2017. szeptember 20.  Szerda
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. szeptember 20.  Szerda   Friderika
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Egyenes beszéd

Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Egyenes beszéd  
Spirót olvasni jó, Spirót olvasni kötelező, ha nem kisebb eltökéltség, mint a Magyarország iránti felfokozott kiváncsiság és úgymond az önmagában is boldogító vegytiszta világmegismerés vágya érdeklődésünk mozgatórugója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Irinyi János és a zajongás nélküli gyufa című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Irinyi János és a zajongás nélküli gyufa

Szerző: / 2015. december 17. csütörtök / Kultúra, Tudományok   

Irinyi János, gyufaSzabadságharcos tevékenységéről és a gyufáról sosem beszélt, az újságírókat kerülte, egyszer engedte csak lefényképezni magát – innen ismerjük arcképét. 120 éve halt meg Irinyi János, a “zajongás nélküli” gyufa feltalálója.

1817. május 17-én született a bihari Nagylétán Irinyi János vegyész, feltaláló. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem ő a gyufa feltalálója, csak a “zajongás nélküli” gyufa, a kisebb nagyobb robbanás nélkül, veszélytelenül használható biztonsági gyújtó az ő találmánya.

Református nemesi családból származott. Apja uradalmi tiszttartó volt, öccse, József újságíró lett, a márciusi ifjak egyike. János a bécsi és a berlini műegyetemen kémiát tanult, s elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát is.

Az első modern tűzszerszám William Congrave angol tüzértiszt nevéhez fűződik, aki egy ma nem ismert anyaggal bevont pálcikát kénsavba mártott, s a pálcika már lángolt is. A tűzgyújtás ezen módja azonban nem csak igen veszélyes (az elegy bármikor durranhatott, szikrázott), hanem büdös is volt. Foszforos gyufát először 1779-ben az olasz Louis Peyla készített, 1803-ban tűnt fel a káliumklorátos mártógyufa, 1805-ben az első káliumklorátos, majd durranóhiganyos dörzsgyufa s 1825-től került piacra a (még mindig robbanékony) foszforos dörzsgyufa.

Irinyi János, a \Ezen a bajon segített Irinyi, aki 19 évesen Bécsben figyelt fel arra, hogy tanára kísérletezés közben kudarcot vallott a kénvirággal dörzsölt ólomoxid meggyújtásával. Irinyinek az a gondolata támadt, hogy kén helyett foszfort használ, s a foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesíti a káliumklorátot. A forró vízben oldott foszforba kihűlés után barna port (ólom-peroxidot) és enyvet kevert, majd ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. A gyufát (német Zündholz neve alapján egy ideig “cündhölcli”) nem szabadalmaztatta, mivel Magyarországon ilyen intézmény még nem létezett, az osztrák hatóságokat pedig igyekezett elkerülni. Receptjéért először három garast kért Rómer István bécsi gyárostól, mivel ennyibe került a foszfor – s különben is szerelmes volt Rómer lányába. Végül 60 forintot kapott az ötletért, amelyre Rómer 1837-ben osztrák szabadalmat szerzett, ám a lányát nem adta Irinyihez. A feltaláló szerelmi kudarcát sokáig nem heverte ki.

E gyufa sem volt tökéletes, a foszfornak is szaga volt, idővel oxidálódott, oxidja beszívta a levegő nedvességét, így a fej letörött. Emellett sötétben világított, túl könnyen gyulladt, s mérgező hatása miatt a munkások is megbetegedtek tőle. Irinyi 1839-ben Pestre költözött, ahol maga is gyufagyárat alapított. Gyufája olcsó és jó volt, gyára 50-60 munkással működött, s napi félmillió gyújtót készített. Ám Irinyi nem volt igazi üzletember, nem bírt az osztrák konkurenciával, így üzeme 1848-ban anyagi okok – s a városi tanács okvetetlenkedése miatt – bezárt, gyufájából két szál maradt az utókorra. Egyet Pesten, egyet Veszprémben őriznek, hosszuk 29 mm, átmérőjük 3 mm, végükön majd fél centiméteres fejjel.

Irinyi Kossuth mellett szerepet vállalt az Országos Iparegyesület működésében. 1848-ban hazament Biharba, ahol részt vett a 12 pont megfogalmazásában, a Batthyány-kormány idején az állami gyárak felügyelője lett. Kossuth 1849-ben kinevezte a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde élére. Lukács Dénes mellett neki köszönhette a város a “magyar Birmingham” nevet, a gyár az utolsó pillanatig ellátta a honvédséget fegyverrel és lőszerrel.

A szabadságharc leverése után bujdosott, majd néhány hónapig halálra ítélt és később kegyelmet kapott) öccsével a pesti Újépületben raboskodott. Szabadulása után létavértesi pusztáján élt és kísérletezett. A szikes talajok javításával foglalkozott s Magyarországon elsőként készített olyan gépszerelvényt, amely együttesen végezte a vetést, szántást és boronálást. Laboratóriumhoz, amelyre annyira vágyott, sosem jutott. Sokat tett a tudomány népszerűsítéséért, része volt a magyar kémiai szaknyelv kialakulásában és számos tudományos népszerűsítő cikket írt.

Később Debrecenben az István-gőzmalom számvevője, azaz főkönyvelője, a Tisza Biztosító Társaság ellenőre lett. 51 évesen nősült, két gyereke fiatalon meghalt. 1895. december 17-én halt meg Vértesen. Szabadságharcos tevékenységéről és a gyufáról sosem beszélt, az újságírókat kerülte, egyszer engedte csak lefényképezni magát – innen ismerjük arcképét. Ma a középiskolások kémiai versenye viseli a nevét.

Irinyi János, gyufa

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek