2017. október 20.  Péntek
Köd 6 °C Köd
Rovatok
2017. október 20.  Péntek   Vendel
Köd 6 °C Köd

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Tornai József: Egy igazi jelző mögött egy egész élet tapasztalata áll című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Tornai József: Egy igazi jelző mögött egy egész élet tapasztalata áll

Szerző: / 2017. október 9. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, 2017 (MTI Fotó: Bruzák Noémi) “Már kezdőként sem akartam mást, csak profi lenni a lírában.” 90. születésnapját ünnepli Tornai József Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett költő.

“Nem akartam sem kisebb, sem nagyobb lenne, mint amihez tehetségem van, de ami a magyar és a világlírában fontos, azt ismerni és használni akartam” – fűzte hozzá a 90 éve, 1927. október 9-én született Tornai József, aki szerint a költőnek tájékozottnak kell lennie az irodalomban, más művészetekben és a történelemben is. 

Nemzetközi Költőtalálkozó, Balról jobbra: Tornai József, Fodor András, Vészi Endre, 1970 május 7. (Fotó: OSZK)“Az olvasás mint betegség nagyon hamar kitört rajtam, és egészen addig tartott, amíg félszemre meg nem vakultam. De azt hiszem, ami a magyar és a világirodalomban fontos lehet egy költő számára, azt olvastam” – mondta. Tornai József úgy látja, bár a költészet mesterség is, nem lehet tanulás révén költővé válni.

“Vagy genetikusan erre születik az ember, vagy dilettáns marad. Utánozni lehet a jó költészetet, de jó költészetet teremteni csak akkor lehet, ha valóban költőnek születik az ember” – vélte Tornai József, aki saját pályájára visszatekintve úgy látja, az évtizedek előrehaladtával költészetében a formavilág és a formában hordozott mondanivaló egyre inkább egyesült egymással. Hét évtizedes pályája kezdeti szakaszaiban ugyanis vagy a forma érvényesült erősebben a gondolatiság rovására, vagy fordítva.

“Ha az ember folyamatosan, hétről hétre ír egy-egy verset, az egyik támogatni fogja a másikat. De ha két hónapig nem ír semmit, akkor szinte elölről kell kezdeni az egészet” – mondta. Kitért arra: hatalmas szerencséjének tartja, hogy akkor kezdhette pályafutását, amikor Nagy László és Juhász Ferenc a népköltészethez nyúlva a legmagasabb művészi szinten újította meg a modern magyar lírát a Rákosi-diktatúra legsötétebb éveiben. 

“Szembe jött velem ez a forradalom, valóságos csoda volt” – hangsúlyozta Tornai József, aki szerint ma nincs szükség ilyen forradalomra, mert egyetlen politikusnak sem jut eszébe, tartozzon bármely csoporthoz vagy párthoz, hogy beleszóljon abba, milyen legyen egy vers. Akkor ez nem így volt, a legjobb, 1945 előtt is ismert költőket, mint Pilinszky Jánost vagy Nemes Nagy Ágnest kizárták az irodalomból, és olyan dilettánsokat állítottak a helyükre, mint Kónya Lajos vagy Kuczka Péter. 

Felidézte azt is: versengve írták első verseiket Juhász Ferenccel, ám a 2015-ben elhunyt költő elképesztően és követhetetlenül hamar alkotta meg korszakos költeményeit. Vele ellentétben Tornai József önmagát inkább lassan érő típusnak, “hosszútávfutónak” tartja.

A 90 éves költőt a Hitel folyóirat egy új, A virágos föld titkai címet viselő válogatáskötettel köszönti október 11-én, szerdán a budapesti Barabás Villában. A 300 oldalas, kilenc ciklusba rendezett kötet anyagát Jánosi Zoltán irodalomtörténész állította össze. 

“Nem vállaltam a feladatot, mert egy ilyen hosszú pálya ívét nem merem megrajzolni, ehhez jobb egy kívülálló” – mondta Tornai József, aki mint fogalmazott, a költészetet egyfajta mindennapi kísérletnek fogja fel, amelynek célja, hogy minél könnyedebben fejezze ki és vesse papírra azt, ami a tudatalattijából feltolakszik.

Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, 2017 (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Tornai József szerint a költő és az anyanyelve viszonyát alapjaiban határozza meg, hogy lehetetlen tanult nyelven verset írni. “Az igazi érzéki, eleven benyomások a gyerekkorban, a ifjúkorban érik az embert, azt nem pótolhatja semmi. Egy igazi jelző mögött egy egész élet tapasztalata áll” – fűzte hozzá, hangsúlyozva azt, hogy a magyar nyelv “vertikálisan és horizontálisan is” kimeríthetetlen forrás.

Önmagát a szó játékos értelmében grafománnak tartja. Pályája kezdete óta 46 kötete jelent meg, és bár vallja, hogy az irodalomban nem számít a mennyiség, mégis büszke rá, hogy nincs más a magyar irodalomban, aki ekkora kiadott életművet hagyott maga után. Ma már nagyon ritkán ír, mint mondta, 90 évesen egyszerűen már nem műkődnek a vers lendületéhez szükséges belső impulzusok, ehhez kell a fiatal vagy középkorú lélek elevensége.

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek