2017. október 21.  Szombat
Pára 5 °C Pára
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Pára 5 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Meg kéne nősülni? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Meg kéne nősülni?

Szerző: / 2017. október 11. szerda / Kultúra, Teátrum   

Háztűznéző, Katona József Színház (Fotó: Horváth Judit) A Háztűznéző nem lelki sztriptíz, hanem igazi klasszikus, strapabíró komédia, ami kiállta ugyan az idő próbáját, de azért sok múlik a lebonyolítás ritmusán, hangsúlyain, a poéntechnikán, a színészeken.

Ajánló a Katona József Színház Háztűznéző című előadásáról

Sorban állnak az udvarlók az ifjúság hímporát éppen levedlett, de azért igen csinos kisasszony, Agafja Tyihonovna (Jordán Adél) nappalijában. Kezét kérné a hozományvadász végrehajtó (Bezerédi Zoltán), a szexmániás tengerésztiszt (Keresztes Tamás), a sznob exkatona (Vajdai Vilmos), és – nem egészen önszántából – Ivan Kuzmics Padkaljoszin hivatalvezető (Fekete Ernő), akit barátja, Kacskarjov (Rajkai Zoltán) vonszol leánykérőbe. A patologikus halmozás diagnózisát bízvást kiérdemlő Padkaljoszin szerteszét szórt öltönyök, esernyők, székek, asztalok és más azonosíthatatlan tárgyak társaságában él: határozatlan személyiség, félénk mosolyában ott az egész élete, az előadás nyitómondata után („meg kéne nősülni…”) pedig öt percenként változtatja a jövőre vonatkozó álláspontját. Kacskarjovnak azonban feltett szándéka, hogy sajátjához hasonlóan barátja életét is tönkreteszi (minden képzeletet felülmúló erőszakosságának motivációjára a házasságközvetítőnek, Fjokla Ivanovnának odavetett mondata utal csupán házassága kudarcáról), és Kuzmics tétovaságára növekvő tűzzel és elszántsággal reagál: ha a fene fenét eszik is, kiházasítja ezt a pipogya frátert.

Háztűznéző, Katona József Színház (Fotó: Horváth Judit)

Persze a Háztűznéző nem lelki sztriptíz, hanem igazi klasszikus, strapabíró komédia, ami kiállta ugyan az idő próbáját, de azért sok múlik a lebonyolítás ritmusán, hangsúlyain, a poéntechnikán, a színészeken. A Katona előadása Ascher Tamás rendezésében maximálisan kiaknázza a helyzet- és jellemkomikumokból fakadó lehetőségeket. A kérők első enumerációjánál – a béna rivalizálások, a tengerésztiszt sajátos arcmimikája, a versenyleskelődés a kulcslyuknál, az esetlenkedés Agafja Tyihonovna belépésénél – például könnyezve röhög a nézőtér, de Agafja Tyihonovna és Ivan Kuzmics szégyenlős társalgása alatt se mindig érteni a szöveget a harsány derűtől. A színészek brillíroznak – bár Jordán Adél néha ellenállhatott volna a szitkomos grimasz-iskola csábításának -, különösen Fullajtár Andrea bivalyerős a nagyhangú, Kacskarjovval erőszakosság terén eséllyel versenyző házasságközvetítő szerepében. A kérők kicsinyes, röhejes vagy abszurd elvárásai – jó test, szép hozomány, a menyasszony beszéljen tökéletesen franciául – nyomasztó árnyékot vetnek a vidámságra, s Gogol komédiájának keserű mélyrétegét hangsúlyozza a stroboszkóp, a baljós zene, és a karmesterszerepbe helyezett Kacskarjov agresszivitása is, mely a darab vége felé már lenyelhetetlen sértésekben csúcsosodik ki.

Háztűznéző, Katona József Színház (Fotó: Horváth Judit)

Háztűznéző, Katona József Színház (Fotó: Horváth Judit)

És talán itt kereshető az előadás megszületésének lélektani oka, s a bizonyosság, hogy a játék, amit látunk, nem pusztán tét nélküli szórakozás. Az eredeti Gogol-darab a házasságfóbiát karikírozta, Ivan Kuzmics a pánikszerű meneküléssel nevetségessé, a férfiatlan gyávaság szánalmas jelképévé vált. Ascher Tamás rendezése viszont elrugaszkodik valamelyest a klasszikus matériától: most azért drukkol mindenki, hogy a hivatalvezető és a nála nem kevésbé döntésképtelen Agafja Tyihonovna ne házasodjon össze csak azért, mert körülöttük mindenki más ezt szeretné. Válasszák inkább a szabadságot a külvilág diktálta kényszercselekvés helyett – melyet, mármint a társadalmat leginkább Kacskarjov testesíti meg a maga legröhejesebb és legszörnyűbb valóságában. Az első kép túlzsúfolt díszlete után a házasság-biznisz jelenetei majdnem-üres térben peregnek, utalva a mechanizmus lélektelen, üres jellegére: Jordán Adél elegáns mozdulata, ahogy a zárlatban lekapja a fejéről a menyasszonyi fátylat, és Fekete Ernő boldog arca, amint otthona káoszában terpeszkedik – szintén önmagáért beszélnek. Az élet nem mindig párosan szép, kapjuk meg a szokatlan hepiendet. Mert bár lehet, hogy eredetileg nem annak szánták, ezúttal tökéletesen és felszabadítóan működik.

Háztűznéző, Katona József Színház (Fotó: Horváth Judit)

Hegedüs Barbara

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek