2017. március 26.  Vasárnap
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 26.  Vasárnap   Emánuel
Közepesen felhős 10 °C Közepesen felhős

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

…mondják még egyszer, hogy sátántangó…

Ovidius átváltozásai

Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
…mondják még egyszer, hogy sátántangó…  
Az Aegon Művészeti Díjat elnyerő Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című gigantikus regényt a kritikusok az életmű összegzésének.
Ovidius átváltozásai  
2060 éve született Ovidius római költő, akit bár az egyik legkiemelkedőbb római költőként emlegetünk, elsősorban a szerelmi költészet édesszavú költőjeként tartja számon az utókor.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Sebő Ferenc: missziónk folytatása biztosítva van című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Sebő Ferenc: missziónk folytatása biztosítva van

Szerző: / 2017. február 10. péntek / Kultúra, Zenevilág   

Sebő Ferenc (Fotó: MTVA / Gálos M. Samu) “Jókat nevetek azokon, akik azt mondják, a népdalok nem a mi életünkhöz kapcsolódnak, nem a mai ember érzésvilágát fejezik ki.” 70 éves Sebő Ferenc, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató.

2017. február 10-én ünnepli 70. születésnapját Sebő Ferenc. Az évfordulóra időzítve Sebő 70 címmel, Jávorszky Béla Szilárd tollából könyv jelent meg CD melléklettel a Kossuth Kiadó gondozásában, a zeneszerző, zenetudós, előadóművész főszereplésével szombaton gálakoncert lesz a Müpában.

Sebő Ferenc 70: könyv, CD és nagyszabású koncert

“A koncerten a nosztalgikus visszatekintés helyett azt a folyamatot szeretném ábrázolni, amelyben magamat érzem. Ennek lába a történelem gyökerénél van, a mához szól, és megvan a jövője is, hiszen a fiatal generáció ugyanazokkal a problémákkal küzd, amelyekkel mi négy-öt évtizeddel ezelőtt. Számomra elégtétel a sok küzdelemért, hogy úgy látom, missziónk folytatása biztosítva van” – mondta Sebő Ferenc az MTI-nek adott interjúban.

Sebő Ferenc, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző otthonában, 2017 (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

A népzene ünnepe című esten a Sebő Együttes és az ünnepelt egykori tanítványai lesznek a színpadon. Mint Sebő Ferenc felidézte, amikor társaival, elsősorban a 2013-ban elhunyt Halmos Bélával pályájuk elindult a hatvanas évek végén, a szakemberek is azt mondták, a népzene autentikus előadását nem lehet megtanulni. Generációja a fejébe vette, hogy bebizonyítsa, ez nincs így, és sikerült. “Mentorunk, Martin György legfrappánsabb tanácsa az volt, hogy tanuljátok meg rendesen, mert nem fogjátok élvezni”.

Ahogy a frissen megjelent könyvben is olvasható, a Sebő Ferenc nevével fémjelzett táncházmozgalmat az induláskor, 1972-ben az a megközelítés lendítette előre, hogy a muzsikát és a táncot pontosan úgy kell előadni, ahogy van.
“A hatvanas évek végéig nem vállalták fel Magyarországon a táncot és a népzenét, ami előtte évszázadokon át a társkeresés legfontosabb kötőanyaga volt. Jókat nevetek azokon, akik azt mondják, a népdalok nem a mi életünkhöz kapcsolódnak, nem a mai ember érzésvilágát fejezik ki. Holott dehogynem: szerelemről, bánatról, halálról szólnak, ráadásul a nyelvezetet mindig aktualizálták az adott generáció problémáira” – hangsúlyozta a zenész.

A táncházmozgalom indulásakor a zenészként pályája elején járó Sebő Ferenc és Halmos Béla számára a rutint erősítő iskola volt 1973 második felében egy hathónapos japán munka egy tokiói magyar étteremben. “A mozgalom beindulásához az is kellett, hogy Csoóri Sándor, Kósa Ferenc, Sára Sándor egyre többet foglalkozott a határon túli magyarok problémáival. Minden fórumon arról beszéltek, hogy kötelességünk az összmagyar kultúrával foglalkozni. Missziónak éreztük, hogy Japánban játszhatunk, az általunk játszott népzenére nagyon sokan rákattantak, miközben Bélával csodálatosan összecsiszolódtunk” – idézte fel Sebő Ferenc.

A Sebő együttes tagjai 1974-ben: Sebő Ferenc, Koltay Gergely és Halmos Béla (MTI Fotó: Danis Barna)

Sebő Ferenc első gyűjtése 1972-ben Széken volt egy csoporttal. “Kölcsönmagnóval kezdtem, nem sokkal később sikerült szert tennem egy hordozható UHER magnóra. Több évtizeden át gyűjtöttünk zenét, leginkább Kallós Zoltán néprajzkutató irányításával adott helyekre, pontos címekre mentünk, aztán a megismert énekesekkel, táncosokkal próbáltuk mélyíteni a kapcsolatot. Azt is megnéztük, ki hogy tartja a vonót, milyenek az ujjrendek” – fűzte hozzá.

A zenész több ezer órás archívumából mostanában a Bartók Rádióban Népzene című, hetente jelentkező műsorában mutat be kincseket. Az anyagból a Sebő 70 című könyv CD-mellékletén is szerepel néhány.

A tekerőlanton és gitáron játszó, éneklő Sebő Ferenc versmegzenésítéseit József Attila költeményeivel kezdte. “Valahogy már az elején eltaláltam ennek a műfajnak a hangnemét, manapság is hasonló megoldásokat használok. Az énekelt vers hagyományai több évszázadra nyúlnak vissza, a népzenei megközelítésből áradó egyszerűség alkalmas arra, hogy a szöveget előtérbe helyezze. Bár az 1968-as Ki mit tud?-on még azzal dobták vissza a jelentkezésemet, hogy ilyen műfaj nem létezik, velem együtt számos formáció indult el hasonló törekvésekkel” – fejtette ki.

Az 1973-tól létező Sebő Klubba olykor az ihlető költők, köztük Weöres Sándor és Nagy László is lejártak. Mint Sebő Ferenc megjegyezte, a szerzők lelkesen támogatták egyébként is dallamért kiáltó verseik megzenésítését, sőt néha átírták saját soraikat, hogy jobban lehessen énekelni.

Sebő Ferenc, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző otthonában, 2017 (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

Sebő Ferenc a hetvenes években a Népművelődési Intézetben dolgozott, közben számos televíziós produkcióban és filmben népszerűsítette a népzenét és a verseket; a Magyar Televízióban 1991-től szerkesztőként tevékenykedett.

Amíg a Sebő Együttes inaktív volt, másfél évtizeddel építész diplomája után beiratkozott a Zeneakadémia nappali tagozatára, és 1984 és 1989 között elvégezte a zenetudományi szakot; szakdolgozatát Vikár Béla népzenei gyűjteményéből írta. “Az egyetem évei alatt állt össze bennem az összefüggésrendszer, amit a népzenéről gondolni kell”. Ma elméletet tanít a Népzene tanszéken.

A hetvenes évektől a táncházakkal párhuzamosan elkezdtek foglalkozni az oktatás megszervezésével, országszerte alakultak a művészképző iskolák, a folk a különösség és a furcsaság kategóriájából az eltelt évtizedek alatt a mindennapi használatba ment át.

A kilencvenes években Sebő Ferenc a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, majd a létrejövő Hagyományok Házában, amely a táncházmozgalom intézményévé is vált, 2002-től 2011-ig, nyugdíjba meneteléig dolgozott szakmai igazgatóként. Manapság a közmédián látható tehetségkutató műsor, a Fölszállott a páva zsűrielnöke.

A számos sikeres versfeldolgozó és népzenei lemezt készített Sebő Együttes 1973-ban alakult és első korszakában a nyolcvanas évek közepéig volt aktív. Az újjáalakulást 1998 hozta meg, napjainkban Barvich Iván, Perger László, Soós Réka és Tímár Sára szerepel a csapatban, amely heti rendszerességgel fellép a 2008 óta a Budavári Művelődési Házban működő Sebő Klubban. A Sebő Együttes idén Kovács András Ferenc megzenésített verseit tervezi megjelentetni.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek