2017. július 27.  Csütörtök
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. július 27.  Csütörtök   Olga, Liliána
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős

Kassák Lajos útja

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Kassák Lajos útja  
Ötven éve, 1967. július 22-én halt meg Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, az avantgárd mozgalmak egyik alapító mestere.
Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Kabos Gyula, a magyar Chaplin című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Kabos Gyula, a magyar Chaplin

Szerző: / 2016. október 14. péntek / Kultúra, Teátrum   

Kabos Gyula színész (Magyar Fotóarchívum)“Nagyobb embernek tartom a komikust, aki elfeledteti a napi gondokat, mint azokat, akik a bajokat okozzák.” Kabos Gyula groteszk mimikájával nemcsak komikus figurákat töltött meg sajátos élettel, hanem tragikomikus, sőt tragikus szerepeket is hitelesen alakított.

Az utánozhatatlan Kabos Gyula

Kabos Gyula, színész, humorista (Fotó: OSZK)Hetvenöt éve, 1941. október 6-án halt meg Kabos Gyula, a harmincas évek legkedveltebb magyar komikusa, a Hyppolit, a lakáj és számtalan más magyar film feledhetetlen főszereplője. Egy ország leste szájáról a poénokat a moziban, és hitte, hogy a tréfamester az életben is éppen olyan szórakoztató.

Kann Gyula néven született 1887. március 19-én egy hatgyermekes budapesti zsidó családban. Szülei könyvelőnek szánták, kereskedelmi iskolába járatták, titokban, esténként látogatta Solymosi Elek színiiskoláját, melynek elvégzése után, 1905-ben táncoskomikusként kezdte pályáját. Szabadkán, majd Zomborban, Makón, Nagyváradon játszott. Életre szóló, szoros barátságba került Gózon Gyulával, akivel azonos világfelfogásuk és talán sorsuknál fogva nagyon gyorsan egy életre szóló barátság szövődött, amin a színházi munka csak elmélyített.

1913-ban került Budapestre, ahol rengeteg színházban és kabaréban megfordult, ekkor vette fel a Kabos művésznevet. 1918-ban Nagyváradon színházalapítással is megpróbálkozott. 1919-ben feleségül vette a hadiözvegy Puhalag Máriát, akinek nyolcéves kislánya ettől fogva nevelt lánya lett, és hamarosan megszületett fia. Színészi munkája mellett 1929-1930-ban ő igazgatta a Fővárosi Művész Színház néven újjáalakított Operettet.

“- Milyennek tartja a komikus mesterséget? – kérdezték Kabostól egy interjúban 1936-ban.
– Ne vegyék szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy fennkölt hivatás. Nincs szebb feladat annál, mint a csüggedt, szomorú, gondterhelt embereket felderíteni. Mindenesetre nagyobb embernek tartom a komikust, aki elfeledteti a napi gondokat, mint azokat, akik a bajokat okozzák. Csodálatos, hogy mostanában az utóbbiak sokkal jobb pozícióban vannak.”

A harapós férj, Kabos Gyula, Rajnay (Fotó: filmkultura.hu)

Kabost a harmincas években a hangosfilmek avatták az ország kedvencévé. Olyan, máig legendás produkciókban komédiázott, mint a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, az Ez a villa eladó, a Nászút fél áron, a Lovagias ügy. Ő volt a magyar filmgyártás legtöbbet foglalkoztatott művésze, nyolc év alatt 45 szerepet játszott el a kamerák előtt, de ugyanakkor a főváros legjobb színházaiban is fellépett. Híres szájcsücsörítő grimaszával, jellegzetes dadogásával, eszköztelen játékával, félszeg mozdulataival és groteszk mimikájával nemcsak komikus figurákat töltött meg sajátos élettel, hanem tragikomikus, sőt tragikus szerepeket is hitelesen alakított. Testi és lelki sebeket hordozó kisemberei szívszorító őszinteséget és kedves ügyefogyottságot sugároztak.

Egy ország leste szájáról a poénokat a moziban, és hitte, hogy a tréfamester az életben is éppen olyan szórakoztató. Kortársai szerint azonban nehéz természetű, kicsinyes ember volt, aki nem találta a helyét a világban. Amikor a reggeltől estig tartó hajsza után otthon, a fürdőkádban magába roskadva felhörpintette frissítő kávéját, gyakran ismételgette: “Majd éppen nekem fog sikerülni.”

Székely István: Hyppolit, a lakáj - Kabos Gyula és Csortos Gyula, 1931 (Fotó: filmkultura.hu)

1938-ban az Andrássy úti Színházban lépett fel utoljára Magyarországon. A következő évben az erősödő antiszemitizmus elől az Egyesült Államokba emigrált, alkalmi fellépéseken szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. Az Újvilágban nehezen barátkozott meg a hétköznapisággal. Lengyel Menyhért, A waterlooi csata szerzőjének ajánlására egy nyúlfarknyi szerepet kapott a Broadway egyik színházában, a darab nem idegen Kabos számára, még 1924-ben ő játszhatta Budapesten, az ősbemutatón. A szerepet most angolul kellett előadni, a nyelvtudása ekkorra már egész színpadképesen ment, így bele mert vágni a feladatba. Egyik este azonban a kis brooklyni színházban előadás közben Kabos a szívéhez kapott, és összeesett. Állapota lassan javult, de az orvos eltiltotta minden feszültségtől, így a próbáktól és az esti előadásoktól is. Kabos azonba nem tudott a színház nélkül élni, nem törődve az orvosi utasítással továbbra is bejárt a délelőtti próbákra. A második rosszulléte az egyik próbán történik, amelyet rövidesen egy harmadik követett, ami már tüdőgyulladással járt együtt. 1941. október 6-án New Yorkban, alig 53 évesen elvitte a szívszélhűdés. Kobas néven temették el, sírjára csak jóval később akadtak rá.

Földi maradványait 1996-ban hozták haza, helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben. 1997-ben posztumusz Köztársasági Elnöki Arany Emlékéremben részesült. A Soproni Petőfi Színház minden évben Kabos Gyula-díjat ad át egy színésznek a társulat szavazatai alapján, az évadban nyújtott teljesítményéért. Sikeres filmjei persze nem kerülhetik el sorsukat, újra megfilmesítik, színpadon játsszák őket.