2017. április 25.  Kedd
Havas eső 1 °C Havas eső
Rovatok
2017. április 25.  Kedd   Márk
Havas eső 1 °C Havas eső

Tömörkény István, Szeged krónikása

Jack Nicholson 80

Mindennapi magányunk

Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest

Tömörkény István, Szeged krónikása  
100 éve, 1917. április 24-én hunyt el Tömörkény István író, régész és etnográfus, Móra Ferenc barátja és munkatársa.
Jack Nicholson 80  
Április 22-én lett 80 éves Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas, maró gúnyt és iróniát sugárzó, provokatív kiszólásairól híres színész.
Mindennapi magányunk  
Szabó Istvánt nagy hatású filmjeiben foglalkoztatta már a szerelem lélektana, a diktatúra természetrajza, a művészet és a hatalom bonyolult viszonyrendszere. Simon Stephens Távoli dal című monodrámáját Józan László játszhatta el a Vígszínházban.
Bram Stoker, aki híressé tette Vlad Tepest  
95 éve, 1912. április 20-án halt meg Bram Stoker, Drakula alakjának megteremtője, aki Henry Irving színésszel és Vámbéry Ármin orientalistával történt beszélgetései alapján alkotta meg Drakula énjét.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Sofi Oksanen: a könyvek nagyon fontosak című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Sofi Oksanen: a könyvek nagyon fontosak

Szerző: / 2014. április 25. péntek / Kultúra, Irodalom   

Sofi Oksanen, 2008 (Forrás: Wikipédia)“Már amikor megtanultam olvasni, nagyon nagy szeretet alakult ki bennem a könyvek iránt, maci helyett a kedvenc könyveimmel aludtam.” Sofi Oksanen író, a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége a könyvek iránti szerelméről és az elnyomottal iránti empátiájáról is mesélt a könyvmustra megnyitóján.

Családi történetek mellett erős igazságérzete vezette az olyan feldolgozatlan történelmi témák felé, mint Észtország szovjet megszállása – mondta el Sofi Oksanen író a könyvesmustra díszvendégeként a rendezvény csütörtöki díjátadója előtt megtartott pódiumbeszélgetésen.

A beszélgetést vezető Winkler Nóra felidézte: ez volt az első alkalom, hogy a magyar közönség találkozhatott a finn apától és észt anyától született szerzővel, akinek Mikor eltűntek a galambok címmel a fesztiválra jelent meg negyedik magyarra fordított kötete a Scolar Kiadónál.

Sofi Oksanen, Budapest (MTI Fotó: Mohai Balázs)“Mindig kiálltam az igazságért”

Írói indulásáról szólva Sofi Oksanen elmondta: mindig tudta, hogy alkotni szeretne. “Már amikor megtanultam olvasni, nagyon nagy szeretet alakult ki bennem a könyvek iránt, maci helyett a kedvenc könyveimmel aludtam” – árulta el.

Könyvek iránti “szerelméhez” a családi hagyományok is hozzájárulhattak, hiszen Észtországban a könyvek nagyon fontosak. Az észtek függetlenség utáni erős vágya annak köszönhető, hogy ilyen fejlett a kulturális életük, az emberek rengeteg könyvet vásárolnak – jegyezte meg az író.

Mint emlékeztetett, a szovjet elnyomás azonban mély nyomokat hagyott, hiszen ezekben az évtizedekben nem volt szabad nyíltan beszélni. De ezt a kelet-európaiak pontosan tudják – tette hozzá. “Emlékszem, mikor húsz éves koromban először olvastam egy angol könyvben a deportálás szót. Nagyon furcsának tűnt kinyomtatva látni” – idézte fel.

Sofi Oksanen szerint a regény éppen abban tud segíteni az olvasónak, hogy más személy szemén keresztül lásson, még ha a történet egy nagyon specifikus helyen történik is. “A legtöbb olvasóm a világban például nem tudja, hol van Észtország – bár szerencsére Magyarországon nem ez a helyzet -, de ha azonosulni tud egy karakterrel, őt is képes megszólítani a történet. Ha azt olvassa, hogy ezer ember meghalt, számára az csak egy szám, de ha egy ember történetét átéli, akár sírni is tud raja” – fogalmazott.

Elmondása szerint az elnyomottak iránt érzett, regényeiben is megfigyelhető empátiája erős igazságérzetéből fakad, amely gyermekkora óta jellemzi, ezért ha nem írna, valószínűleg jogásznak ment volna.

Nem nehéz összegyűjteni a történeteket, hiszen az emberek sokat mesélnek, meg kell azonban tanulni a sorok között olvasni – szólt munkamódszeréről Sofi Oksanen: “az erőszakról például nem szívesen beszélnek. A Tisztogatásban feldolgoztam egyik rokonom történetét, aki miután fiatal lányként visszahozták a kihallgatásról, soha nem ment férjhez. Gyerekként nem gondoltam végig, mi történhetett vele, de ez a fiatal nő olyasmin esett át, hogy soha többé nem szólalt meg”.

A fiatal kora ellenére számos díjjal kitüntetett író elmondta: minden regényéhez alapos kutatómunkát végez, számos visszaemlékezést, történelmi könyvet, egykori folyóiratot elolvas. Regényei harci jeleneteinek megírása előtt például elment egy lőgyakorlatra, majd katonai szakértővel konzultált, hiszen a fotókról nem derült volna ki, hogy milyen fegyvert képes megtartani egy nő.

Sofi Oksanen elárulta, hogy finn nyelvű íróként először meglepte, hogy köteteit elkezdték más nyelvekre fordítani és olyan helyeken is kiadni, amelyek nagyon különböznek Észtországtól vagy Finnországtól. Egy nyugatival például nehéz megértetni a cenzúrát; aki egy stabil országba született, sosem gondolkodik el ezen – hívta fel a figyelmet.

További terveiről szólva a könyvfesztivál díszvendége elmondta: egy saját kiadó felfuttatását tervezi és már dolgozik új regényén is.

Sofi Oksanen kapta a Budapest Nagydíjat

Sofi Oksanen finn írónő vehette át Tarlós István főpolgármestertől a Budapest Nagydíjat a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján csütörtökön.

Sofi Oksanen, Kocsis András Sándor, Budapest (MTI Fotó: Mohai Balázs)

“Az elismerés most olyan írónőnek szól, aki nem csak Finnország legismertebb kortárs alkotója, de szó szerinti értelemben nemzetközi hírű irodalmi jelenséggé vált” – méltatta Sofi Oksanent Tarlós István. Kiemelte: a díj bizonyítéka annak, hogy az igényes és irodalomértő budapesti közönség nagyra értékeli mindezt.
Felidézte az írónő számos szakmai díját, például hogy 2013-ban első finn írónőként megkapta svéd akadémia által alapított irodalmi díjat, 2012-ben pedig a Finn oroszlán érdemrendet érdemelte ki kimagasló irodalmi teljesítményéért. “A legnagyobb kihívás az ember számára az, amit önmagában hordoz önmaga ellen” – fogalmazott a főpolgármester. “A súlyos társadalmi és lelki terheket okozó, politikai és szociális bűnöket elkövető kommunista diktatúra által saját múltja és önmaga ellenmondásaival küzdő ember sokszínű, gyakran fájdalmas és meghökkentő bemutatása teszi önt, írónő, a magyar olvasók kedvencévé” – mondta Sofi Oksanenhez szólva Tarlós István.

“Ma Törökország Magyarország barátja”

A főpolgármester a könyvfesztiválról kiemelte: Budapest őrzi hagyományait és lépést tart az európai szellemi nívóval. A török díszvendégségről szólva megemlékezett arról, hogy a bár a török és a magyar nép viszonya nem volt mindig felhőtlen a történelem folyamán, Magyarország mégis számos értéket őriz a közös múltból. “Ma Törökország Magyarország barátja” – fogalmazott Tarlós István, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Törökország elfogadta a könyvfesztivál meghívását és számos neves íróval képviselteti magát Budapesten.

“Tudomásul kell vennünk, a jó irodalom inkább kérdez, mint válaszol, inkább elbizonytalanít, mint megvigasztal” – fogalmazott a laudációt mondó Tóth Krisztina író, költő, aki beszédében az írónő könyveit méltatta. A Sztálin teheneit elemezve megjegyezte, hogy a felszínen egy nő étkezési zavarairól van szó, de tágabban a családról, az országról, a történelemről, “amit ez a fiatal nő megpróbál kiöklendezni lénye legmélyéről”. Leszögezte: Sofi Oksanen jó író, nem kecsegteti olvasóit hamis illúziókkal. Az őszinteséget emelte ki az írónő legsikeresebb kötete, a Tisztogatás kapcsán is Tóth Krisztina: “ha lehet, még kíméletlenebbül szembesít bennünket a múltunkkal, önmagunkkal”.

Sofi Oksanen köszönetet mondott a fordítóinak, szerkesztőinek, az előző generációknak, valamint mindazoknak, akik a szólásszabadságot védik, mert mint fogalmazott: “csak a szabad szavak tudnak repülni”. Kocsis András Sándor, a könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke bejelentette: a fesztiválon posztumusz tiszteletbeli Budapest Nagydíjjal tüntetik ki a napokban elhunyt Gabriel García Márquezt.

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál (MTI Fotó: Mohai Balázs)

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek