2017. április 23.  Vasárnap
Havas eső 1 °C Havas eső
Rovatok
2017. április 23.  Vasárnap   Béla
Havas eső 1 °C Havas eső

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Isaac Asimov, a sci-fi mestere

Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest  
95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője, aki Henry Irving színésszel és Vámbéry Ármin orientalistával történt beszélgetései alapján alkotta meg Drakula énjét.
Isaac Asimov, a sci-fi mestere  
Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író, aki több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Hertz, az elektron felfedezője című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Hertz, az elektron felfedezője

Szerző: / 2017. február 26. vasárnap / Kultúra, Tudományok   

Heinrich Rudolf Hertz (1857-1894) fizikus (Fotó: Wikipédia) 160 éve, 1857. február 22-én született Hamburgban Heinrich Rudolf Hertz német fizikus. Munkásságával ő vetette meg a rádiózás, majd a televíziózás és a radar, vagy akár a mikrohullámú sütő fizikai alapjait.

Polgári családból származott. Először építészmérnöknek készült, majd a matematika, a fizika és a csillagászat kezdte foglalkoztatni, így a berlini egyetem fizika szakára iratkozott be. Doktori dolgozatát 1880-ban Elektromágneses indukció forgó testekben címmel írta. 1882-ben megfigyelte, hogy a katódsugarak képesek áthatolni vékony fémfólián, s hogy az elektromos mező nem téríti el őket, így a katódsugárzást – tévesen – elektromágneses hullámnak vélte. (Később bebizonyosodott, hogy az eltérítés a tökéletlen vákuum miatt volt sikertelen.) Hertz fedezte fel az elektront, s mutatta ki, hogy e sugárzást ezek a részecskék alkotják.

Heinrich Rudolf Hertz (1857-1894) fizikus (Fotó: Wikipédia)1883-ban magántanár lett a kieli egyetemen, s tanulmányozni kezdte Maxwell 1865-ben közzétett elektromágneses elméletét. 1885-től a karlsruhei műegyetem fizikaprofesszoraként előállította a Maxwell-elmélet által megjósolt elektromágneses hullámokat, megmérte hullámhosszukat és sebességüket. Kimutatta: rezgésük, visszaverődési, polarizációs, interferenciás törési tulajdonságaik ugyanolyanok, mint a fényé és a hőhullámoké, azoktól csak hullámhosszukban különböznek. Bebizonyította, hogy a fény és a hősugárzás is elektromágneses sugár, s igazolta, hogy e sugarak légüres térben is terjednek. Ugyanabban az évben felfedezte a fényelektromos hatást, az ultraibolya sugarak által előidézett elektromos kisüléseket.

1887-ben felülvizsgálta Maxwell hipotézisét: egy-egy indukciós húrhoz csatlakozó, a szikra akadályoztatásának érdekében kis résekkel elkülönített, fényezett sárgaréz gombokból készült oszcillátort készített. Maxwell előrejelzése alapján ha a hurokban indukálódó áram átsegíti a szikrákat a résen, akkor elektromágneses hullámoknak kell létrejönniük. Ezt bizonyítandó egyszerű, huzalhúros vevőkészüléket készített, amelyet több mérföld távolságra helyezett el az oszcillátortól. A vevő az oszcillátor bekapcsolásának pillanatában jelzett, így ettől az időponttól beszélhetünk elektromágneses hullámok továbbításáról és vételéről. Hertz bebizonyította az elektromos vezetők hullámvisszaverő képességét, s azt is, hogy a hullámok homorú reflektorokkal fókuszálhatók. Rájött: a nem vezetők a legtöbb hullám áramlását nem akadályozzák, hanem átengedik.

1888 decemberében közzétett A levegőben való elektrodinamikus hullámokról és visszaverődésükről című tanulmányában igazolta, hogy a villamos rezgések a térben hullámszerűen terjednek, ezzel az elektromágneses hullámok tapasztalható valósággá váltak.

Hertzet 1889-ben a berlini Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, a bonni egyetem fizikaprofesszora lett. Itt a ritkított gázokban történő elektromosság kisüléseket tanulmányozta, s felfedezte, hogy az ultraibolya sugarak is keltenek elektromos kisüléseket. 1890-ben kiadta A nyugvó testek elektrodinamikájának alapegyenleteiről című könyvét, amely Európában elfogadtatta a Maxwell-elméletet.

Heinrich Rudolf Hertz (1857-1894) fizikus (Fotó: Wikipédia) kísérlete1892-ben Hertz tanítványának, a magyar származású Lénárd Fülöpnek erősebb vákuumban sikerült eltérítenie a katódsugarat, s bebizonyította, hogy annak részecskéi negatív töltésűek. Lénárdot Röntgennel együtt jelölték az első, 1901 évi fizikai Nobel-díjra, ám azt mégis egyedül Röntgen kapta. (Lénárdot 1905-ben tüntették ki a díjjal a katódsugárzással kapcsolatos eredményeiért s az ezeken alapuló atommodelljéért.)

Hertz tevékenységének csúcsa az első rezgőkör megszerkesztése. Bár elsőként ő adott le és fogott fel rádióhullámokat, nem hitt a jelenség gyakorlati alkalmazhatóságában. Munkásságával mégis ő vetette meg a rádiózás, majd a televíziózás és a radar, vagy akár a mikrohullámú sütő fizikai alapjait. Az általa kifejlesztett rezonátoroknak és oszcillátoroknak jelentős szerepük volt a híradástechnika fejlődésében, ő nyitott utat Popov és Marconi tevékenysége előtt. 1896. március 12-én az orosz Alekszandr Popov a “Heinrich Hertz” szavakat továbbította morzejelekkel egy 250 méterre lévő vevőállomásra, néhány hónappal később Guglielmo Marconi berendezése már 3 kilométeres távolságra sugárzott adatokat.

Hertz 1894. január elsején Bonnban halt meg, alig 37 éves korában. Összegyűjtött művei három kötetben jelentek meg 1894-95-ben. Ma nevét viseli a frekvencia (rezgésszám) mértékegysége, valamint a német Fraunhofer Intézet berlini Heinrich Hertz Híradástechnikai Intézete. Unokaöccse, Gustav Hertz (1887-1975) is fizikus lett: ő és James Franck igazolták, hogy egy atom csak meghatározott adagokban, kvantumokban nyelhet el energiát, és ezért 1925-ben fizikai Nobel-díjat kaptak.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek