2017. május 30.  Kedd
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. május 30.  Kedd   Janka, Zsanett
Közepesen felhős 16 °C Közepesen felhős

John Fitzgerald Kennedy 100

A kiegyezés napja

Palásthy Ágnes: Arabella sportol

Lechner összes

John Fitzgerald Kennedy 100  
100 éve, 1917. május 29-én született Brookline-ban John F. Kennedy, az Egyesült Államok harmincötödik elnöke.
A kiegyezés napja  
150 éve, a kiegyezés évére Ausztriának szüksége volt Magyarországra, hogy birodalmi státusát fenntarthassa.
Palásthy Ágnes: Arabella sportol  
Palásthy Ágnes meséje hatalmas kaland gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Lechner összes  
Lechner Ödön a nemzeti építészet apostola volt, aki alkotásaival ma is hat. Aki kinyitja ezt a szép albumot, megtapasztalja művészi erejét.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Tóth Krisztina: Felhőmesék című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Tóth Krisztina: Felhőmesék

Szerző: / 2017. március 24. péntek / Kultúra, Irodalom   

Tóth Krisztina Felhőmesék című új könyvében többek közt arról mesél a gyerekeknek, hogyan élnek a szappanbuborékok. 

Hogy mi lett a kis denevérrel, aki madár akart lenni, hogyan gyógyult meg a kis hal, akinek megsérült az uszonya, hogyan élnek a szappanbuborékok, mit tudhatunk meg egy majdnem százéves bácsitól és a vízisiklók királyától?

A Felhőmesékből választ kaphatunk kérdéseinkre és megismerkedhetünk egy csodálatos kislánnyal, Lilivel, aki kíváncsi, tele van ötletekkel, és mindig helyén van a szíve, ha arra van szükség.

Tóth Krisztina legújabb mesekönyvéhez Timkó Bíbor rajzolt varázslatos képeket.

A Culturán a Mese a denevérről… aki madár akart lenni című mese már elolvasható a címre kattintva:

Tóth Krisztina: Felhőmesék
Mese a denevérről… aki madár akart lenni

(részlet)

Mese a denevérről… aki madár akart lenni
(részlet a meséből)

Volt egyszer egy kis denevér, akit Demeternek hívtak, és aki nem akart denevér lenni. Egy padláson élt a testvéreivel, unokatestvéreivel és távolabbi rokonaival, egy vidám és állandóan morajló denevérkolóniában.

Reggelenként a kis denevérgyerekek lökdösődve elhelyezkedtek a szelemenfán, és fejjel lefelé lógva, puha kis szárnyaikba burkolózva várták az esti, akarom mondani, a reggeli mesét. Tudnotok kell, hogy a denevérek nappal alszanak, így nekik, a denevérifjaknak a hajnal első sugarai jelentették a lefekvés idejét.

Debóra néni, a legidősebb denevérasszonyság ilyenkor odaszállt a lurkókhoz, és megkérdezte tőlük:

– Na, meséljek nektek valamit?

A denevérgyerekek kórusban feleltek:

– Mesélj!

– Félelmeteset? – kérdezte mosolyogva Debóra néni.

– Igen!

– Ijesztőt, olyat, ami a fényes napvilágon játszódik?

– Igen, de ne véreset!

Tóth Krisztina: Felhőmesék - 3. oldal

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek