2017. szeptember 25.  Hétfő
Pára 9 °C Pára
Rovatok
2017. szeptember 25.  Hétfő   Eufrozina, Kende
Pára 9 °C Pára

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Maillol hatása című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Maillol hatása

Szerző: / 2015. március 11. szerda / Kultúra, Képzőművészet   

Aristide Maillol (Fotó: Wikipédia) Aristide Maillol művészete a modern magyar és európai szobrászat fejlődésében kiemelkedő szerepet játszott. A banyuls-i művész nem kizárólag Rippl-Rónai József festészetére hatott, hanem a magyar szobrászatra is.

A Magyar Nemzeti Galéria Rippl-Rónai József és Aristide Maillol barátságát bemutató nagyszabású kiállítását kísérő kamaratárlat a francia mester magyar szobrászokra gyakorolt hatását ismerteti meg a közönséggel.

Maillol szobrászatának egyik legfontosabb vonása az archaizálás, a leegyszerűsítő, összefoglaló formázás. Ezt a művészeti felfogást leginkább az akt mint téma, motívum, szimbólum felhasználásával valósította meg.

Rippl-Rónai József: Aristide Maillol, 1899 (Fotó: Wikiart)A banyuls-i mester munkássága korántsem csupán Rippl-Rónai József festészetén keresztül hatott a magyar képzőművészetre. A 20. század első felének egyik legjelentősebb szobrásza a festészeti hagyományra épülő rodini irányzattal szemben az ősi plasztikai tradíciókhoz, egy tisztább szobrászi látásmódhoz kívánt visszatérni.

Ezek a gondolatok Magyarországra először a müncheni Adolf Hildebrand írásain keresztül jutottak el. Az új törekvéseket a magyar művészeti írók egy szélesebb köre nagy nyitottsággal fogadta, és Maillol hatását elsősorban Vedres Márk ekkori szobraiban vélték felfedezni, noha Vedres később nem vált a francia mester követőjévé.

A Nemzeti Galéria tárlatának gerincét olyan kiemelkedő magyar szobrászok művei adják, mint Vedres Márk, Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc és Ferenczy Béni. Szorosabb rokonság fedezhető fel Beck Ö. Fülöp szobraiban, amit az is alátámaszt, hogy a kiállítás művészei közül egyedül Beck találkozott személyesen is Maillollal annak dél-franciaországi birtokán. Az anyag gerincét mégis Medgyessy Ferenc és Ferenczy Béni munkái adják. Az általuk készített, a francia mester művészetével összefüggésbe hozható szobrok és grafikák bemutatásával nagy adósságot törlesztünk. Hosszú évtizedek óta ez a Magyar Nemzeti Galéria első olyan időszaki kiállítása, amelynek kifejezett célja modern magyar szobrászati alkotások elemzése és nemzetközi kontextusban való értelmezése.

Medgyessy vélhetően Rippl-Rónai kaposvári villájában ismerkedett meg mélyebben Maillol művészetével, majd a francia mester elismerését is kivívta az 1937-es párizsi világkiállítás nagydíját elnyerő szoborcsoportjával. A magyar kritikusok ekkor Maillol másolásával is megvádolták, pedig Medgyessy inkább csak ugyanazokhoz az ősi görög és etruszk forrásokhoz nyúlt vissza, mint idősebb kollégája.

Maillol leghűbb követője talán Ferenczy Béni volt, aki kevés művészeti írásában mindig a legnagyobb kortárs szobrászként emlegette példaképét. Ferenczy azonban nem stiláris szempontból követte Maillolt, hanem életművének lényegét igyekezett felfejteni és visszaadni saját munkáin keresztül. Ferenczy Béni 1956-ban agyembólia következtében fél oldalára lebénult, megtanult azonban bal kézzel rajzolni, és kései sorozatában a nagy európai mestereknek állított emléket; ezeknek a grafikáknak Maillol hangsúlyos szereplője.

Galéria – Maillol hatása

Ferenczy Béni: Danae, 1934 (Fotó: MNG)

Maillol művészete kiváló példa arra, hogy a klasszikus hagyományból táplálkozó archaizáló tendenciák még az avantgárd irányzatok mellett sem veszítettek érvényességükből, modernségükből és hitelességükből. Talán éppen ez a magyarázata annak is, hogy Magyarországon Maillol ismertsége a két világháború között növekedett, sőt, személye és művészete a korszak legjelentősebb magyar szobrászegyéniségeit inspirálta.

Az április 6-ig látható kiállítás szobrászati anyaga elsősorban a Nemzeti Galéria saját gyűjteményére épül, de több magyarországi intézménytől is kölcsönöztek szobrokat, grafikákat, dokumentumokat.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek