2017. szeptember 25.  Hétfő
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. szeptember 25.  Hétfő   Eufrozina, Kende
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős

William Faulkner világa

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

William Faulkner világa  
120 éve született William Faulkner, akinek művészete a Dél világában gyökeredzik. Nosztalgiával nézi a hagyományos, ültetvényes világ pusztulását, nem tudja elfogadni az iparosodó társadalmat.
Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Krúdy Gyulával az élet című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Krúdy Gyulával az élet

Szerző: / 2013. október 21. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Krúdy Gyula (Fotó: PIM)Krúdy Gyula neve ma fogalom. Őt idézni, anekdotázni róla egyszerre szórakozás és szórakoztatás. Krúdy az újraszületett magyar próza egyik letéteményese, miközben az éjszakai élet egyik legismertebb alakja.

135 éve született Krúdy Gyula, aki az ízek írója volt és az éjszakáé, a hangulaté, a pillanaté, a szerelmeseké és a kocsmai mulatságoké. Mindig többre vágyott, mindig többről álmodott, soha nem tett eleget ezért a többért, mert valójában jól elvolt az elértben. Híres művei a Szindbád-könyvek vagy A vörös postakocsi, az Őszi utazások vagy az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél magát az írót mutatják be, és az általa megélt hangulatokat, megálmodott élményeket.

A Nyugat köre

Schöpflin Aladár, a Nyugat legjelesebb kritikusa így fogalmazta meg Krúdy lényét 1933-ban, a Válogatott tanulmányok című kötetében:

Zorád Ernő: Krúdy Gyula (forrás: zoraderno.hu)“Aki igazán akarná megírni Krúdy Gyulát, annak a Krúdy Gyula tintájába kellene mártania tollát. Olyan magában álló, különös, utánozhatatlan volt embernek és írónak egyformán, mint egy Krúdy-regény egy alakja. Soha semmihez nem tartozott, irodalmi irányhoz vagy iskolához, párthoz, társasághoz még az emberek társaságához sem. Élte a saját maga alkotta életét, írt a saját maga alkotta módon, nem vegyült össze senkivel és semmivel, nem hiszem, hogy szerelemben vagy barátságban valaha egészen odaadta volna magát bárkinek is. A társadalmi morált nem ismerte el magára érvényesnek, de volt morálja, csinált magának egy saját testére szabott morált. Egyetlen hatást fogadott be magába, mint író, a Mikszáth Kálmánét, de ez csak az indulásra volt neki jó, amint kiforrta, megvolt a saját, senkiéhez nem hasonlító stílusa. Volt lényében valami oroszos, de ez szláv idegörökség volt nála, nem irodalmi hatás.”

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán, iskoláit szülőhelyén, Szatmárnémetiben és a mai Szlovákia területén fekvő Podolinban (Podolínec) végezte. Rövid novellákat, tárcákat kezdett írni, Mikszáth iránti tisztelete mind a hangulatban, mind a helyszínválasztásban megjelent: míg Mikszáth a palócföld színtereit jelenítette meg, addig Krúdy a Nyírséget, ahol a világtól elzárkózott, beporosodott öreg nemes urak rágódnak bús emlékeiken, vagy a lengyel határszélen fekvő Podolinba, ahol furcsa, különc öregurak üldögélnek a füsttől fekete kocsmaszobákban, de bárhol is legyen a helyszín, a hősök a nagyvilági élet dolgairól ábrándoznak. Az országos hírnevet a Szindbád-sorozat hozta meg számára.

Kosztolányi szavait idézve: “amit álmodik, mese és történelem” – az impresszionizmus és realizmus sajátos keveredésével. Nem volt még húsz éves sem, amikor első novelláskötetét megjelentették, majd befutott újságíróként munkatársa volt számos folyóiratnak, például a Nyugatnak is. A magyar fejlődés hagyománya szerint a legfontosabb dolgokról most is az irodalom szól igazán mozgósító erővel, így volt ez a 19-20. század fordulóján is. A szerzők, alkotók kihívásként élték meg a folyóirat alkotói szerepét, hiszen szó sem volt a nyugati irodalmak majmolásáról: az önelégült magyarkodás ellen fordultak. Az újkori magyar irodalom résztvevői közül kiemelkedik Karinthy Frigyes, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, s főként Ady Endre.

Élet egy különös távházasságban

Tehát Krúdy még nem volt 20 éves, amikor első novelláskötete, az Üres fészek és egyéb történetek megjelent, és alig volt több, mint 20, amikor 1899. december 27-én feleségül vette Spiegler Bella táncosnőt, aki Satanella, illetve Bogdán Bella néven tárcákat, novellákat írogatott, és már jóval túl volt az eladósor határán. Az 1868-ban született írónő több alkalommal megjelentette írásait a Debreceni Ellenőrben, ahol Krúdy már a lap belső munkatársa volt. Bella apja felszentelt rabbi és bölcsészdoktor volt.

1894-ben ugyan egy kötetett megjelentetett Satanella, de házasságkötése után végleg felhagyott az írással. A Krúdy részéről apai beleegyezés nélkül nyélbe ütött házasságot nem igazán kísérte szerencse, de nem volt mit tenni, mert az első gyermek pontosan kilenc hónap múlva megszületett. Csakhogy Krúdyval élni nem volt egyszerű, igazából ő maga nem volt alkalmas az együttélésre. Szerette a szállodák hangulatát, a mulatás után a csöndes szobába húzódást, az elvonulást a külvilágtól, az inas kiszolgálását, a szakácsnő főztjének kiszámíthatatlanságát.
“Csak a szerelemben hiszek. Jóformán minden azért van a világon, mert férfiak és nők szeretik egymást” – írja a Szindbádban, s valóban nem neki találták ki a házasságot, a szerelmet viszont annál inkább, legendák keringtek éjszakai életéről, kártyacsatáiról, párbajairól.

Miközben egyre többet és többet írt, egyre gyakrabban volt távol a családi fészektől. Hosszú idő telt el, mire valóban elismerték, és nem kezdő újoncként tekintettek rá a szerkesztőségekben. Krúdyné azonban nem az irodalmi sikert örvendezi, hanem az anyagi juttatást, amiért hangos, gyilkos civódást kezdeményez, ahányszor csak meglátja férjét. Így aztán Krúdy amint hazaköltözne, már menekül is, ha van pénze, akkor egy szállóban húzza meg magát, ha a hangulata úgy hozza egy-egy íróbarátjánál, legtöbbször Bródy Sándor, Lázár Miklós vagy Szép Ernő lakásán kap egy ágyat, vagy egy-egy régi “barátnőjénél” tölti az idejét.

A második házasság sikertelensége

“Mindig messzi Budán szerettem volna lakni, de csak a Margitszigetig jutottam, egy régi házba, ahol hosszú, elgondolkoztató őszöket, emberhangtalan teleket töltöttem”

A megjelenés éltette, napi 8-10 órákat is képes volt írni, csak minél gyorsabban leadhassa a kért cikket, tárcát, könyvfejezet részt. Magánélete viszont kész katasztrófa volt. A távházasságban élő író sajátos életformáját az alkotás elengedhetetlen feltételének tartotta, mindaddig, míg beleszeretett férjes asszony szeretőjének még kiskorú lányába. Botrányos jeleneteket és egy kudarcba fulladt lányrablást követően Várady Zsuzsanna a Margitszigetre szökött az íróhoz, s onnan a szülői házba már nem tért vissza. A válás szükségessé vált az író számára, csakhogy az eddig olyan sokat tűrt Bella megmakacsolta magát. Végül 1918-ban egy rosszindulatú rágalmakkal teli, kellemetlenkedő és hosszú válóper után mondták ki jogilag is a házasság végét.

Krúdy Gyula festmény (forrás: OSZK / MEK)Mondhatnánk, hogy csöbörből vödörbe esett, de nem lenne teljesen igaz. Bella jóval idősebb volt az írónál, Zsuzsanna viszont jóval fiatalabb. Hiába szerették egymást, hiába született meg az legkedvesebb gyermeke, Zsuzsika, Krúdy már nem tudott megváltozni, pedig az évek egyre nehezültek, ő pedig képtelen volt elfogadni az új világ elvárásait. Csathó Kálmán Írótársak között című kötetében így eleveníti fel a még virgonc írót:

“Krúdy, ha így, egy-egy pénzefogytáig tartó időre kimenekülhetett a női felügyelet alól, ifjú ereje teljében, mikor még jól bírta az italt, nagy bor csa­tákat vívott meg sokszor napokon át, s közben egy­szer-egyszer a virtus is kikívánkozott belőle, s elő­fordult bizony az is, hogy megvert valakit, ami könnyen ment, mert bikaerejű és indulatos ember volt.
Ilyen esetekben gyökerezik Szép Ernőnek az az írói körökben közismert, de a nagyközönség közt kevésbé elterjedt tréfája, hogy azt kérdezte Krú­dytól:
– Mondd, mikor sötét éjjel gyalog mész végig a szigeten, hazafelé, nem félsz, hogy egyszer agyon­ütsz valakit?
A nők rajongtak érte. Nagyon szép szál ember volt, áradt lényéből a sex appeal, és értett hozzá, hogy szép szavakkal hogyan lehet az asszonyokat meghódítani. Főleg azokat, akik különben is alig várják már, hogy meghódolhassanak neki.”

Az irodalmi élet is megváltozott, a lapok már nem kapkodtak válogatás nélkül az írásai után, egyre kevesebb megrendelése lett, és egyre kevesebb pénze: családját a nyomor fenyegette. Krúdy azonban nem volt hajlandó szembesülni ezzel a változással, az ő élete a pesti éjszaka maradt. Inkább mentegetőzött: “Kedves Zsuzsikám, — írja feleségének egy cédulán — én szeretlek Téged. Ha éjszaka elmaradok mindig lyukas a szívem, a könnyeimmel pedig alig birok, mikor eszembe jutsz. Bocsáss meg nekem, ha nem jövök rendes időben haza, jobban fáj az nekem, mint Neked.”

“Én írónak születtem, semmi másnak”

Noha a családban egyre több volt a veszekedés, közös munkába kezdtek; Zsuzsanna segítségével (aki a német munkákat fordítja számára) álmoskönyvet írt. Ez a könyv Krúdy egyik legnépszerűbb, legtöbb kiadást megért munkája; az Álmoskönyv. Egészen sajátos munka: a legszebb, leghitelesebb magyar álomfejtő tanácsadó könyv és az egyik legérdekesebb Krúdy-mű, amely vetekedik a nagy szépirodalmi opuszokkal.

Krúdy kivételesen nagy művész volt, akit valójában egyetlen dolog éltetett és foglalkoztatott: az írás. Pontosan tudta, hogy az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél című kötetében miről ír, milyennek látja a világot: “A nagyvilági életben szükségünk van olyan arckifejezésekre is, amelyek nem mások, mint álarcok. Némely embernek csak akkor látszik meg az igazi arca, amikor a halál csinálja azt.”
1928-ban, ötvenedik születésnapja alkalmából az Athenaeum könyvkiadó tízkötetes gyűjteményes könyvsorozatot jelentet meg műveiből és a rádióban Krúdy-estet rendeztek tiszteletére. 1930-ban megkapta a Baumgarten-díjat, de a jelentős pénzösszeggel járó elismerés alig enyhített anyagi gondjain. Családjával Óbudára költözött, ettől kezdve egyre ritkábban kereste fel a régi mulatós helyeket. Utolsó éveit szegénységben, nehéz anyagi körülmények között élte. Egészsége egyre rosszabbodott, az 1933. május 12-én érte a halál Budapesten.

Krúdy Gyula a magyar irodalom egyik legtermékenyebb alkotója, többet írt, mint Jókai Mór, vagy Mikszáth Kálmán. A közönség által legismertebb és legkedveltebb művéből, a Szindbád-történetekből Huszárik Zoltán 1980-ban készített filmet.

Krúdy Gyula (Fotó: OSZK)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek