2017. augusztus 21.  Hétfő
Közepesen felhős 22 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 21.  Hétfő   Sámuel, Hajna
Közepesen felhős 22 °C Közepesen felhős

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) “Nemzett József Áron” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

“Nemzett József Áron”

Szerző: / 2017. április 11. kedd / Kultúra, Irodalom   

“Félig székely, félig román, / Vagy tán egészen az”. Ezt a tényt ismerik a legtöbben József Áronról, József Attila édesapjáról, a költő soraira emlékezve. Mi lett a sorsa a költő apjának?

JÓZSEF ATTILA: NEMZETT JÓZSEF ÁRON

Nemzett József Áron,
szappanfőző, aki már
a Nagy Óceánon
szagos füveket kaszál.

Megszült Pőcze Borcsa,
kit megettek a fenék,
gyomrát, hasát sorba,
százláb súroló kefék.

Szerettem Lucámat,
de Luca nem szeretett.
Bútoraim: árnyak.
Barátaim nincsenek.

Bajom se lesz többé,
lelkemmé lett mindahány, –
élek mindörökké
gazdátlan és ostobán.
(1928 eleje)

A huszadik század magyar költészetének egyik legnagyobb alakjáról, a 112 éve, 1905. április 11-én született József Attiláról jóformán mindent tudunk. Ismerjük családi körülményeit, szerelmeit, tanítják az iskolákban, verseskötetei szinte minden otthon könyvespolcán fellelhetők. Tanulmányok, emlékiratok, elemzések sokasága foglalkozott vele, tragikus halálával.

Ám évtizedeken át titok maradt, – részben még ma is az – József Attila édesapjának, József Áronnak a sorsa. Hová tűnt és miért 1908-ban, amikor egyetlen szó, üzenet, írás nélkül elhagyta feleségét, Pőcze Borbálát, a Mama című vers mosónőjét, s a két lány, Jolán és Etelka után annyira várt fiút, a három éves Attilát?

Mi lett a sorsa a költő apjának?
Szép szál férfira emlékeznek az utódok. A bánsági uradalmi cselédek fia Romániából indult gyalogosan neki a világnak, Magyarországnak. Végül megérkezett Pestre, nem sokkal utána besorozták katonának, a huszárokhoz. A nyalka huszártiszt könnyen és hamar meghódította a szabadszállási, bájos kis cselédlányt, a 16 éves Pőcze Borbálát. Összeházasodtak. Áll még a ház a Gát utcában, ahol a három gyermek született. Az apa legjobban a kisfiúnak örült, lovacska formára faragott fából hintaszéket neki. Ez az emlék maradt tőle és néhány fénykép. (Utóbb, halála után találtak nála fényképeket a pesti családról.)

“A papa minden bizonnyal hiú volt, – írja A város peremén című könyvében József Jolán. – Fekete bajuszával sokat törődött. Vasárnaponként kiöltözött, nyakkendőt kötött. Mellén keresztben aranylánc feszült… Azért állott a konyhaajtó elé, hogy lássák olcsó gyűrűit.”

Nem ivott, nem kártyázott, több nyelven beszélt, minden munkát megragadott. Főzött szappant, készített cipőkrémet, aztán fából kalitkákat. Járt templomba, öntudatos munkás volt, az első dal, amire a kislányát tanította: a Marseillaise.

Három éves kisfia mellől Pőcze Borbála sírva rohant a rendőrségre, bejelenteni férje eltűnését. Hiába, soha nem találták.

“Kedves gyermekeim Jolánkám a Levelet meg kaptam nagyon megörültem hogy meg nem elfeitetei a kedves papát. De bizom nagyon szomorúság van az én szivembe hogy tik mien szegénjek vagytok de mit tehetek én, hogy a kedves mamátok elkergete a tik kedves kenyér kereső apátok, az imrie báczi és a nagypapát, nagyon iol üsmeri a papátok, hogy hogyan élt, kedves gyermekeim nagyon sainálom hogy nem tudom adni a kezetekbe egy falat kenyeret és egy ruhácskát a testetekre, ha a papátok nem bir benetek hozád veni akor bizom nem lesz kenyeret sem ruháttok de ha a kedves papánál lesztek akor lesz minden amit csak a szivetek fog kiváni, kenyér ruha pénz főld házod és minden Tisztelem a nagypapát, Imre Sándor Lajos Bátyát, és benetek kedves gyermekeim czokoltatlak benetek, és nézetek minél hamariáb legyetek a papátoknál, Isten veletek, ha nem lesztek a papáiétok – akor a papátok fog meghalni idegein földben Amérikába.

A Jol Isten viseien gondot rátok”
 Craiova 1909 Juli 11./VII
 Strada Bukovet 53
 Jozsef Aron

A család azt hitte, Amerikába vándorolt. Árulónak tartották, amiért otthagyta őket, otthon soha többé nem beszéltek róla. József Attila egyik verse: …”Csak most értem meg az apámat, /Aki a zengő tengeren / Nekivágott Amerikának…”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az apai levél

József Jolán azonban, a tízes évek elején az apa nyomára bukkant. Senkinek nem szólt, levelet írt neki. Az apa válaszolt:

“Bizon nagyon szomorúság van az én szívembe, hogy ti mien szegények vagytok, de mit tehetek én, hogy a kedves mamátok elkergette a tik kedves kenyérkereső apátok. Ha a kedves papánál lesztek, akkor lesz minden, amit csak szívetek fog kívánni…”

A papa a levélben a címét is megadta, de amikor a mama gyermektartásért kereste, már nem találták. Attila minderről semmit nem tudott. De rövid élete végéig fájlalta, hogy nincs apja, apát keresett minden, kicsit is szeretett férfiban. Makai Ödön, Etelka férje, később Nagy Lajos, Németh Andor is afféle apajelölt lett. És mikor Thomas Mann Budapestre érkezett, Attila így ír neki: “…Mint gyermek, aki már pihenni vágyik,/ És el is jutott a nyugalmas ágyig,/ Még megkérlek, hogy ne menj el, mesélj…”

Szabolcsi Miklós, József Attila életének talán legszorgosabb kutatója, a romániai Gazeta Literarabab E. Jebeleanu cikkéből megtudta: József Áron nem Amerikában telepedett le, hanem Romániában. Szabolcsi tovább keresett. Kiderült: előbb Esztergomba ment, aztán Újvidék, Temesvár… Pőcze Borbála 1919-ben meghalt, József Áron Romániában újra megnősült, megint magyar lányt vett feleségül, Kiss Juliannát. Fiú gyermekük született, aki paralízis miatt nyomorék lett. József Jolán 1937-ben végre elmondta Attilának az igazat. Az apa ugyanabban az évben meghalt. Két héttel később pedig József Attila tragikus sorsa is bekövetkezett.

Filmen a hetedik szoba

Erről a megrázóan szomorú történetől, Mérei Anna dokumentumfilmet rendezett. A Gát utcai ház, József Áron kiöltözve, családi fotók, falovacska, a gyermek Attila, lakásbelsők, nyomorúságos külső terek, megannyi régi, régi világot feltáró, az idős nemzedéknek fájóan emlékezetes kép. A filmet, Mi történt József Attila édesapjával? – A hetedik szoba címmel bemutatták a filmszemlén. Sokan láttuk. És bizonyára nagyon sokan látni szeretnék moziban, tévében ezt a mindössze fél órás, megindítóan szép munkát.

De a hetedik szoba ajtaja zárva. Az okot, a választ: miért is ment el József Áron, – mindmáig nem tudjuk. Az 1950-es évek második felében derült fény, mikor Temesváron megtalálták József Mirceát, és Szabolcsi Miklós irodalomtörténész vezetésével kutatni kezdtek Craiovától Temesvárig. Csak az a legenda ért véget, hogy “Kivándorolt Amerikába.”

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek