Milyen története lehet egy fekete legyezőnek, amelyet Kossuth Lajos 1870-ben ajándékozott Marton Antóniának?
„Jelen adomány tiszteletadás Hazámnak és Kossuth Lajos személyének. Célja örök emlék állítása Marton Antóniának.” Ezzel a mondattal kereste meg az eddig magántulajdonban őrzött tárgy adományozója a Magyar Nemzeti Múzeumot (MNM) egy legyezővel, amit – a doboza fedelében levő felirat szerint – Kossuth Lajos ajándékozott Marton Antóniának.
„Édes Tónim”, Marton Antónia, Kossuth feleségének rokona, hazája előrehaladásáért tenni akaró honleány, a világosi fegyverletétel után önfeláldozóan óvta, bújtatta a Kossuth gyermekeket. A hálás családapa már 1849-ben gyermekei második anyjának nevezte, s nem feledkezett meg róla a későbbiekben sem: turini emigrációjából küldi „kedves sógorasszonyának” emlékbe a kiállított legyezőt. Noha Marton Antónia neve ismert a kor kutatói előtt, relikvia eddig nem fűződött személyéhez.
Kossuth mélyen tisztelte Marton Antóniát, még végrendeletében is megemlíti:
„Azon szerencsétlen esetre tehát, ha szegény gyermekeim egészen árván maradnának, már most előre gróf Guyon Richard tábornok urat, mindhárom édes gyermekem (Ferenc ésLajos fiam s Vilma leányom) gyámjává s gondviselőjévé kinevezem (miután szegény édesanyámnak, a reá nehezedett tömérdek szerencsétlenség között élemedett beteges koránál fogva magának is ápolóra van szüksége, nőtestvéreim pedig saját családi gondjaik miatt akadályozva vannak), oly kikötéssel, hogy mivel kedves sógorasszonyom, szeretett nőmnek unokatestvére, Marton Antónia kisasszony, mint példátlan hűségű rokon, gyermekeim iránt máris annyi önfeláldozással teljes nemes lelkűséget bizonyított, minél fogva meg vagyok győződve, hogy egy oly anyának, minő kedves drága nőm, anyai gondjait senki e földön oly mértékben nem pótolhatja, mint éppen ő, azért is őt, ha a gyámi kötelességben osztozni körülményei megengedendik, gróf Guyon tábornok úr gyermekeim második anyjának, s ha e szívessége ajánlkozandik, a gyámi jogokban egyenlő részesének tekintse.”
A nagyközönség számára először látható a Kossuth Lajoshoz köthető Marton Antóniának ajándékozott legyező. A kamarakiállításban a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott tárgyak mellett a múzeum féltve őrzött műkincseiből látható válogatás a témához kapcsolódóan.
Csorba László, a múzeum korábbi főigazgatója hozzátette, a kamarakiállítás visszavarázsolja a közönséget a magyar történelem egyik legsikeresebb korszakába egy olyan tárgy révén, melynek révén feledésbe merülő történeteket is fel lehet idézni. A történész emlékeztetett: a szabadságharc bukása után egy időre Kossuth feleségének unokatestére, Marton Antónia maradt a menekülő kormányzó gyermekeivel.
Ráday Mihály és Katona Tamás 1848-as emlékhelyekről írt kötetéről és Hermann Róbert Reformkor, forradalom, szabadságharc című könyvéről Réthelyi Miklós, Ráday Mihály, Hermann Róbert és Csorba László beszélget, majd Csorba László a Széchényi-családról és a Lánchíd építéséról tart előadást.
