2017. október 20.  Péntek
Köd 6 °C Köd
Rovatok
2017. október 20.  Péntek   Vendel
Köd 6 °C Köd

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Orhan Pamuk: Nem mindig ír az ember úgy, ahogy szeretne című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Orhan Pamuk: Nem mindig ír az ember úgy, ahogy szeretne

Szerző: / 2017. április 21. péntek / Kultúra, Irodalom   

Azért írok regényeket, hogy megértsem a tőlem különböző embereket, vallja Orhan Pamuk. A Nobel-díjas írót Péterfy Gergely író laudálta.

Azért írok regényeket, hogy megértsem azoknak az embereknek a lelkét is, együtt tudjak érezni azokkal is, akik teljesen máshogy gondolkodnak, mint én – mondta el Orhan Pamuk irodalmi Nobel-díjas török szerző, a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál író díszvendége csütörtökön a fővárosi Millenáris parkban, ahol átvette a Budapest Nagydíjat.

“A világon mindenütt egyszersmind modernek, korszerűek akarnak az emberek lenni, viszont az identitásunkat is meg akarják őrizni. Ebből rengeteg ellentmondás születik, és én nagyon szeretem ezeket a paradoxonokat” – fogalmazott az író, aki a beszélgetésen kitért Isztambulhoz fűződő viszonyára is.

Orhan Pamuk Nobel-díjas török író a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, 2017 (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

“Alapelvem, hogy soha nem romantizálom a kapcsolatomat szülővárosommal” – fogalmazott. Hozzáfűzte: sosem magasztalta Isztambult, noha az egész élete arról szólt, hogy a városról írt. Amikor elkezdte a regényírást 23-24 évesen, nem volt olyan komoly szerző a török irodalomban, aki Isztambulról írt volna, a társadalmi problémákat kizárólag az anatóliai parasztok jelentették.

“Egész életemet Isztambulban, a szülővárosomban töltöttem. Amikor megszülettem, még csak egymillióan lakták, mára 17 millió lakosa van. Harminc éves koromig azt hittem, ismerem az összes utcát, de negyvenéves koromra elvesztettem a fonalat és most úgy tekintek a városra, mintha egy térképet néznék” – mondta a 65 éves szerző. Mint fogalmazott, 50 éves koráig nem tudta, hogy Isztambul írója lenne, hiszen csak arról írt, amit ismert és Törökországban senki nem hivatkozott így rá, csupán nemzetközi szinten kezdték el így emlegetni.

“Mára öntudatos isztambuli író lettem, korábban természetes isztambuli író voltam” – mondta Orhan Pamuk. A mérnökcsaládból származó, korábban építészetet tanult szerző úgy vélte: megkülönbözteti a többi írótól, hogy talán részletesebben tervez előre, mint mások. Rengeteget jegyzetel és ahogy egyre idősebb, egyre több a meg nem írt regényötlete.

“Nem mindig ír az ember úgy, ahogy szeretne, de nem vagyok emiatt csalódott. Az elmúlt 42 évemet írással töltöttem és ez nagyon boldoggá tesz” – mondta el. Felidézte azt is: az 1980-as évek végén járt először Budapesten, mivel ex-felesége magyar felmenőkkel is rendelkezik, így lányai is. 

A 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, Budapest, 2017 (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Orhan Pamuk a pódiumbeszélgetés végén átvette a Budapest Nagydíjat, a rangos elismerést Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke adta át.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra kiemelte: Orhan Pamuk könyveiben rendszerint Európa és Ázsia között hídszerepet vállaló, a hagyományok és a modernitás között választásra kényszerülő Törökországról ír, mindez pedig rendkívül aktuális a történelme során számos alkalommal kompszerepet megélt Magyarország közönsége számára is.

Orhan Pamuké olyan életmű, amiből fáj kiszakadni, szemszöge nem nyugati, de mégis megközelíthető a Nyugat számára. Életművében a keleti és nyugati elbeszélő művészete találkozik – fogalmazott laudációjában Péterfy Gergely. Hozzátette: a közös keleti tapasztalat nyilvánul meg abban, hogy “mi pontosan értjük” miért hátborzogató az, ahogy a Törökország elismertetésért legtöbbet tevő írót “idegen ügynöknek, hazaárulónak becsmérli Erdogan autokráciája”.

“Ahol egyetemeket tiltanak be, újságírókat és professzorokat lehetetlenítenek el, ahol nyomorból milliók képtelenek kitörni, nekünk, íróknak nincs választásunk. A szabadság, a műveltség, a humanizmus, az emberi méltóság és az egység-egyenlőség mellett kell kiállnunk. A megértés azonban mindenkinek jár, és ez az, ami igazán univerzálissá, világirodalommá emeli Orhan Pamuk prózáját” – fogalmazott Péterfy Gergely, aki szerint a szerzőt nem az érdekli, hogy a saját és társadalmi osztálya igazságát jelenítse meg, hanem feltérképezi, megérti, átérzi és ábrázolja azokat az igazságokat is, amelyek egyáltalán nem azonosak az övével.

Orhan Pamuk Nobel-díjas török író a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, 2017 (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek