2017. október 21.  Szombat
Pára 5 °C Pára
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Pára 5 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Lappangó alkotások a Kieselbach Galériában című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Lappangó alkotások a Kieselbach Galériában

Szerző: / 2017. október 8. vasárnap / Kultúra, Képzőművészet   

Kieselbach Galéria 2017 őszi aukció (Fotó: Kieselbach Galéria)

Jelentős fauve és avantgárd művek mellett Czóbel Béla és Kontuly Béla egy-egy kiemelkedő alkotása is szerepel a Kieselbach Galéria 56. őszi aukcióján.

A Kieselbach Galéria 2017. őszi aukciója ismét számos múzeumi rangú képet, korábban sosem látott, több évtizede lappangó alkotást és rengeteg izgalmas kompozíciót kínál a közönségnek. A kínálatban éppen úgy megtalálható kirobbanó színvilágú fauve remekmű, drámai erejű avantgárd festmény, hűvös és elegáns római iskolás főmű, mint 19. századi, szinte nemzeti ereklyének számító ritkaság. Az aukciós kiállítás szombat este 6 óráig még látogatható. Az aukció 2017. október 8-án, vasárnap este lesz a Marriott Hotelben.

Két fauve meglepetés

Czigány Dezső: Kalapos nő virágos kertben, 1909 (Fotó: Kieselbach Galéria)Az elmúlt években tendenciává vált, hogy egy-egy aukció sikerét leginkább az határozza meg, van-e a kínálatban jelentős fauve festmény. A nemzetközi és hazai gyűjtői és múzeumi trendek rendkívüli mértékben felértékelték ezt a 20. század elején kibontakozó modern festészeti irányzatot. Ezt bizonyítja Tihanyi Lajos Pont Saint Michel című alkotásának tavalyi, szenzációs sikere is, amely a Kieselbach Galéria téli aukcióján több mint 200 millió forintért talált gazdára.

A mostani árverés anyagában két jelentős festmény is reprezentálja a magyar Vadak első vonalát. Czigány Dezső Kalapos nő virágos kertben című 1909-ben festett alkotása egy vidéki gyűjteményből bukkant elő, a fővárosban eddig egyszer, a Nyolcak 2011-es kiállításán, a Szépművészeti Múzeumban került közönség elé. Ez az idilli témájú és hangulatú kép az egyik legnépszerűbb, a legtöbb gyűjtő által vágyott festmény a magánkézben lévő magyar fauve alkotások közül.

Pólya Tibor 1910-ben Párizsban festett, Fésülködő akt műteremben című képe a mai napig a meglepetés erejével hat. A korábban csak tréfás karikatúráiról és anekdotikus szolnoki életképeiről ismert festő kitűnő kvalitású, mellbevágóan látványos és meglepően modern alkotása már a 2006-os Magyar Vadak kiállításon szenzációt keltett.

Avantgárd remekművek

Az elmúlt két évtized főművekben gazdag aukciós termését látva is kivételes alkalomnak számít, amikor a magyar modernizmus klasszikus korszakának olyan kitűnő kvalitású, jelentős méretű és rendkívül ritka emléke bukkan fel, mint Kmetty János most bemutatott alkotása. A Park a Nyolcak példájától és Cézanne képeinek felszabadító élményétől inspirált hazai avantgárd egyik ikonikus alkotása: nem csupán az életmű, de a modern magyar festészet egészének is múzeumi rangú csúcsteljesítménye.

Igazi, nagy felfedezés előtt áll Schadl János művészete – 1920 körül készült alkotásai a magyar aktivizmus legjelentősebb művei közé tartoznak. Most bemutatott főműve, a Vihar a világháborút túlélő Európa és Magyarország, a drámai változások előtt álló emberiség és a korszakhatárra érő, szellemi és egzisztenciális választásra kényszerülő festő érzéseit közvetíti. Nagy mű, amely korát és alkotóját egyszerre jellemzi, „leleplezi le” és menti fel a megrendült utókor előtt.

A hazatért Párizs

Talán Czóbel Béla az egyetlen 20. századi magyar festő, aki közel hat évtizeden át a nemzetközi művészeti élet megbecsült tagja maradt annak ellenére, hogy közben szülőhazájától sem szakadt el teljesen. Legjobb képeit már saját életében megvásárolták, legtöbbjük külföldön talált gazdára. Ezért alakult úgy, hogy az életmű csúcsai közül sok a mai napig ismeretlen maradt a hazai szakma és közönség előtt.

Czóbel Béla: Párizsi részlet (Paysage de Paris; Kilátás a Hôtel Notre Dame ablakából), 1926 (Fotó:  Kieselbach Galéria)Czóbel 1926-ban festett, Párizsi részlet című alkotása is csupán a közelmúltban tért haza külföldről: korábban a világhírű magyar származású, New York-i műkereskedő, Brummer József, majd később a legendás amerikai ingatlanmogul, Alexander M. Bing pazar gyűjteményét gazdagította. A nagyméretű festmény az életmű legfontosabb darabjai közé tartozik. Értékét tovább növeli, hogy eredeti keretében, tökéletes állapotban, utólagos, saját kezű átfestések nélkül, szokatlan tisztaságban képviseli alkotója érett stílusát. Czóbel azon művészek sorába tartozott, akik örökös elégedetlenségük folytán az évek során újra és újra átfestették korábbi műveiket, sajnos nem egy esetben sokat rontva az eredeti invenció festői erején. A Párizsi részlet szerencsére elkészülte után azonnal vevőre talált, kikerült a művész műterméből, így nem eshetett áldozatul e sajátos „képrombolásnak. Ideális témájával, szokatlanul nagy méretével, megfestésének érzéki áradásával és tökéletes állapotával nem csupán az életmű, de az 1920-as évek magyar festészetében is kitüntetett hely illeti meg.

Egy római csendélet

Kontuly Béla Csendélet kaktusszal és narancsokkal című képe a modern magyar festészet egyik legszebb csendélete. Tökéletes példája annak a letisztult, hűvösségig elegáns stílusnak, amely az 1920-as évek második felétől egész Európát meghódította. Nem csupán a korabeli olasz realizmus legnagyobbjaival állítható párhuzamba, de állja a versenyt a német neue sachlickeit és a francia art deco számos világhírű remekművével is. Nemzetközi rangú műalkotás, amely a világ bármely múzeumában méltó módon képviselné a harmincas évek magyar festészetét.

Nemzeti ereklye

Than Mór Görgei rohamot vezényel a második komáromi csatában című kompozíciója rendkívül ritka, történelmi ereklyének is nevezhető alkotás, amely a dicsőséges tavaszi hadjárat legfelemelőbb pillanatát ábrázolja. A magyar történelem sorsfordító eseményeinek sűrűjében, 1848–49 sodró pillanataiban alig készültek rajzok vagy festmények. Than Mór saját, közvetlen tapasztalatai és a tisztek elbeszélései alapján számos vázlatot és képet festett a szabadságharc történelmi momentumairól 1849-ben, illetve az 1850-es évek elején. A magyar nemzeti indentitás alaptörténetének, a negyvennyolcas „függetlenségi háborúnak” nincs más hiteles ábrázolása: Than Mór lapjai ezért olyan történelmi ereklyék, amelyek nélkül más kép élne bennünk múltunk egyik legdicsőbb fejezetéről. 

Klasszikus kortársak

Két kiemelkedő mű is képviseli a hetvenes és nyolcvanas évek mára már klasszikussá érő magyar képzőművészetét. El Kazovszkij Fehér csendélet című alkotása és Csernus Tibor Nagy őszi csendélete egyaránt a két életmű egy-egy csúcsát jelenti.

Csernus Tibor: Nagy őszi csendélet, 1983 (Fotó: Kieselbach Galéria)