2017. július 27.  Csütörtök
Erősen felhős 19 °C Erősen felhős
Rovatok
2017. július 27.  Csütörtök   Olga, Liliána
Erősen felhős 19 °C Erősen felhős

Carlos Santana 70

Kassák Lajos útja

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

Carlos Santana 70  
Carlos Santana a latin zene elkötelezettje, de hosszú pályája során hatott rá a blues, a folk, a soul és sok másfajta zene.
Kassák Lajos útja  
Ötven éve, 1967. július 22-én halt meg Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, az avantgárd mozgalmak egyik alapító mestere.
Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Hertz, az elektron felfedezője című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Hertz, az elektron felfedezője

Szerző: / 2017. február 26. vasárnap / Kultúra, Tudományok   

Heinrich Rudolf Hertz (1857-1894) fizikus (Fotó: Wikipédia) 160 éve, 1857. február 22-én született Hamburgban Heinrich Rudolf Hertz német fizikus. Munkásságával ő vetette meg a rádiózás, majd a televíziózás és a radar, vagy akár a mikrohullámú sütő fizikai alapjait.

Polgári családból származott. Először építészmérnöknek készült, majd a matematika, a fizika és a csillagászat kezdte foglalkoztatni, így a berlini egyetem fizika szakára iratkozott be. Doktori dolgozatát 1880-ban Elektromágneses indukció forgó testekben címmel írta. 1882-ben megfigyelte, hogy a katódsugarak képesek áthatolni vékony fémfólián, s hogy az elektromos mező nem téríti el őket, így a katódsugárzást – tévesen – elektromágneses hullámnak vélte. (Később bebizonyosodott, hogy az eltérítés a tökéletlen vákuum miatt volt sikertelen.) Hertz fedezte fel az elektront, s mutatta ki, hogy e sugárzást ezek a részecskék alkotják.

Heinrich Rudolf Hertz (1857-1894) fizikus (Fotó: Wikipédia)1883-ban magántanár lett a kieli egyetemen, s tanulmányozni kezdte Maxwell 1865-ben közzétett elektromágneses elméletét. 1885-től a karlsruhei műegyetem fizikaprofesszoraként előállította a Maxwell-elmélet által megjósolt elektromágneses hullámokat, megmérte hullámhosszukat és sebességüket. Kimutatta: rezgésük, visszaverődési, polarizációs, interferenciás törési tulajdonságaik ugyanolyanok, mint a fényé és a hőhullámoké, azoktól csak hullámhosszukban különböznek. Bebizonyította, hogy a fény és a hősugárzás is elektromágneses sugár, s igazolta, hogy e sugarak légüres térben is terjednek. Ugyanabban az évben felfedezte a fényelektromos hatást, az ultraibolya sugarak által előidézett elektromos kisüléseket.

1887-ben felülvizsgálta Maxwell hipotézisét: egy-egy indukciós húrhoz csatlakozó, a szikra akadályoztatásának érdekében kis résekkel elkülönített, fényezett sárgaréz gombokból készült oszcillátort készített. Maxwell előrejelzése alapján ha a hurokban indukálódó áram átsegíti a szikrákat a résen, akkor elektromágneses hullámoknak kell létrejönniük. Ezt bizonyítandó egyszerű, huzalhúros vevőkészüléket készített, amelyet több mérföld távolságra helyezett el az oszcillátortól. A vevő az oszcillátor bekapcsolásának pillanatában jelzett, így ettől az időponttól beszélhetünk elektromágneses hullámok továbbításáról és vételéről. Hertz bebizonyította az elektromos vezetők hullámvisszaverő képességét, s azt is, hogy a hullámok homorú reflektorokkal fókuszálhatók. Rájött: a nem vezetők a legtöbb hullám áramlását nem akadályozzák, hanem átengedik.

1888 decemberében közzétett A levegőben való elektrodinamikus hullámokról és visszaverődésükről című tanulmányában igazolta, hogy a villamos rezgések a térben hullámszerűen terjednek, ezzel az elektromágneses hullámok tapasztalható valósággá váltak.

Hertzet 1889-ben a berlini Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, a bonni egyetem fizikaprofesszora lett. Itt a ritkított gázokban történő elektromosság kisüléseket tanulmányozta, s felfedezte, hogy az ultraibolya sugarak is keltenek elektromos kisüléseket. 1890-ben kiadta A nyugvó testek elektrodinamikájának alapegyenleteiről című könyvét, amely Európában elfogadtatta a Maxwell-elméletet.

Heinrich Rudolf Hertz (1857-1894) fizikus (Fotó: Wikipédia) kísérlete1892-ben Hertz tanítványának, a magyar származású Lénárd Fülöpnek erősebb vákuumban sikerült eltérítenie a katódsugarat, s bebizonyította, hogy annak részecskéi negatív töltésűek. Lénárdot Röntgennel együtt jelölték az első, 1901 évi fizikai Nobel-díjra, ám azt mégis egyedül Röntgen kapta. (Lénárdot 1905-ben tüntették ki a díjjal a katódsugárzással kapcsolatos eredményeiért s az ezeken alapuló atommodelljéért.)

Hertz tevékenységének csúcsa az első rezgőkör megszerkesztése. Bár elsőként ő adott le és fogott fel rádióhullámokat, nem hitt a jelenség gyakorlati alkalmazhatóságában. Munkásságával mégis ő vetette meg a rádiózás, majd a televíziózás és a radar, vagy akár a mikrohullámú sütő fizikai alapjait. Az általa kifejlesztett rezonátoroknak és oszcillátoroknak jelentős szerepük volt a híradástechnika fejlődésében, ő nyitott utat Popov és Marconi tevékenysége előtt. 1896. március 12-én az orosz Alekszandr Popov a “Heinrich Hertz” szavakat továbbította morzejelekkel egy 250 méterre lévő vevőállomásra, néhány hónappal később Guglielmo Marconi berendezése már 3 kilométeres távolságra sugárzott adatokat.

Hertz 1894. január elsején Bonnban halt meg, alig 37 éves korában. Összegyűjtött művei három kötetben jelentek meg 1894-95-ben. Ma nevét viseli a frekvencia (rezgésszám) mértékegysége, valamint a német Fraunhofer Intézet berlini Heinrich Hertz Híradástechnikai Intézete. Unokaöccse, Gustav Hertz (1887-1975) is fizikus lett: ő és James Franck igazolták, hogy egy atom csak meghatározott adagokban, kvantumokban nyelhet el energiát, és ezért 1925-ben fizikai Nobel-díjat kaptak.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek