„Könyves Kálmán a Képes Krónika alapján olyan figura, mint egy Grimm-meséből vett szörnyeteg: púpos és szőrös. Ezeknek a jellemzőknek egy része biztosan nem pontos, azonban azt tudjuk, hogy Kálmán nem volt egy dalia.”
Megkezdődött a visszaszámlálás, hiszen augusztus 15-én mutatják be a Könyves Kálmán életéről szóló Koronázási Szertartásjátékot a Székesfehérvári Királyi Napok keretében.
Könyves Kálmán alakját az utókor eléggé eltorzította, mivel fiának, II. Istvánnak halála után Kálmán fivérének és örökös vetélytársának, Álmos hercegnek a leszármazottjai adták a magyar királyságokat az Árpád-ház fiági kihalásáig. Ezért nem csoda, hogy az udvarhű krónikások elég negatív képet festettek Kálmánról és uralkodásáról. Kálmán idejében valóban „sok gonoszságot vittek végbe”, mint arról a krónikák beszámoltak?
Kálmán I. Géza magyar király és egy Zsófia nevű hercegnő idősebb fiaként született 1070 körül. Más vélemény szerint anyja Szünadáné bizánci hercegnő volt, akit Géza második feleségeként tartanak számon. Kálmánnak legalább öt testvére volt, ám név szerint csak a tőle nem sokkal fiatalabb öccsét, Álmost ismerjük. Kálmánt atyai nagybátyja, I. László (Szent László) (1046. június 27. – 1095. július 29.) mindkét fiú karrierjét erőteljesen támogatta, melynek betetőzéseként Álmost 1091-ben Horvátország királyává tette, s Kálmánt a váradi püspökség élére helyezte – ahogyan azt Thuróczi krónikásától kezdve Pázmány Péterig a legtekintélyesebb történeti forrásaink is hangoztatják.
I. László, amikor a csehek ellen készülődve súlyosan megbetegedett, a fiatalabb, ám atletikusabb Álmost jelölte ki trónörökösnek, noha maga Kálmán úgy érezte műveltsége, felkészültsége és szellemi képessége révén ő is megfelel az uralkodói követelményeknek. 1095-ben végül mégis Kálmánt koronázták királlyá, ami azt jelentette, hogy az egyházi és a világi főméltóságok többsége a mellé az idősebb testvér mellé állt, akit a lengyelek és a pápa is támogatott.
Kálmán korának egyik legműveltebb uralkodója volt, országlása idején arra törekedett, hogy enyhítse László nagyon szigorú törvényeit, de nevezetessé vált dalmáciai hódításairól és Álmossal folytatott trónharcai miatt is.
„Megtiltjuk, hogy vassal és vizzel való próbát akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak püspöki székhelyen és nagy prépostságokban, mint Pozsonyban és Nyitrán.”
Egyike volt a legnagyobb királyainknak
A koronázásban évről-évre a király személye az érdekes, mondta Szikora János rendező. „Ahogy haladunk előre a történelemben, és egyre többet tudunk a koronázandó király személyéről, úgy válik maga a koronázási szertartás, mint egy keret, egyre érdekesebb és érdekesebb személyiségek kibontásának lehetőségévé. Könyves Kálmánnal idén megpróbálunk rálépni egy olyan útra, ami sokkal dramatikusabb, színházszerűbb – lévén, hogy az ő élete is, részben magánéletének rejtettsége okán kevésbé ismert. Könyves Kálmán az a király, aki ellenezte a boszorkányégetést, nagyjából ennyit tudunk róla. Noha egyike volt a legnagyobb királyainknak, méltó utóda volt Szent Istvánnak és Lászlónak, és miközben a legnagyobbak útjára lépett, egy szörnyű, tragikus magánéletet tudhatott magáénak. Ez a kettősség, az ország stabilitásának megteremtésének heroikus felvállalása és munkája, másfelől pedig a magánéleti problémákkal való belső küzdelem valóságos aranybánya egy színházi rendező számára.”
Szikora János rendező azt ígéri, hogy az idei szertartásjáték közönsége egy nagy felfedezés élményével, érzésével, és új, eddig nem hallott tények tapasztalatával gazdagodik az előadás végére. A rendezői cél az, hogy egyrészt az emberek fejében felelevenítsék magát a koronázást, ezt a különleges szakrális aktust, másfelől pedig azoknak a királyoknak a fókuszba állítása, akik sokkal többet tettek, sokkal jelentősebbek és érdekesebbek annál, mint amit a történelemkönyvekben olvashatunk róluk.
„Könyves Kálmán az első olyan király, akit egészen biztosan Székesfehérváron koronáztak meg, és itt is temették el. Amikor az ember, akár rendezőként, akár résztvevőként fölmegy arra a színpadra, ami ott van körülbelül másfél méterre a romok fölött, és a nagy ősökre gondol, akik itt jártak, itt temetkeztek, és ahol több száz évvel ezelőtt ugyanazok a szertartási szavak hangoztak el, csak éppen latinul – tudatára ébredünk annak, hogy igenis vannak a helyeknek is szakrális jellemzői. A genius loci – „a szelleme” meghatározó. Ezeket a szertartásjátékokat sehol a világon nem lehetne megcsinálni, csak itt” – fejezte ki gondolatait Szikora János.
Javában készül már a város a Székesfehérvári Királyi Napokra. Az augusztusi ünnepi eseménysorozat fő pillérei a Koronázási Ünnepi Játékok, a Musica Sacra, a Kárpát-medencei néptáncegyüttesek zarándoklata, valamint a XX. Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál. A 2013-ban megújult tíznapos eseménysorozat előkészületeiről, az idei újdonságokról, valamint a Koronázási szertartásjáték részleteiről Brájer Éva alpolgármester és dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója beszélt a Fehérvár Televízió kedd esti adásában.
A Koronázási Ünnepi Játékok keretében ismét felvonulnak majd az óriásbábok, amelyek királyainkat és királynéinket ábrázolják. Lesz Fény utca és újra felépül egy középkori város a Belváros közepén. A Koronázási szertartásjáték keretében idén Könyves Kálmán élete és udvara elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen.
„Az Államalapítási ünnepünkhöz kapcsolódó eseménysorozat teljes egészében megújult 2013-ban, a Szent István Emlékévben. Augusztus 20-hoz kapcsolódóan immár húsz éve, hogy megrendezzük a Nemzetközi Néptáncfesztivált, ám két évvel ezelőtt egy színes, interaktív történelmi fesztivállal, a Koronázási Ünnepi Játékokkal bővítettük ezen időszak programjait” – mondta Brájer Éva. Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte: „A minden korosztály számára látványos, Koronázási szertartásjáték, valamint a Musica Sacra komolyzenei hangverseny – ahol Puccini-est keretében az Alba Regia Szimfonikus Zenekart, a szólistákat, a fehérvári és a Fejér megyei kórusokból álló összkart Carlo Ponti vezényli – valamint a Székesfehérvári Királyi Napok látványos, interaktív kísérőprogramjai Székesfehérvár történelmi múltjához méltó színvonalúak. Úgy vélem, a szertartásjáték történelmi tartalmában, látványában is olyan előadás, amiért érdemes eljönni Székesfehérvárra, és az ünnep részesévé válni.”
A szereplőgárdának két visszatérő személye Blaskó Péter és Mihályi Győző. Mihályi Győző eddig, mint narrátor szerepelt, az aktusok szimbolikáját, értelmét világította meg a nézők számára; azonban ezt a magyarázatot a közönség már nem igényli, ezért új funkciójában ő alakítja a koronázási érseket, ismertette Szikora János. Blaskó Péter a tavalyihoz hasonlóan idén is krónikás lesz, kibővült karakterének lényege, hogy a nézőkhöz közel hozza a történteket.
„A főszereplők kiválasztása mindig nagy kérdés. Könyves Kálmán a Képes Krónika alapján olyan figura, mint egy Grimm-meséből vett szörnyeteg: púpos volt, szőrős volt, selypegett, ezeknek a jellemzőknek egy része biztosan nem pontos, azonban azt tudjuk, hogy Kálmán nem volt egy dalia. Nem volt olyan, mint László vagy mint a saját testvéröccse, Álmos, akit mindenki a nagy elődök méltó utódjának tekintett, lévén jóképű, daliás, harcokban edzett figura. Ő egy teljesen más típusú hős – így esett a választásom Egyed Attilára, színházunk kiváló művészére, akire nem a külső tulajdonságai miatt figyelek fel, hanem akkor, amikor megszólal. Akkor viszont olyan erő sugárzik belőle, ami mindenképpen figyelemre sarkall. Én ilyennek képzelem Kálmánt is: az erőnek s a szellemnek olyan együttese nyilatkozott meg benne, ami nagyon alkalmas volt arra, hogy tekintélyt parancsoljon magának. A fizikai erő daliás képviselője Álmos volt, akit Száraz Dénes alakít. A fehérvári közönségnek nem kell őt bemutatni, több évig volt a Vörösmarty Színház színésze. Fantasztikus fizikum és lelki tisztaság ötvöződik benne, örülök az ő személyének is.” – fejtette ki a rendező választásának okait. Kálmán két feleségének alakítói Törőcsik Franciska – a nagy szerelmet képviselő szicíliai királylány – és Kerkay Rita – a második, szerencsétlen kimenetelű házasság felesége. A fiatal, kikapós, férjét megcsaló nő, akinek valószínűleg házasságon kívül született gyermeke miatt nagyon sok viszály született, Kálmán magánéletének ez volt az egyik legnagyobb keserűsége, tragédiája. „A két asszonyi pólus két nagyszerű színésznő alakításában jelenik majd meg.” – tette hozzá Szikora János.
A Koronázási szertartásjáték augusztus 15-én és 16-án 21.00 órakor, míg a Musica Sacra komolyzenei hangverseny augusztus 18-án 21.00 órakor kezdődik.
