2017. július 27.  Csütörtök
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 27.  Csütörtök   Olga, Liliána
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős

Kassák Lajos útja

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Kassák Lajos útja  
Ötven éve, 1967. július 22-én halt meg Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, az avantgárd mozgalmak egyik alapító mestere.
Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Juliette Gréco 90 című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Juliette Gréco 90

Szerző: / 2017. február 7. kedd / Kultúra, Zenevilág   

Juliette Gréco sanzonénekes (Fotó: listal.com) 90 éves Juliette Gréco francia színésznő, énekesnő, aki egyedi hangzású dalaival világszerte rengeteg rajongót szerzett magának.

A dél-franciaországi Montpellier-ben született 1927-ben, korzikai apától és francia anyától. Charlotte nővérével gyerekkoruk nagy részét az anyai nagyszülőknél töltötték Bordeaux-ban, apácáknáltanultak. 1933-ban édesanyjukkal Párizsba költöztek, ahol az addig magába forduló kislány számára egészen új világ nyílt meg. A fény városában kivirágzott, szenvedéllyel vetette bele magát a táncórákbaés a párizsi operában tartott énekórákba, tehetségére hamar felfigyeltek. A II. világháború kitörése miatt azonban vissza kellett térniük délre, ahol anyját – aki csatlakozott az ellenálláshoz, 1943-ban letartóztatta a Gestapo. A két lány Párizsba menekült, de a németek itt is rájuk találtak, s ők is börtönbe kerültek. Nem sokkal később anyját és nővérét deportálták, Juliette azonban korára való tekintettel Franciaországban maradhatott.

Juliette Greco énekesnő és Miles Davis jazz trombitás, 1950 (Fotó: milesdavis.com)Tizenhat évesen család és egy fillér nélkül maradt Párizs utcáin, végül egykori tanárnője, a színésznő Héléne Duc fogadta be. Juliette a háború hátralévő éveit a fővárosban töltötte, s a zord valóság elől a színház izgató világába menekült. Amikor nem az előadásokat habzsolta, a Quartier Latin és a Saint German kávézóiban időzött, ahol ekkor is élénk politikai és intellektuális élet folyt. A fiatal lányt nagyon érdekelte a politika, s egyre többször jelent meg a kommunisták gyűlésein.

Anyja és nővére 1945-ben kiszabadult, a család visszatért Dél-Franciaországba. Az elhivatott anya azonban lányait magára hagyva a haditengerészethez csatlakozott, Juliette pedig rohant vissza a vibráló Párizsba, ahol egyre többször bukkant fel művészek társaságában. A háború utáni Párizs bohém negyedeinek “arcává” vált, Sartre, Camus, Vian és a legendás amerikai írók és dzsessz-zenészek egyik kedvencének számított, ő pedig nagy érdeklődéssel hallgatta e sajátos szabadegyetem előadóit.

1947-ben nyitotta meg kapuit a legendás szórakozóhely, a Le Tabou, amelynek Boris Vian, Jean Cocteau és Miles Davis mellett a még mindig csak húszéves Juliette és a fiatal bohémek is állandó vendégei lettek. Gréco egyre több munkát kapott: játszott színházban, dolgozott a rádiónál és különleges szépsége révén egyre több magazin címlapján szerepelt. Az áttörést az 1949-es év meghozta számára, ekkor kapott szerepet Cocteau Orfeusz című filmjében. Két évvel később megjelent első albuma, amelynek legnagyobb slágere a Je suis comme je suis (Vagyok, aki vagyok) című dal lett. Az ötvenes években sorra aratta a nagyobbnál nagyobb sikereket, turnézott Brazíliában, az Egyesült Államokban is. Természetesen a francia közönséget is elvarázsolta titokzatos, sötét hangulatával és dalaival, amelyeknek a zene mellett a szöveg is nagy erőssége volt. 1954-ben ezrek ünnepelték az Olympia koncertteremben tartott előadása után. Ebben az évben ismerkedett meg későbbi férjével, Philippe Lemaire színésszel. Kapcsolatukból egy kislány született, de hamar elváltak.

A művésznő tehetségére Hollywood is felfigyelt, s Gréco elfogadta a szerepajánlatokat, így a filmes szakma olyan nagyságaival dolgozhatott együtt, mint John Huston és Orson Welles. Az évtized végén azonban visszatért Franciaországba, ahol egy Serge Gainsburg nevű fiatal szövegíróval kezdett együtt dolgozni. A közös munkának rengeteg sláger lett az eredménye, ezek közül is kiemelkedett az 1963-ban felvett La Javanaise.

“La Gréco” karrierjében a hatvanas évektől inkább a zene került előtérbe, bár 1965-ben nagy sikert aratott a Bélphegor című, akkor induló televíziós sorozatban, amelyet a magyar televízió is bemutatott. A siker és az ismertség ellenére a színésznő egyre mélyülő depresszióval küszködött, amelynek mélypontján öngyilkosságot kísérelt meg. Végül mégis sikerült összeszednie magát, olyannyira, hogy újra férjhez ment, ezúttal Michel Piccoli színészhez. A hatvanas évek végén ismét teltházas koncerteken szórakoztatta a közönséget, világkörüli turnéra indult, majd visszatérve Párizsba a Théatre de la Ville-ben bemutatta karrierje egyik legnagyobb slágerét, a Déshabilez moi (Vetkőztess le) című dalt.

Juliette Gréco sanzonénekes (Fotó: juliettegreco.com)

Karrierje a hetvenes években a folyamatos kiadóváltások miatt megfenekleni látszott, de nagy koncertjeivel mindig vissza tudott térni a show világába. Sőt a lemezszerződések körüli bonyodalmak elől menekülve ismét turnéra indult, melynek emlékezetes állomása volt a katonai vezetés alatt álló Chile. A politikai nézeteit és a szabadságról vallott véleményét mindig is nagyon komolyan vevő Gréco ez alkalommal sem mulasztotta el megosztani véleményét a nézőtéren helyet foglaló magas rangú tisztekkel, ami természetesen – legalábbis a dél-amerikai diktatúrában – hatalmas felháborodást eredményezett.

1982-ben önéletrajzi könyvet jelentetett meg Jujube címmel, a memoárok megírása azonban nem jelentett visszavonulást. Éppen ellenkezőleg, Juliette Gréco a nyolcvanas és a kilencvenes években sem lassított, sorozatban adott koncerteket, fesztiválokon lépett fel és még a nyolcvanhoz közel is vállalkozott turnékra. Emellett új műfajokban is kipróbálta magát, például brazil zenészekkel dolgozott együtt. 2004-ben hatalmas sikert aratott az Olympiában adott koncertje, legutóbbi lemeze 2006 decemberében jelent meg.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek