2017. szeptember 20.  Szerda
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős
Rovatok
2017. szeptember 20.  Szerda   Friderika
Gyengén felhős 14 °C Gyengén felhős

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját

Egyenes beszéd

Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Anekdota estére – Aki meggyújtotta a gitárját  
Jimi Hendrix 1967-ben szó szerint lejátszotta a színpadról a világ pop-élvonalát.
Egyenes beszéd  
Spirót olvasni jó, Spirót olvasni kötelező, ha nem kisebb eltökéltség, mint a Magyarország iránti felfokozott kiváncsiság és úgymond az önmagában is boldogító vegytiszta világmegismerés vágya érdeklődésünk mozgatórugója.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Szabó T. Anna: Az egész világszemléletem ciklikus című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Szabó T. Anna: Az egész világszemléletem ciklikus

Szerző: / 2015. március 30. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Szabó T. Anna: A mérhetőAz első nagy szerelem örök. Szárnyakat ad, átformál, megtanít a másikra és önmagunkra. Szabó T. Anna (japán nevén Kyoko) Senki madara című kisregénye egy gyönyörű mese két ember egymásra találásáról.

Két magányos ember egymásra találásáról szól a Senki madara, Szabó T. Anna Kyoko napokban megjelenő első kisregénye, amelyhez Rofusz Kinga készített a szöveget tökéletesen kiegészítő illusztrációkat. Az írás egy ismert keleti meséből született, Szabó T. Annát a Vivandra kiadó vezetője kérte fel a történet feldolgozására. Az eredeti mese a lánnyá változó, megmentett darumadárról meglehetősen egyszerű, a hűségről és a háláról szól, bár nyilván további rétegeket is fel lehetne fejteni benne – mondta az írónő, hozzáfűzve, hogy a régi történet csak kiindulópontul szolgált, a regényhez lényeges elemeken változtatott.

“Sokat gondolkodtam a stíluson. Két dolog járt a fejemben: Nemes Nagy Ágnes Az aranyecset című keleti meséje Mácsai Pál hangján és Gruber Hugó, amint Benedek Elek A csudafáját mondja – idézte fel Szabó T. Anna Kyoko, aki verseskötetek, drámák és novellák után először jelentkezik prózakötettel.

Mintha a természet a művészettel találkozna mágikus meséjében. A Senki madarának emberpárja két világból kiszakadt, különleges lény. Tátos, a puszta magányában élő juhászfiú gyógyító képességgel bír, a vándormadarakkal a távoli Keletről érkezett, táncos lábú daruból légies lánnyá változó Tori pedig nemcsak valamiféle “fehér boszorkány”, hanem önemésztő szenvedélytől hevített művész.

“Érdekes kísérlet volt, az írás kicsit a meditációhoz hasonlított. Előtte sokat olvasgattam, képeket néztem, munka közben pedig japán zenét hallgattam. Korábban ezt sohasem tettem: a költő nem tud zenét hallgatni, amikor verset ír vagy fordít, mert annyira befolyásolja a zene hangulata” – magyarázta az írónő.

Szabó T. Anna Kyoko József Attila-díjas író, költő 2015-ben (MTI Fotó: Balogh Zoltán)Verseiben sokszor írt a szerelemről, a tűzről, az átváltozás drámáiban, köztük A fűszermadárban is megjelenik, ezek a motívumok a kisregényben is fontos szerephez jutnak, akárcsak az élet örök körforgása. “Az egész világszemléletem ciklikus” – mondta erről, és írásában mintha a teljesség zen körét festené szavaival a papírra.

Tátos megteremtéséhez a néprajzhoz fordult. A táltos elnevezés egy értelmezése szerint a szó esetleg a tát igéből ered és a világra való kitártságot jelzi. “Nagyon tehetséges embert képzelek el, akinek nincsenek eszközei és módszerei, ezért nem tudja a tehetségét kibontakoztatni. Tátosban jelen van a kíváncsiság, a nyers erő és a természettől próbálja eltanulni a művészetet” – mondta derűsen, hozzáfűzve, úgy képzeli, hogy később a fiúból biztos festő válna.

A Senki madara úgy fogja meg az érzéseket, érzelmeket, hogy az olvasót önkéntelenül magával húzza ebbe a különös, kegyetlen, szép világba. “Mindig irigyeltem a festőket a közvetlen hatásért. A költő írásai erősen kötődnek az értelemhez. Engem viszont nagyon foglalkoztatott a direkt hatás, az, ahogy egy madárdal vagy egy szép fa hat az emberre.”

A távoli japán kultúra elemei belesimulnak a kisregény hangulatába. Az írónő életében “sorsszerűen” él a Japánhoz való vonzódás, bár mint mondja, nincs közvetlen köze a japán kultúrához. Születése óta viseli a Kyoko nevet, ami személyi iratain is szerepel. “Mikor megszülettem, szükség volt egy gyógyszerre az RH-összeférhetetlenség miatt. Hiába volt édesanyám gyógyszerész, 1972-ben Kolozsváron nem lehetett beszerezni. A nagybátyám helyett, aki emigráns volt, és nem térhetett haza, a japán barátnője vállalta, hogy elhozza a szérumot. Az ő tiszteletére lettem Kyoko. Egy japán nő eljön a Vadkeletre: a kisregényben is ez történik. Így lett kerek a történet, most ezért döntöttem úgy, hogy ez a nevem is rajta legyen a könyvön.”

A Vivandra és a Magvető közös kiadásában megjelenő kötethez Rofusz Kinga készített illusztrációkat. “Rofusz Kinga sok munkáját ismerem, nagyon szerettem volna vele dolgozni. Még nem volt kész a szöveg, amikor leültünk megbeszélni, mit és hogyan szeretnék.” A grafikák harmonikus egységet alkotnak a könyvvel, a művész a történet szépségét ragadta meg rajzaival.

Szabó T. Anna arról is beszélt, hogy nagy hatással volt rá írás közben néhány művész, köztük Reigl Judit – aki nem engedett be senkit a műtermébe, ha dolgozott – vagy a földre terített rizspapíron a kalligráfia művészetét bemutató Tamamura Miju, valamint az óriási ecsetekkel keleti jeleket festő, Fabienne Verdier.

A kisregény a pusztán játszódik. “Azt akartam, hogy köze legyen Magyarországhoz. Valamennyire aktualizálni is akartam, de a történet nincs időhöz kötve. Az érzelmi korszerűségre törekedtem, nem pedig arra, hogy konkrét helyszínt ábrázoljak.” Ennek ellenére – mesélte -, amikor a közelmúltban Kiskőrösön lépett fel, megnézte a pusztát. “Inkább hegyi ember vagyok, ahogy Tori is az, ő Hokkaido szigetének hegyeiből érkezik”. A magasság és a mélység, ég és föld ellentéte végigkíséri a történetet. A daruból lánnyá változó Tori és a juhászfiú szerelme őszinte, szoros kötelék, de Tátosnak meg kell tanulnia, hogy Tori művészete magányt kíván. Amikor fest, szerelme sem láthatja.

“Szomorú és lázadó mese. A női szabadságról szól. Egy nőnek még mindig nehezebben nézik el, ha magányra vágyik, elvonul” – fogalmazott az írónő Georgia O’Keeffe-re, az amerikai modernizmus kiemelkedő alakjára utalva, aki alkotóként vállalata ezt a kivonulást, és elment festeni az új-mexikói sivatagos tájra.

 Szabó T. Anna Kyoko József Attila-díjas író, költő 2015-ben (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

A Senki madara mindenkihez szól, aki átélte az első szerelmet. “Nyomot hagy az ember életében, de általában nem tart ki. Nálam megmaradt, de mégis tudni kell naponta elengedni a másikat. Tátosnak is rá kell jönnie erre. A szeretet erős kötés, de kötelék is. Sokszor annyira fájdalmas, hogy menekülni szeretnénk a szorításából. Meg akarjuk tudni, hogy kik vagyunk, de ez egyedül nagyon nehéz. A szerelemben feloldódni a legjobb – de elengedni magunkat legalább olyan nehéz és szép, mint elengedni a másikat” – mondta az írónő.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek