2017. március 29.  Szerda
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 29.  Szerda   Auguszta
Közepesen felhős 3 °C Közepesen felhős

Janus Pannonius, az első magyar lírikus

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

Janus Pannonius, az első magyar lírikus  
545 éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője és legnagyobb alakja.
Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Hernádi Gyula világa című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Hernádi Gyula világa

Szerző: / 2015. július 21. kedd / Kultúra, Irodalom   

Hernádi Gyula író, költő, 1985 (MTI Fotó: Tóth István Csaba) “Az ember azért boldogtalan, mert nem tudja, hogy boldog.” Hernádi Gyula Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, dráma- és forgatókönyvíró 10 éve, 2005. július 20-án halt meg.

A kalandos és hányatott életű, a hadifogságot is megjárt író a szocializmusban kitüntetett ember volt, így a közönség azt hihette, hogy a hatalom a tenyerén hordozta. Hernádi Gyulát azonban mindez zavarta, és úgy érezte: nem értik meg ezzel kapcsolatos iróniáját. Nagymestere volt az össze nem illő dolgok keverésének, a szürrealizmusnak, s minden témája a tértől és időtől való megszabaduláshoz kötődött. Mindent megkérdőjelezett: a törvényeket, a halált, a szerelmet, az Istent.

Hernádi Gyula a ma már Szlovákiához tartozó Oroszváron született 1926. augusztus 23-án. A család később Győrszentmártonba költözött, s apja Pannonhalma főjegyzője lett. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte. A II. világháborúban leventeként szolgált, de néhány társával megszökött, s orosz hadifogságba került. A Krím-félszigeten töltött hároméves rabság, amelynek során dolgozott bányában, fakitermelésen, majd követ fejtett, egy életre nyomot hagyott benne.

“Az élet mint olyan, perverzió! Valószínűtlen és ritka.”

1947-ben tért haza a fogságból, s népi kollégistaként beiratkozott az orvosi egyetemre, amit három évvel később abbahagyott, s átiratkozott a vegyészmérnöki karra, majd közgazdasági tanulmányokat folytatott. Végül tisztviselő, vállalati közgazdász lett, egy ideig a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben dolgozott, s az óbudai hajógyárban a vezérigazgató mellett orosz tolmácsként is működött. 1960-ban írt regénye, Az ég bútorai csak 1981-ben jelenhetett meg Kiáltás és kiáltás címmel (ebben az 1950-es évek véres, a magánéletbe is betolakodó szocializmusát ábrázolta).

Prózaíróként 1959-ben debütált a hadifogsága élményeit feldolgozó Deszkakolostor című elbeszéléskötettel, ennek köszönhetően ismerkedett meg Jancsó Miklós filmrendezővel. A közönség és a hatalom is felfigyelt a különös hangú íróra, utóbbi azonnal meg is bélyegezte: freudista, dekadens és szocializmusellenes jelzőkkel illette. Hernádi ebben az időben írta meg az ötvenes évek mindennapi terrorjáról szóló regényét is, az 1960-ban megírt Az ég bútorait, amely azonban csak 1981-ben jelenhetett meg Kiáltás és kiáltás címmel.

Jancsóval, akinek később állandó forgatókönyvírója, alkotótársa és barátja lett, egymás ötleteit támogatva dolgoztak. Első közös alkotásuk az Oldás és kötés volt. A rendszerváltozás előtti időkben mindkettejüket a szabadság hiánya, a kisemberek örökös elnyomatása foglalkoztatta, s filmjeikben ezekre a kérdésekre igyekeztek választ keresni. Közös munkájuk sok más között az Így jöttem, a Szegénylegények, a Csend és kiáltás, a Fényes szelek, az Égi bárány, Még kér a nép, a Szörnyek évadja. A későbbi időszak filmjeiben, a Kapa-Pepe-filmekben pedig a magyar történelmet és a jelenkort ábrázolták a maguk groteszk és mulatságos módján.

“Kopogtatnak Mrs. David hálószobájának ajtaján. A testőrök kinyitják a páncélozott ajtót. Raphael kér bebocsátást. Az Elnökasszony örömmel, mosolyogva fogadja főtanácsadóját. Leülteti. Raphael hangja aggodalmas: – Ma éjjel merényletet kísérelnek meg ellenem.
– Kik?
– Nem tudom pontosan, asszonyom, csak annyit, hogy ma éjjel. Arra kérem, engedje meg, hogy itt maradhassak a szobájában, és hogy igénybe vehessem a testőreit. Megengedi?
– Természetesen.
Raphael a testőrök parancsnokához fordult: – Mr. Philipp, arra kérem, valamelyikük játssza el a szerepemet ma éjjel. Merényletet fognak megkísérelni ellenem.
– Honnét tudja, Mr. Raphael? – kérdezi az őrnagy.
– A horoszkópomból.
– Én magam fogom eljátszani az ön szerepét.
– Köszönöm, őrnagy.
Philipp elköszön, kimegy a szobából. Mrs. David megfogja Raphael karját.
– Félek.”
(Hernádi Gyula: Az elnökasszony)

Hernádi más rendezőkkel is dolgozott: Grunwalsky Ferenc a Vörös rekviem, Mészáros Márta az Örökbefogadás, Kilenc hónap, és Anna, Kézdi-Kovács Zsolt a Kiáltás és kiáltás című filmjének forgatókönyvét írta. Szinetár Miklós pedig a nagy sikerű Az erőd című művét filmesítette meg. Mintegy negyven filmnovella, filmregény és forgatókönyv fűződik a nevéhez.

Közben az 1970-es évektől kezdve drámaíróként is bemutatkozott (Csillagszóró, Királyi vadászat, Szép magyar tragédia, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Vérkeresztség, Hasfelmetsző Jack, Mata Hari). Színháznál is dolgozott, 1970-ben a Huszonötödik Színház, 1979-83-ban a Népszínház vezető dramaturgja, 1983-85-ben a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője volt.

Minden művében teljesen egyéni hangon szólalt meg, hol szárazan dokumentatív, hol lírai, hol profán, provokatív és szókimondó, hol ironikus volt. Több mint száz kötete jelent meg. Írói munkája mellett a közéletben is aktív volt.

1976-ban József Attila-díjat kapott, 1996-ban ő volt az Alternatív Kossuth-díj első kitüntetettje, ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapott, három évvel később a hivatalos Kossuth-díjjal is elismerték munkásságát.

Jancsó Miklós: Isten hátrafelé megy forgatásán, Hernádi Gyula, Gyurkovics Tibor, Jancsó Miklós (Fotó: filmkultura.hu)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek