2017. április 23.  Vasárnap
Havas eső 1 °C Havas eső
Rovatok
2017. április 23.  Vasárnap   Béla
Havas eső 1 °C Havas eső

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Isaac Asimov, a sci-fi mestere

Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest  
95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője, aki Henry Irving színésszel és Vámbéry Ármin orientalistával történt beszélgetései alapján alkotta meg Drakula énjét.
Isaac Asimov, a sci-fi mestere  
Huszonöt éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író, aki több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Nemes Nagy Ágnes arcképei című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Nemes Nagy Ágnes arcképei

Szerző: / 2017. január 2. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Nemes Nagy Ágnes (1922-1992), Királyhágó utca 5/b , Budapest (Fotó: Hunyady József / Fortepan)“A vers részben kegyelem, részben felfedezés, részben pedig harc a valamivel több kicsikarásáért, egy talpalatnyi föld elhódításáért a tudattalantól” – írta a 95 éve született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéíró, pedagógus.

NEMES NAGY ÁGNES: GONDOLJ-RÁM-VIRÁG

A gondolj-rám-virág,
az volna szép, az volna szép, 
a gondolj-rám-virág, 
az barna-kék, az barna-kék 
(csak volna barna, volna kék, 
a gondolj-rám csak volna szép, 
mert nincs ilyen). 
A nefelejcs azt mondja: nem, 
a gondolj-rám: igen, igen, 
azt mondja, hogy: igen.

1922. január 3-án született Budapesten. Szülei az Ugocsa megyei Halmi községből vándoroltak Budapestre az I. világháború után, Nemes Nagy Ágnes már itt született. A legendás Baár-Madas Református Leánylíceum tanulója volt, a költő-igazgató Áprily Lajos személye meghatározta költői pályáját.

“De szerettem őt, az életemet tettem rá. Igaz, ő is az enyémre.”

A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább, ahol megismerte Szerb Antalt, Halász Gábort, valamint Lengyel Balázst, akivel 1944 áprilisában össze is házasodtak. A második világháború idején férjével, aki megszökött a katonaságtól, üldözötteket mentettek és bújtattak. “De szerettem őt, az életemet tettem rá. Igaz, ő is az enyémre” – vallotta Lengyel Balázs, aki szerint a költőnő egyszerre reszketett félelmében és tett meg minden lehetségeset bátorságában: “Nem mondom tovább, hogy Ágnes milyen bátor volt, hogy nélküle sohasem tudtam volna később katonaszökevényként, hamis papírokkal élni, a budapesti ostromot kiállni. Hogy ő képes volt, két napon keresztül vonattetőn, oroszok között, akik korántsem voltak a női nemmel szívbajosak, végigutazni értem a fogolytáborba, Debrecenbe.”

Az irodalmi körökben legendák szóltak szépségének hatásáról, noha a költőnő “mindig kerek, jellegtelen parasztarcáról beszél, ha egyáltalán beszél magáról. Ez a parasztarc képzet tévedés, mély tévedés, legfeljebb azt lehet mondani, hogy neki is, mint Szabó Magdának kissé kidomborodott az arccsontja, magyar vonás.”

Nemes Nagy Ágnes (1922-1992), Királyhágó utca 5/b , Budapest (Fotó: Hunyady József / Fortepan)

NEMES NAGY ÁGNES: DAL

Szeretnék már szeretni,
hogy lényed megtanuljam,
én lennék a kisujjad,
és mondanád: kisujjam.

Szeretnék nem szeretni,
mint macska, heverészni,
magam sétálni menni,
s hogy merre, meg se nézni.
(1946)

Első verseskötete Kettős világban címmel jelent meg 1946-ban, amelyért két évvel később Baumgarten-díjat kapott. A ​​kettős világban című kötet a költőnő 1942–1946 között írt verseit tartalmazza, még friss élmény a huszadik századi emberi barbárság tetőpontja, a második világháború, az emberi megaláztatások tengere. A tudás, az ismeret Nemes Nagy Ágnes könyvében egy új világ felépítésének alapja, mozgatórugója, ám nem abban az értelemben, ahogy az oly sokat magasztalt (s gyakran meglehetősen kevés Ismerettel rendelkező, manipulált tudatú fényes szellő-nemzedék esetében), hanem egy kiegyensúlyozott, történelmi-pszichológiai- esztétikai tudással rendelkező világnak. “Csak egy marad meg, semmi más: / a tiszta ismeret+-írja a költő Ismeret című versében.

Ám mégsem nevezhető ez a poétika “intellektuális költészet”-nek, legalábbis nem abban az elítélő-lekezelő-hangnemben nem, ahogy modern irodalomkritikusok hasonlóan modern kortárs alkotókról megnyilatkozni szoktak. Nemes Nagy verseinek vonulatán mindvégig ott lapul a Nő, méghozzá a tapasztalatokkal felvértezett, nem provokatív magatartású, érzelemről-szexualitásról nyíltan, mégis szemérmesen valló Nő.

Kér Róma című visszaemlékezésében Lengyel Balázs így emlékszik vissza:Túléltem a katonáskodást, a fogolytábort, egymásra találtunk a feleségemmel, fiatalok voltunk, mindketten húszas éveinkben, és képtelenül szerettük egymást (igen, egy életre szólón), és kibontakozóban volt közös szellemi életünk is, amelynek volt már némi írói aurája.”

Ugyancsak 1946-ban a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa lett, majd Lengyel Balázzsal megalapították az Újhold című folyóiratot, amely a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállalta magára. A lapot egy idő után a hivatalos kultúrpolitika túlságosan polgárinak találta, s 1948-ban be is tiltotta. Ezt követően csak a Vigíliában jelenhettek meg versei, s emellett gyerekeknek szóló műveket írt. Határozott, iróniára hajló egyénisége vonzotta kortársait, “olykor úgy néztek rá, mint számba vehető fiatalasszonyra annak ellenére, hogy Ágnes a maga emberi tárgyilagosságával, mélyen puritán gondolkozásával a félreérthető intimitás legkisebb lehetőségét sem adta meg nekik.” Az ugyancsak túlérzékeny Pilinszky Jánossal például mély baráti, sorstársi kapcsolat alakított ki. Sőt, Pilinszky részéről még annál is több, hiszen meg akarta kérni a már házas költőnő kezét. Egy idő után Lengyel Balázs kirekesztve érezte magát a számára idegennek tetsző irodalmi körből, így más kapcsolatokat is keresett. “A híresztelésből, ahogy Jancsi eltávozott, egy pillanat alatt válási szándék lett, iszonyatos jelenetek hónapokig, sőt évekig tartó sora, majd válás, melyet ugyan mi hosszú ideig semmisnek tekintettünk, noha a bíróság de facto a házasság felbontását kimondta. Mindenesetre a papírtól függetlenül együtt maradtunk kínzatásunknak minden végletességével. (…) Ágnes rohamról rohamra izzó dühvel, gyűlölve szeretett. S én is szerettem, megalázva, kétségbeesve.”

Lator László Nemes Nagy Ágnes arcképéhez című írásában így emlékszik vissza:

“Később aztán, az ötvenes években, már közelről láttam az életét. A Kékgolyó utcai lakás, ahonnan a VÁROS, TÉLEN képeire, tárgyaira lehetett látni, a „felziháló” kovácsműhelyre, „a tűzfal tövén guggoló viskóra”, drótra, talicskára, „fehérrel megvasalt kerékre”, igazi menedék volt, a naponta megújuló fenyegetettség terelt össze bennünket abba a jóleső istállómelegbe. Ott olvashattuk a magunknak, egymásnak írt verseket, az Ágneséit, Jékely Zoltánéit, Kálnoky Lászlóéit. Ott láttam először Pilinszky APOKRIF-jét is. És persze Mándy Iván tilos novelláit.”

Nemes Nagy Ágnes és Ottlik Géza, Balaton, 1957. október (Fotó: PIM)

NEMES NAGY ÁGNES: BALATON
(részlet)
 2. 
Ki hinné, hogy a Balaton
szine alatt, szine felett
halottak, roncsok, repülők,
alapító oklevelek?

Mocsári tó. Mint nádcukor
csorog belé a hold,
elforrta már a féllevét,
mig délibb napja volt,
csak ősszel látni, ha higúl,
s felszáll a gőz a domb hegyéig,
hogy ott szelídebb istenek
kecskecsecsű szölleje érik.
(1946-1957)

1958-tól szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Jelentős műfordítói tevékenységet is folytatott, főként francia és német nyelvű műveket ültetett át magyarra.

A hatvanas évektől ismét megjelenhettek versei, az 1969-es Lovak és angyalok című kötetéért József Attila-díjjal jutalmazták. Költészetében szigorúan tartotta magát a racionalizmushoz, de a látszólagos szenvtelenség, távolságtartás, hűvös józanság és csillogó intellektus mögött kimondhatatlan szenvedély parázslott. A hatvanas évek végétől neve egyre ismertebbé vált az országhatárokon túl is, külföldi folyóiratok, antológiák közölték verseit angol, német, francia és olasz nyelven.

“Az olvasás mint életforma. – Itt úgy érzem magam, mintha állandóan viszketnék és nem tudom megvakarni. Könyvhiány.” (Október 19. – Nemes Nagy Ágnes: Amerikai napló)

Iowa városban (USA), az ottani egyetemen évek óta működött egy úgynevezett Writing Program, amely évente elég hosszú időn át a legkülönbözőbb nemzetiségű írókat hívta meg szinte az egész földgolyót behálózva, s rendezett kebelében közös írói előadásokat, kirándulásokkal, sőt utazásokkal egybekötve. 1979 őszén Lengyel Balázs Nemes Nagy Ágnessel együtt négy hónapon keresztül vett részt ebben a nagyszabású (és nagylelkű) programban, amely a költőnő válogatott verseit is kiadta Bruce Berlind fordításában.

Nemes Nagy Ágnes a Program idején gyors feljegyzésekkel rendszeresen naplót írt, egy egész könyvre valót. “Nem irodalmi napló volt ez, esze ágában sem volt stilizálva-cizellálva kiadni. Írt, hogy feljegyezze, mi történt vele, mit látott, min elmélkedett.”

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs otthonukban, Királyhágó utca 5/b, Budapest (Fotó: Hunyady József / Fortepan)

NEMES NAGY ÁGNES: A TÁRGY FÖLÖTT

Mert fény van minden tárgy fölött.
A fák ragyognak, mint a sark-körök.
S jönnek sorban, derengő végtelen,
fény-sapkában 92 elem,
mind homlokán hordozva mását –
hiszem a test feltámadását.

Nemes Nagy Ágnes a hetvenes, nyolcvanas években a magyar irodalmi élet meghatározó személyisége lett, kapcsolatot tartott az emigrációban élő költőkkel, írókkal, több külföldi felolvasóesten, írótalálkozón is részt vett. Esszéköteteiben pályatársakról, a műfordítás és a versírás gyakorlatáról, az alkotáslélektanról, verselemzésről írt.

“Amerikában tanultam meg, hogy európai vagyok. Ahogy Magyarországon kívül tanultam meg igazán, hogy magyar vagyok. 
Az európai, az mind hasonlít egymáshoz. Milyen az európai? Az európai egyszerre eszik késsel és villával. Nem vágja fel előre az ételt, és teszi félre a kést, hogy azután csak villával folytassa. Ha végigtekintesz egy éttermen, tíz lépésről meglátod, hogy melyik az európai. Az európai képes rá, hogy mosolytalanul köszönjön, még arra is képes, hogy a „How are you?” kérdésre ne azt válaszolja, hogy „fine”, hanem esetleg azt, hogy fáj a feje. Az európai cigarettázik. Az európai vatelines télikabátot hord. Mindössze öt órás séta után már a fáradtság jeleit mutatja. Ez alól csak a hegymászók kivételek. Az európai nagyképű. Nem szereti a szép, régi, ötvenéves házakat, ezeken keresztülnéz, mint a levegőn. Az európai ritkán nevet, és másfélén, mint a többiek. Az európai maníros. Hiányzik belőle az igazi természetesség, szívélyesség, magától értetődő bizalom, a nyílt, vidám szembenézés a világgal. Az európai őszintétlen. Ha valahol szirénáznak – mentő, rendőrség, szagszintmérő –, az európai összerezzen. Nem szereti a repülőgépbúgást. Az európai ideges. Az európai fél.”
(Nemes Nagy Ágnes: Amerikai napló)

Gyermekeknek szóló meséi közül kiemelkedik a Bors néni könyve, amelyből nagy sikerű előadás született a Kolibri Színházban.  Nemes Nagy Ágnes halhatatlan mesealakja, akit Dayka Margit formált meg varázslatosan a színpadon, 1978-ban indult el hódító útjára. De kicsoda is valójában Bors néni? Határtalan jóságú, látszatra kicsit koros, pedig mindössze nyolcvan esztendős tündér, aki fent lakik a padláson, s harminchárom szobájának harminchárom ablakából kitekintve akár harminchárom világot is beláthat. Gondozgatja háztetőnyi magasban levő kertecskéjét; karóráján méri, hány perc alatt fut fel a futóbab a karóra; kendőjével tisztogatja a hold képét, ha foltos, majd kézen fogva sétál vele egyet az égen és így tovább, és így tovább. Bors néni bűbájos, nyelvileg is páratlan megformáltságú és játékosságú történetei mindenki szívébe belopják magukat.

1986-ban Lengyel Balázzsal újraindították az Újholdat, amely almanach formájában évente kétszer jelent meg. 1983-ban életműve elismeréseként megkapta a Kossuth-díjat, 1991-ben pedig alapító tagja lett a Magyar Tudományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

Budapesten hunyt el 1991. augusztus 23-án. 1997-ben férjével együtt posztumusz megkapta Izrael Állam Jad Vasem kitüntetését, mert a nyilasuralom alatt mentette az üldözötteket. 1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére.

Nemes Nagy Ágnes (1922-1992) költő (Fotó: PIM)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek