2017. augusztus 17.  Csütörtök
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 17.  Csütörtök   Jácint
Közepesen felhős 26 °C Közepesen felhős

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

John Galsworthy és A Forsyte Saga

Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia

Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
John Galsworthy és A Forsyte Saga  
150 éve, 1867. augusztus 14-én született John Galsworthy Nobel-díjas angol író, akinek legismertebb műve A Forsyte Saga.
Magyarok, Wiz Khalifa, nosztalgia  
Ez a cikk a nosztalgiával, azzal az édes-bússal kezdődik. Meg azzal, hogy mi a jó a sokat kritizált Sziget Fesztiválban. - Hegedüs Barbara beszámolója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Ki volt Vujicsics Tihamér? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Ki volt Vujicsics Tihamér?

Szerző: / 2015. augusztus 20. csütörtök / Kultúra, Zenevilág   

Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató Mindegy volt neki, hogy hol zenélt: kocsmában a barátainak, közönségtalálkozón vagy a televízióban, muzikalitása hatására felizzott körülötte a levegő, s magával ragadta hallgatóságát. Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató 40 éve halt meg.

Vujicsics Tihamér  40 éve, 1975. augusztus 19-ről 20-ra virradóra Damaszkusz közelében légi balesetben vesztette életét. 1929. február 23-án született Pomázon. A budai szerb görögkeleti püspökség vikáriusának fia tengerészkapitány akart lenni, de korán megmutatkozott zenei tehetsége más “vizekre” sodorta. Magánúton kezdett zongorát tanulni. Az 1944-es német megszállást követően édesanyjával és öccsével Hercegszántóra utaztak, itt furulyázni, hegedülni, tamburázni és harmonikázni tanult, és harmóniumon játszott a baptista imaházban. Az első dallamokat nagyanyjától jegyezte le.

Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató (Fotó: filmkultura.hu)A tíz nyelven beszélő, európai műveltségű Vujicsics zeneszerző és virtuóz előadó lett. Népzenét Kodály Zoltánnál kezdett hallgatni, mígnem a mester felmentette óráinak látogatásától, mondván: “Már nincs mit tanulnia tőlem…”. 1949-ben származása miatt eltávolították a Zeneakadémiáról, 1949-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanult Sugár Rezső zeneszerző irányítása alatt, 1953-ban végbizonyítványt szerzett, majd önállóan képezte magát tovább.

Sokoldalú tehetség volt, több hangszeren játszott. Bartók és Kodály nyomdokain haladva fő hivatásának az összehasonlító népzenekutatást tekintette; tervszerű kutatómunkával gyűjtötte a délszláv zenei és folklór hagyományokat. Személyében testesítette meg azt a bartóki-kodályi gondolatot, hogy Közép-Európa népei, ha más-más dialektussal is, de lényegében egy zenei nyelven beszélnek. Az 1955-ben megrendezett első Országos Nemzetiségi Fesztiválon ő vezényelte három nemzetiség, a délszlávok, németek, szlovákok közös kórusát.

Kezdettől fogva foglalkoztatták a magyar-balkáni, magyar-keleti zenei kapcsolatok, főként a motívumvándorlások. Kiváló ismerője lett a balkáni zenének, amely hatással volt műveire is, különösen kórusműveire. Az Állami Népi Együttes mutatta be Palóc fantázia, Kalotaszegi concerto, Drágszéli táncok című szerzeményeit. Az 1950-es évek második felében születtek táncballadái: Makar Csudra, Kádár Kata, Csodafurulyás juhász.

Munkaviszonyban csak rövid ideig állt: egy ideig az Állami Népi Együttesnél dolgozott, majd a Jégszínház zenei vezetője volt. Már megírta nagyzenekari műveit, amikor egy rádiókabaréban frenetikus sikerrel előadta parafrázisait Az árgyélus kismadár című népdalra, ami egy csapásra ismertté tette. Egy méltatója szerint a reneszánsz szellem és a hobólélek keveréke volt. Mindegy volt neki, hogy hol zenélt: kocsmában a barátainak, közönségtalálkozón vagy a televízióban, bámulatos rögtönzőképessége, muzikalitása hatására felizzott körülötte a levegő, s magával ragadta hallgatóságát.

A filmszakmában is közismert zeneszerző egyes források szerint 137 filmzenét komponált (ebből egyértelműen 81 dokumentált), írt kísérőzenét tévéjátékokhoz, hangjátékokhoz. Ő komponálta az Életbe táncoltatott lány című táncfilm (1964) zenéjét, A Tenkes kapitánya, a Princ, a katona, a Bors című nagysikerű tévéfilmsorozatok kísérőmuzsikáját. Nagy ambícióval tervezett művei – Árgirus című operája, zongorahangversenye – nem készülhettek el: 46 évesen légi baleset áldozata lett. 1975. augusztus 19-én Szíriába indult a Rákóczi-induló gyökereit kutatni, de 20-ára virradóra Damaszkusz közelében a gép lezuhant.

Szentendrén, az ortodox főtemplom kertjében temették el, halálának 25. évfordulóján e kisvárosban teret neveztek el róla. Nevét fölvette a Duna-menti szerb és horvát népzenei hagyományok őrzését felvállaló együttes, amely méltó módon bánik névadója örökségével, amit a 2014-ben nekik ítélt Kossuth-díj is igazol.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek