2017. április 27.  Csütörtök
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. április 27.  Csütörtök   Mariann, Zita
Közepesen felhős 14 °C Közepesen felhős

Az őrültek a legnagyobb rajongók

Tömörkény István, Szeged krónikása

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Az őrültek a legnagyobb rajongók  
Stephen King 1987-es Tortúra című regényének filmadaptációjánál is bátrabb lett a Karinthy Színházban bemutatott mű.
Tömörkény István, Szeged krónikása  
100 éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész és etnográfus, Móra Ferenc barátja és munkatársa.
Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Márai és 1956 című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Márai és 1956

Szerző: / 2012. október 22. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Hogyan hatott az 1956-os forradalom a magyar írókra, azokra, akik már nem éltek Magyarországon, ám hazájuknak tekintették szülőföldjüket? Márai Sándor, a fantasztikusan érzékeny publicista 1945-ben megjósolta 1956-ot. Márai mindent tudott – csak megalkudni nem.

„Mindig Nyugatra tarts. De ne feledd el soha, hogy Keletről jöttél” – írta Márai Sándor, a múlt századi magyar próza mestere.

Márai Sándor római levele, 1956. október 23.1943-ban kezdte írni élete végéig folytatott Naplóját. 1948-ban a fenyegető diktatúra miatt elhagyta az országot, Svájcba utazott. 1950-ben Olaszországban, majd 1952-ben New Yorkban telepedett le feleségével, Matzner Ilonával (Lola), akivel soha nem tudta megszokni, hogy távol kerültek az európai kultúrától.

1956-ban az októberi forradalom hírére Münchenbe ment, de ott már a szovjet bevonulásról értesült. A forradalmat mindvégig figyelemmel kísérte: a Szabad Európa Rádióban külön sorozatot szenteltek az események elemzésére. A forradalom leverése után nem indult egyenesen vissza New Yorkba, útba ejtette Olaszországot, ahol megpróbált közben járni XII. Pius pápánál a magyar helyzet rendezése érdekében.

A világpolgár Márai nem tudta elfogadni az elnyomás alatt lévő haza gondolatát. 1957-ben amerikai állampolgár lett, egy évvel később, 1958-ban megjelent az újabb diáriuma, a Napló 1945–1957. Műve bemutatja azokat az okokat, amelyek miatt el kellett hagynia az országot, és az emigráció első, nehéz és fájdalmas időszakát, azt a tébolyszerű csöndet, amiben megfogalmazódik a rettenetes kérdés: tudok-e még magyarul? A nyugati magyar irodalom csoportosulásaiban nem vett részt. Idejének java részét megosztotta Európa és az USA között.

Naplója a világháborúk közti polgári rendszer hanyatlását és elzüllését, a háború és üldözések szörnyűségeit, a demokrácia reményeit és e remények kialvását, a nyugati társadalom értékvesztését, az írói morál mindenek felettiségét vizsgálja.

Márai kikötötte, hogy művei nem jelenhetnek meg szülőhazájában, amíg az orosz hadsereg az országban állomásozik. Könyvei itthon mégis jelen voltak, hatottak kanadai és müncheni kiadások révén. Írásait ma is folyamatosan adják ki. 1995 óta nevét irodalmi díj viseli.
 
Márai Sándor: A forradalom előérzete
1956 Márai Sándor írásainak tükrében

(Részlet a könyvből)

A kötet válogatás Márai műveiből, cikkeiből és a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzeteiből. A kötet üzenetét talán így fogalmazhatnánk: Márai Sándor, a fantasztikusan érzékeny publicista 1945-ben megjósolta 1956-ot. A SZER-ben 1954 és 1957 között Ulysses, Candidus, illetve saját néven leadott jegyzetei mellett más cikkei, naplóbejegyzései, versei mind azt bizonyítják, Márai hitt az igazságot szolgáltató sorsban – és azt, hogy mennyire együtt élt hazájával az emigrációban is. Márai mindent tudott – csak megalkudni nem.

Márai Sándor mondja most el New Yorkból, hogyan fogadta Amerika a magyarországi szovjet támadás hírét. Most átkapcsolunk New York-i stúdiónkba.

New York éjfél előtt értesült arról, hogy az orosz árulás bekövetkezett és Moszkva elszánta magát a merényletre. A rádiók első híreivel egy időben, nyomtatott röplapokat kezdettek osztogatni éjjel a New York-i utcákon. Ezek az angol nyelvű röplapok figyelmeztették a közönséget, hogy Magyarországon e pillanatokban elkezdődött a tömegmészárlás, és az amerikai nép és kormányzat azonnali beavatkozását követeli. Az első táviratok Budapestről éjjel két órakor jutottak el az Egyesült Nemzetek hivatalaiba. A New York-iak akkor még csak a röpcédulákból és a rádiók híreiből értesültek a szovjet merényletéről. Éjjel két óra után néhány perccel az Egyesült Nemzetek üléstermeiben, ahol a szuezi eseményekkel kapcsolatban a világszervezet közgyűlése teljes ülést tartott, az Egyesült Államok megbízottja sápadtan és könnyekkel a szemében, elcsukló hangon jelentette be, hogy e pillanatban kapott távirati jelentést Magyarországról, és ezek a jelentések minden félelmet és aggodalmat fölülmúló tényekről adnak hírt. Az ausztráliai megbízott a hír hallatára tenyerébe rejtette arcát, testét rázkódtatta a megrendülés. Lodge, az észak-amerikai megbízott a Biztonsági Tanács azonnali összehívását követelte. A közgyűlést elnapolták, és a Biztonsági Tanács tagjai, tizenegy hatalom képviselői egy órával később, éjjel háromkor gyűltek össze, hogy a Magyarország ellen végrehajtott szovjet merényletről döntsenek. A Biztonsági Tanács hajnali ülésén, amikor Budapestet már bombázták a szovjet hadosztagok, az Egyesült Államok delegáltja föltárta a magyar tragédia teljes borzalmát és azonnali segítséget és beavatkozást követelt. A közgyűlés ma, vasárnap este nyolc órakor ül össze. A hírek, amelyek Budapestről és a vidéki magyar helyzetről hajnal felé ideérkeztek, a világ közvéleményének teljes mozgósítását és az itt élő magyarság és a rab nemzetek leszármazottainak azonnali tüntetését eredményezték. Amíg beszélünk, gyülekeznek a tüntető tömegek, melyek New York utcáin és az Egyesült Nemzetek előtt vonulnak fel ma délután, hogy Magyarország megmentését követeljék a világtól. New York-i újságok vasárnap reggeli kiadásaiból a szovjet merényletről már megjelentek az első tudósítások. Leo Cherne, a nemzetközi segélyszervezet elnöke, aki az első gyógyszerszállítmányt személyesen vitte három nap alatt Magyarországra, ahol beszélt Mindszenthy hercegprímással is, tegnap, november 3-án éjjel érkezett vissza Budapestről és azonnal jelentette az amerikai nyilvánosságnak útja tapasztalatait. Reggel hétkor a világ arra ébredt, hogy nagy és kis nemzetek azonnali cselekvésére van szükség, ha az újkori történelem egyik irtózatos katasztrófája, amely világvonatkozásban is katasztrófát idézhet fel, különösen ha nem akadályozzák meg (kiemelés a szöveg hiányos tartalma miatt – K. M.). A világ e pillanatban tudja, hogy az árulás, amelynek célja a magyar függetlenség teljes megsemmisítése, magyar gyermekek, asszonyok és férfiak kiirtása nem fasiszta lázadók, hanem a magyar nép ellen tervezett tudatos, cinikus és könyörtelen merénylet. A világ e pillanatban, november 4-én, vasárnap reggel tudja, hogy Európa közepén tömeggyilkosság történt. Egy nemzetet meg akar gyilkolni egy idegen hatalom. A nemzet ezt a gyilkossági kísérletet túléli. Milyen áron? Azt nem tudjuk e pillanatban, de túléli! Minden embernek tudni kell otthon, hogy e pillanattól minden, ami odahaza történik, a világ ügye. Együtt pusztulunk, együtt menekülünk. Isten óvja Magyarországot!

Márai Sándor mondta el New Yorkból, hogyan fogadta Amerikai a magyarországi szovjet támadás hírét.

Itt a Szabad Európa Rádiója!

 

Márai Sándor: A forradalom előérzete – 1956 Márai Sándor írásainak tükrében, Kiadó: Helikon Kiadó, Megjelenés: 2006, Oldalszám: 288

Felhasznált forrás:
Márai Sándor: A forradalom előérzete, Helikon
MTI sajtóanyag

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek