóirat megalapításában. 1911-ben indiai utazást tett, ennek emlékét Jegyzetek Indiáról című műve őrzi, majd Svájcba költözött. Az első világháború ellen több cikkben is tiltakozott, s részt vett egy fogolysegélyező szervezet munkájában is. 1916-ban a háború borzalmai mellett magánéleti traumák miatt is mély válságot élt át, felépülését a pszichoanalízisnek köszönhette.
Munkáira is hatottak Jung és Freud tanai, a mélylélektan elmélete és módszerei. A pszichoterápia részeként festeni is elkezdett, több művéhez is ő készítette az illusztrációkat. 1919-ben újabb fejlődésregénnyel jelentkezett, a Demian Emil Sinclair álnéven jelent meg.

„A tudás átadható, a bölcsesség azonban nem. A bölcsességet lehet megtalálni, lehet aszerint élni, a sodrásához igazodni, csodákat tenni általa, de kimondani és megtanítani nem lehet.” (Hermann Hesse: Sziddhárta)

A Pusztai farkas

A húszas évek elejétől Hesse egyre inkább eltávolodott a nyugati civilizáció eszmeköreitől, érdeklődése fokozottabban a keleti filozófiák és vallások, a pszichoanalízis felé fordult, s nagy hatással volt rá Nietzsche és Dosztojevszkij is. A keleti miszticizmus ihlette 1922-es Sziddhárta című művét, amelyben Buddha ifjúkorát dolgozta fel. Újabb pszichoanalízisen vett részt, sokat utazott, elvált, majd újranősült, s e sokféle élmény eredményeként 1927-ben megjelent az önmegismerés útját járó ember regénye, a Pusztai farkas, amely később a hippimozgalom egyik meghatározó műve lett, s a Steppenwolf nevű együttes névadója is.

Hermann Hesse világsikerű regénye, a Narziss és Goldmund 1930-ban jelent meg, azóta több mint 30 nyelvre, köztük magyarra is lefordították. A középkorban játszódó történet két ellentétes személyiség, Narziss és Goldmund barátságáról szól. A gyerek Goldmund egy kolostorba kerül, ahol összebarátkozik a fiatal pappal, Narzissszal. Goldmund hamarosan rájön, hogy a kolostor zárt, szigorú világa, a tudomány nem neki való, ezért megszökik, csavargóként él és hajszolja az élvezeteket, amíg halálra nem ítélik. A haláltól az időközben a kolostor vezetőjévé előlépett Narziss menti meg, aki visszafogadja a közösségbe gyermekkori barátját. A Nobel-díjas Hermann Hesse híres regényét, a Narziss és Goldmund című alkotás nemsokára filmvásznon is látható lesz, a tervek szerint 2014/2015 telén kerülhet a mozikba.

1931-ben Hesse harmadik feleségével Montagnola mellé költözött, írt, kertészkedett és meditált, majd 1933-tól, Hitler uralomra jutásától a német emigránsok érdekében tevékenykedett.
A náci Németországban később nem is nagyon publikálták műveit, mivel károsnak ítélték őket. 1943-ban jelent meg máig talán legismertebb, legfilozofikusabb regénye, a szimbólumokkal telített Az üveggyöngyjáték, amelyet Thomas Mann “inkommenzurábilisnak”, összemérhetetlennek nevezett. (Hesse egyébként a regény egyik hősét éppen Mannról mintázta.) A regényt kritikusai életműve csúcspontjának nevezték, ezt követően már nem is írt többet. “csak” novellái, esszéi, versei és egyéb írásai jelentek meg.

1946-ban ismét kiadták Németországban is, s ugyanekkor megkapta a Goethe-, majd nem sokkal később az irodalmi Nobel-díjat is: „életművéért, amely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött a klasszikus humanista ideálokat ábrázolva, valamint stílusművészetéért.” A szenvedélyes levelező Hesse 1951-ben mintegy 200 levelét tartalmazó kötetet jelentetett meg, amelyben többek között olvashatók a Mannhoz, Romain Rollandhoz, Kerényi Károlyhoz írott levelei is.

75. születésnapjára költeményeiből jelent meg gyűjteményes kötet, majd hét kötetben összegyűjtött írásait publikálta. 1955-ben a német könyvkereskedelem Békedíját vehette át. Nem sokkal 85. születésnapja után agyvérzést kapott, s 1962. augusztus 9-én meghalt.

Emlékére két irodalmi díjat is alapítottak, szülővárosában pedig 1990-től Hermann Hesse Múzeum működik. Hesse legnagyobb sikerét halála után az Egyesült Államokban aratta, a beatnemzedék körében, a vietnami háború idején. Timothy Leary, a Harward híres-hírhedt docense a Steppenwolfot (A pusztai farkas) – a Sziddhártával együtt – a kábítószeresek bibliájaként ajánlotta követőinek. 1968-ban a német származású John Kay Steppenwolf néven alapított beat-zenekart, bár saját bevallása szerint ekkor még nem olvasta a könyvet. Born to be wild című száma Peter Fonda Easy rider című filmje révén vált világhírűvé. A regényből 1974-ben Fred Haines forgatott filmet, amely a 28. Edinburghi Filmfesztivál szenzációja lett.

„Az emberi élet akkor válik igazán szenvedéssé, pokollá, amikor két kor, két kultúra és vallás keresztezi egymást. Az ókor embere nyomorultul elpusztult volna a középkorban, mint ahogy a vadember is megfulladna civilizációnk dzsungelében. Néha azonban egész nemzedékek szorulnak két kor és életstílus közé, ilyenkor megszűnik az egyértelműség és az erkölcs, a védettség és az ártatlanság. Ezt persze nem mindenki éli át egyformán. Egy olyan természet azonban, mint Nietzsche, már egy nemzedékkel korábban megszenvedte korunk nyomorúságát – amin ő társtalanul, meg nem értve ment keresztül, attól ma ezrek szenvednek.” (Hermann Hesse: A pusztai farkas)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek