2017. január 20.  Péntek
Pára -13 °C Pára
Rovatok
2017. január 20.  Péntek   Fábián, Sebestyén
Pára -13 °C Pára
A.A. Milne és fia, Christopher Robin Milne Micimackóval (Fotó: babelio.com)

A. A. Milne, a Micimackó írója

Majdnem 20, Bárka, Szkéné (Fotó: Schiller Kata)

“Ez lesz-e lakóhelyünk?”

Mikszáth Kálmán (1847-1910) író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő porték (Fotó: PIM, Cultura.hu)

Mikszáth Kálmán társaságában

Molière, Jean-Baptiste Poquelin francia drámaíró, színész, rendező (1622-1673) (Fotó: Wikipédia)

Harpagon “atyja”, Molière

A. A. Milne, a Micimackó írója  
"Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell." Százharmincöt éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó "szülőatyja", A. A. (Alan Alexander) Milne.
“Ez lesz-e lakóhelyünk?”  
A Majdnem 20 mélyebb hatását akkor érezteti, mikor könnyeinket törölgetve elhagyjuk a nézőteret és marad időnk elgondolkodni. Nehéz kérdéseken: vajon mikor döngessük a falakat, mikor rázzuk az öklünket?
Mikszáth Kálmán társaságában  
170 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán Mikszáth Kálmán író, újságíró, akadémikus, a magyar kritikai realista próza nagymestere, aki vallotta: “Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól."
Harpagon “atyja”, Molière  
"Az ember csak beszél, de nem mindig cselekszik, / Gyakran hosszú az út a szándéktól a tettig." 395 éve született Jean-Baptiste Poquelin francia drámaíró, színész és rendező, akit Molière néven ismert meg a világ.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Tihanyi Lajos a legtöbbet érők közé került című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Tihanyi Lajos a legtöbbet érők közé került

Szerző: / 2016. december 21. szerda / Kultúra, Képzőművészet   

Tihanyi Lajos festőművész, 1910 körül (Fotó: Virág Judit Galéria)„Elkötelezett művészettörténeti kutatás nélkül nem tárhatjuk fel múltunk elveszett kincseit.” Tihanyi Lajos bekerült a 150 millió feletti leütési árral büszkélkedő magyar festők szűk elitklubjába.

Tihanyi Lajos Pont St. Michel (Párizs) című 1908-as fauve látképe rekordáron, 170 millió (jutalékkal együtt 194 millió) forintért kelt el a Kieselbach Galéria és Aukciósház karácsonyi árverésén.

„A ma esti aukció átrendezte a magyar modernista festészet árait, megduplázva az eddigi legmagasabb hazai fauve árat” – mondta Kieselbach Tamás, a karácsonyi aukció sikerei után. „Egy újabb hatalmas lépést tettünk meg azon az úton, amit elkezdtem saját műgyűjteményem hangsúlyainak kijelölésével a 90-es években, majd folytattam a Modern magyar festészet köteteiben. Beigazolódott, hogy az általam reflektorfénybe helyezett modern magyar festészet európai rangú. Soha nem fizettek még korai avantgárd magyar festményért ennyit, mint most Tihanyi Lajos képéért.” 

Szajna-parti felfedezés

Az elmúlt négy évben nem született ilyen magas rekord leütés magyar aukción. Tihanyi Lajos Pont St. Michel (Párizs) című 1908-as fauve látképe 170 millió forintért talált új gazdára a Kieselbach Galéria és Aukciósház karácsony árverésén 2016. december 20-án. Ezzel Tihanyi Lajos bekerült a 150 millió feletti leütési árral büszkélkedő magyar festők szűk elitklubjába. „Rögtön tudtam, hogy felmérhetetlen értéket találtam – mesélte Kieselbach Tamás –, amikor rábukkantam az eddig egyáltalán nem ismert három Tihanyi festményre. Az elért ár igazolta, hogy érdemes volt kikutatni és külön katalógusban publikálni a remekmű hátterét.”

Tihanyi Lajos: Pont St. Michel (Párizs), 1908 (Fotó: Kieselbach Galéria)

A Pont St. Michel (Párizs) című festmény a „magyar vadak” egyik főműve, a Szajna-parti nyüzsgő életet ábrázolja franciás szellemű fauve kompozícióban. A kép 1908-ban készült, amikor Tihanyi a párizsi Saint-Michel rakparton lakott, pár lépésre Matisse-tól, közelről szemlélve a pezsgő életű modern metropolisz mindennapjait és a fauve-ok kibontakozó esztétikai forradalmát. Ahogy a festményhez készült külön katalógusban írja a korszak kutatója, Molnos Péter:

„Ritka pillanat: egy olyan mű bukkant fel közel 110 éves lappangás után, érintetlen állapotban, közvetlenül az első tulajdonos leszármazottainak gyűjteményéből, amely nem csupán egy életmű, egy korszak és egy festészeti irányzat tekintetében hoz kivételes gazdagodást, de lendületet adhat a magyar festészet nemzetközi karrierjének is. Tihanyi Lajos Pont St. Michel című kompozíciója a modernizmus kultikus helyszínén született, művészi színvonala és alakításának bátorsága állja a versenyt a kor legnagyobbjainak világszerte ünnepelt munkáival. Tökéletes témaválasztásában a formai szépség tartalmi sokoldalúsággal párosul: ideális »belépőt« kínálva azoknak is, akik kívülről, a magyar festészet történetének ismerete nélkül, de nemzetközi porondon edződött szemmel pillantanak rá egy-egy kivételes értékű, az »ismeretlenből« felbukkanó remekműre.” A Pont St. Michel Mattise St. Michel-hídról festett világhírű képeihez fogható remekmű, amit a magyar viszonylatban kiemelkedően magas leütési ár is tükröz.

A második legmagasabb leütési árat Patkó Károly Fésülködés (Toilette) című 1929-es kompozíciója érte el 60 millió forintos árával. A festmény az 1920-as évekbeli neoklasszicizmus, a Római Iskola egyik vitathatatlan főműve, amely a „magyar festészet történetének egyik legszebb műteremfotóján” is szerepel. Az árkádiai festészet mestere, Patkó ezzel a képpel ült le a kamera elé a Collegium Hungaricumban berendezett műtermében 1930-ban.

A karácsonyi árverésen számos elsőrangú magyar festmény is új gazdára talált. Mattis-Teutsch János 28 milliós leütési ára, vagy a 13 millióért elkelt Ország Lili főmű is bebizonyította, hogy az akciós árverseny a legjobb eszköz a legmagasabb árak eléréséhez. 

Ország Lili Megkövült múlt című képét a festőtől Köves Oszkár vásárolta meg, aki első, főleg a Gresham művészeire alapozott kollekcióját az 1930-as években hozta létre. Kolozsváry Marianna művészettörténész ismertetője szerint mielőtt 1963-ban kivándorolt Amerikába, felszámolta gyűjteményét, jelentős részét a Nemzeti Galériába és a Kiscelli Múzeumba juttatva.

A Kieselbach Galéria 2016 legdrágább aukciós rekordjai mind az árverezőházhoz kötődnek, Rippl-Rónai József tavaszi 95 milliós sikerétől kezdve a szenzációs karácsonyi, 170 milliós leütési árig. „Biztos vagyok benne – mondta Kieselbach Tamás –, hogy a jövőben további remekművek kerülnek majd elő a feledés homályából. Sok ismeretlen műkincs személyes megkeresés útján vagy a galéria ingyenes online értékbecslési oldalán kerül a látkörünkbe. Elkötelezett művészettörténeti kutatás nélkül nem tárhatjuk fel múltunk elveszett kincseit.”

Patkó Károly: Fésülködés (Toilette), 1929 (Fotó: Kieselbach Galéria)Ország Lili: Megkövült múlt, 1958 (Fotó: Kieselbach Galéria)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek