2017. július 24.  Hétfő
Szitálás, gyenge eső 22 °C Szitálás, gyenge eső
Rovatok
2017. július 24.  Hétfő   Kinga, Kincső
Szitálás, gyenge eső 22 °C Szitálás, gyenge eső

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete

“Számomra nincs más választás”

I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója

Séta a prágai Károly hídon

Idősebb Alexandre Dumas kalandos élete  
Idősebb Alexandre Dumas népszerűségének titka nagyon egyszerű, műveiben minden olyan elem benne van, amely lebilincseli az olvasót.
“Számomra nincs más választás”  
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint 70 évvel ezelőtt, 1947. július 17-én halt meg Raoul Wallenberg, aki 1945. január 17-én tűnt el.
I. Károly, a magyar Anjou-ház alapítója  
675 éve, 1342. július 16-án hunyt el I. Károly, azaz Károly Róbert, a háromszor koronázott király. Uralkodása alatt fénykorát élte a lovagi kultúra, terjedt az írásbeliség, kolduló szerzetesrendek honosodtak meg az országban.
Séta a prágai Károly hídon  
Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Miért torz a Hold? című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Miért torz a Hold?

Szerző: / 2014. augusztus 5. kedd / Kultúra, Tudományok   

HoldSokáig titok volt a tudósok számára, miért hasonlít inkább citromra a Hold alakja: kutatók egy csoportja azonban magyarázatot kínál a rejtélyre.

Ian Garrick-Bethell, a Santa Cruzban lévő Kaliforniai Egyetem munkatársa és csoportja kiszámolta, milyen hatása lehetett a korai Hold alakjára a rotációs és az árapályerőnek.

A Nature című szaklapban bemutatott tanulmányuk szerint saját forgása és a Föld árapályereje okozta a Hold citromalakját. Az alakváltozás akkor következett be, amikor az égitest vékony külső kérge alatt még többnyire folyékony volt. A Földdel való interakció hatására pedig enyhén elmozdult saját tengelyén.

“A Földről, a Marsról és más égitestekről tudjuk, hogy alakjukat saját tengelyük körüli forgásuk idézte elő. Ha egy vízzel töltött ballont elkezdünk pörgetni, az egyenlítőjénél kezd kidomborodni, ehhez hasonló a jelenséget tapasztalhatunk a Föld esetében is” – fejtette ki Garrick-Bethell.

A szakértő szerint ez azonban nem ad teljes magyarázatot a Hold “meglepően torz” alakjára. “Nagyon lassan forog és nagyon távol van a Földtől ahhoz, hogy a mai árapályerő idézze elő a formáját” – véli a kutató.

Garrick-Bethell magyarázata szerint négy milliárd évvel ezelőtt, amikor a Hold a korai Föld és egy bolygószerű égitest monumentális összeütközése során keletkezett törmelékből létrejött, még sokkal közelebb volt a Földhöz, tehát erősebben hatott rá az árapályerő. Ráadásul maga a Hold is sokkal gyorsabban forgott akkoriban.

Árapály-jelenséget minden egymáshoz közeli égitest gyakorol egymásra. Árapálynak, más szóval tengerjárásnak hívjuk a tengerek vízszintjének a közeli égitestek gravitációs hatása következtében fellépő ingadozását. A gravitációs vonzás okozta jelenség nemcsak a vizeken mutatható ki, hanem a szárazföldön is. Természetesen utóbbi esetekben a jelenség amplitúdója sokkal kisebb, mint a tengereken, ezért korántsem olyan könnyen megfigyelhető. A szárazföldön mérhető árapály jelenséget szilárd tengerjárásnak nevezi a tudomány. Mivel a gravitációs hatás kölcsönös, ezért árapály jelenség a Holdon is fellép. Bár a szilárd felszínen ez nem látható, száraz tengerjárásként mérésekkel kimutatható.

A kutató szerint számos érdekes dolog történhetett, amikor a Hold még nagyon forró volt és így könnyen változott az alakja. Amikor kialakult, folyékony kőzet volt. Lehűlve külső kérge megszilárdult, és ezen a sűrű óceánon úszott. A Föld gravitációs ereje pedig árapályt idézett elő a Holdon, ami “húzni-vonni kezdte azt a vékony külső kérget”, így befolyásolva alakját.

A kaliforniai kutatócsapat szerint ez az eddigi legjobb elmélet, ami magyarázatul szolgál a Hold különös alakjára.

Hold rotációs és az árapályerő (Fotó: NASA / JPL-Caltech)

Címkék: ,

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek